A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-29 / 43. szám

3. Alexandr Ivanovlcs Herten (1812—1870) orosz forradalmi demokrata író és materialista filozófus az irodalom igazi célját és feladatát a társadalmi fejlődés, a forradalmi harc, a felvilágósító munka szolgálatában látta. Londonban 1857-től lapot szerkesztett, mely a jobbágyrendszer és az önkényuralom elleni harc eszmélnek terjesztője volt. Londonban érintkezett Kossuth Lajossal ls. Kérdés: Ml volt Herzen Londonban szerkesztett lapjának a elme? A 23. számban közölt kérdések megfejtői közül ezúttal Csomor Irérf (Stúrovo, Svermova, bl. D 5) olvasónknak kedvezett a szerencse. 27 Verseny szelvény A Hét kéges versenye £ Kicfoda micfoda Vigyázz! Indulj! • Újoncok • Mama fányképa a szekrényen • Első hatak „angyalbőrben". .. * Peregnek a vezényszavak, öt vagy tíztagú csoportokban gyakorolnak a fiúk. - Vigyázz! - Balra átl - Hátra aret A gyakorlatot vezető őrvezető egy éve katona. Az újonc néhány hete. Kissé berzenkedik magában a vezényszavak hallatán, bár a hangnem jóindulatú. Az őrvezető oktatólag beszél minden néhány hetes beosztottjával. Nem emeli meg a hangját, tudja, nem felejtette el, hogy tavaly maga is hasonló cipóben Járt. Csakhát a hadsereg sz hadsereg és nem leánynevelő intézet... Délután csöndes, békességes minden, nem pattognak vezényszavak. A szabadfoglalkozás órái esek. A nagy társalgóból zene szól, valaki gitározik, hozzá többen énekelgetnek. A fiúk már megszervezték a maguk kultúrcsoportjalt, énekkart, tánokart, most alakult a zenekar. Szavalók ls vannak, meg Önkéntes színészek. Persze, nem könnyű itt színészkedni vagy szerepelni, mert nagyon kritikusak a fiúk. Tévét nézhetnek, olvashatnak, aki előzőleg sportolt, itt is tovább gyakorolhat, edzhet a választott sportágban. Most kötnek életreszóló barátságokat, hiszen a kétévