A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-19 / 46. szám

Telekszerzés Csak akkor kérhetjük az építési en­gedélyt, ha már van házhelyünk. Építkezhetünk a saját telkünkön, vagy olyanon, amelyet személyes használat­ra a nemzeti bizottság bocsátott a ren­delkezésünkre. Alapelv, hogy családi házat lakott helyen, a falu, a város belterületén, vagy olyan területen kell építeni, amely a fejlesztési tervekben szerepel. Elsősorban a még be nem épített bel­ső telkek valamelyikének megszerzésé­re kell törekednünk. A jól kiválasztott házhely legyen közműves s lehetőleg ne essék távol a munkahelyünktől, továbbá az üzletek­től, postától, orvosi rendelőtől, gyógy­szertártól stb. A házhely ne legyen túlságosan dimbes-dombos, nehogy a planírozása sok pénzbe kerüljön. A saját tulajdonban levő telekre is csak akkor lehet építeni, ha azt a köz­ség-, ill. városrendezési tervben ilyen célra kijelölték. Az ingatlan más célra való felhasználását a nemzeti bizottság engedélyezi. . A tulajdonjog átruházása Ha az építkezni szándékozónak nincs alkalmas saját ingatlana, akkor ilyet a területileg illetékes helyi, ill. városi nemzeti bizottságtól kell igé­nyelnie. A Polgári Törvénykönyv ren­delkezései szerint ugyanis Csehszlo­vákiában nincs szabad ingatlanforga­lom, az ingatlantulajdonos nem adhat­ja el közvetlenül be nem épített tel­két az építkezni szándékozónak, ha­nem csak az arra illetékes állami szerv útján. A be nem épített telket, ha azt az illetékes hatóság építkezési célokra, személyi használatú családi ház, hétvégi ház építésére kijelölte, az ingatlan tulajdonosa elajándékozhatja, de csak közvetlen hozzátartozóinak (szüleinek, gyermekeinek, unokáinak, nagyszüleinek vagy testvéreinek). Ha a tulajdonos akkora ingatlant birtokol, hogy azon a község ill. városrendezési terv szerint több, például három házat lehet felépíteni, s az ingatlant például a gyermekeinek akarja ajándékozni, akkor a földmérő hivatalnál kérelmez­nie kell az ingatlan kataszteri felmé­rését és reális megosztását (helyszín­rajz készítését). A kérelemhez csatol­ni kell az ingatlanmegosztásnak a tu­lajdonos által elképzelt s előzetesen az illetékes nemzeti bizottsággal jóvá­hagyatott vázlatos tervét. A nemzeti bizottság jóváhagyó döntését ugyan­csak csatolni kell a kérvényhez. Ha a telek előzőleg mezőgazdasági ingatlan­ként szerepelt, akkor a járási nemze­ti bizottságtól kérelmezni kell, hogy az ingatlant szabadítsa fel, vagyis törölje a mezőgazdasági ingatlanok közül. Az erről szóló bizonylatot ugyancsak csa­tolni kell a kérvényhez. Továbbá a tu­lajdonjogot igazoló okiratot és szük­ség esetén más iratokat is. A földmérő hivatal a fenti okmányokkal együtt benyújtott kérvény alapján kiméri az új telekhatárokat (parcellákat), elké­szíti a helyszínrajzokat és igazolást ad az új helyszínrajzi számokról. A föld­mérő hivatal által készített helyszín­rajzot csatolni kell az ajándékozási szerződéshez. Az ingatlan tulajdonjo­gának átruházására (telekkönyvi átírá­sára) csak az állami közjegvzőség ál­tal hitelesített és nyilvántartásba vett írásos ajándékozási szerződés alapján kerülhet sor. A házhely nagyságát a nemzeti bi­zottság a község-, ill városrendezési terv alapján szabja meg. A családi ház építéséhez engedélyezett telek nagysá­ga nem haladhatja meg a 800 m2-t. Ezt csak kivételes esetben lehet túllépni. A házhely tulajdonjoga és ára A nemzeti bizottságok az építkezni szándékozóknak a házhelyet nem adják el. hanem személyi használatra kiutal­ják. Az építkezésre kiutalt ingatlan használati joga állandó jellegű (időben nem korlátozott) és jogi értelemben gyakorlatilag egyenértékű az ingatlan tulajdonjogával. Személyi használatra csak szocialista társadalmi tulajdonban levő ingatlant lehet kiutalni, éspedig családi ház, hétvégi ház, garázs építé­sére vagy üdülési célokat szolgáló kis­kert létesítésére. Más rendeltetéssel ingatlant nem lehet személyi haszná­latba utalni. Amennyiben a járási nemzeti bizott­ság úgy dönt, hogy bizonyos ingatlant személyi használatra bocsát, akkor e döntés alapján az építkezni szándéko­zó a helyi nemzeti bizottsággal (vagy más erre felhatalmazott közülettel) írásbeli megállapodást köt az ingatlan személyi használatára. Ezt a megálla­podást hitelesíteni kell az állami köz­jegyzővel, azután az ingatlan személyi használatának jogát bejegyzik az épít­kezni szándékozó nevére. Ha a kedvez­ményezett a kiutalt ingatlanra szemé­lyi tulajdonban levő családi házat épít s ezt később eladja, akkor a ház tu­lajdonjogával együtt a házhely hasz­nálati joga is átszáll az új tulajdonos­ra. A telek személyi használatba uta­lása lehet díjmentes vagy költségmeg­térítéses. Ez azonos annak a költség­nek az összegével, amelyet a nemzeti bizottság az ingatlan megvásárlása vagy kisajátítása során fizetett. A nemzeti bizottságok kötelesek ház­helyekről gondoskodni családi házak építése számára. Ha nincs a birtokuk­ban ilyen házhely, ekkor e célra meg­felelő ingatlant vásárolhatnak vagy kisajátíthatnak. A kisajátítás vagy vá­sárlás kártérítés ellenében történik. A kártérítés összegét a Szlovák Árhiva­tal és az SZSZK Pénzügyminisztériu­mának 1969. május 13-án kelt 47. szá­mú rendelete szabályozza. Az említett rendelet az ingatlan árát, vagyis az ér­te fizetendő kártérítés összegét a kö­vetkezőképpen határozza meg! 1. A község belterületén fekvő in­gatlanokért a helyi viszonyok figye­lembe vételével négyzetméterenként a következő kártérítési összegeket lehet fizetni: a) A 3000 m2 -t meg nem haladó ingatlanért — 100 000 lakosú és ennél nagyobb lélekszámú városokban legfeljebb 15 Kés-t. — 40 000—100 000 lakosú városokban legfeljebb 10 Kés-t. — 10 000—40 000 lakosú városokban legfeljebb 8 Kés-t. — 2000—10 000 lakosú helységekben legfeljebb 6 Kés-t. — 2000 lélekszámnál kisebb hely­ségekben legfeljebb 4 Kés-t. b) a 3000 m2 -en felüli ingatlanokért négyzetméterenként 0,40 Kés-t. 2. A község (város) lakott területén (belterületén) kívül, de üdülők építé­sére, kertek létesítésére kijelölt terü­leten fekvő ingatlanokért a helyi vi­szonyoknak az ingatlan fekvésének és a talaj minőségének figyelembe vé­telével négyzetméterenként a követke­ző kártérítési összeget lehet fizetni: — 1500 m2 nagyságig a jelen díjsza­bás 1 pontjának A bekezdése alapján. — az 1500 m2 -t meghaladó ingatla­nért a jelen díjszabás 1 pontjának B bekezdése alapján. 3. Ha az új tulajdonos hiteltérdem­lően bizonyítani tudja, hogy az ingat­lant (házhelyet) 1953. június 1. után a jelen díjszabásban megállapított ösz­szegnél magasabb áron vásárolta, ak­kor a kisajátító hatóság az árkülönbö­zetet neki visszatérítheti. 4. Az árkülönbözet megtérítésére azok is jogosultak, akik a házhelyet már beépítették. Az ingatlannak a felső határát meg­haladó területrészéért négyzetméte­renként 0,40 Kés árkülönbözeti térítés jár. Az illetékes hatóság a kisajátított ingatlan fejében ellenszolgáltatásként a kártérítési összeg helyett a régi tu­lajdonosnak ugyanolyan nagyságú és minőségű ingatlant utalhat ki, ha ilyen földterület a kisajátító hatóságnak rendelkezésére áll. Ennyit a házhely megszerzéséről és telekkönyvi átíratásáról. A következő alkalommal az építési engedély meg­szerzésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. Lapunk 38. számában útmutatást közöltünk a családi házak építőinek, ugyanakkor ígéretet tettünk arra, hogy a cikkünkben vázlatosan ismertetett feladatok, problémák némelyikére később részletesen visszatérünk. Mivel cikkünk széles körű érdeklődést váltott ki, örömmel teszünk eleget ígéretünk­nek. Mai cikkünkben a telekszervezéssel, a telek átíratásával és a házhely árával foglalkozunk. Ugyanakkor további ízléses házterveket is közlünk. A mellékelt tervrajzokat a Katalóg projektov rodinnych domov című kiadvá­nyából vettük át, amely az ALFA Kiadó kiadásában jelent meg 1970-ben. Megrendelhető: Odborovy vyvojovo-projektovy ústav miestneho stauebníctva, Trenéín, Zlatovská cesta. 12

Next

/
Thumbnails
Contents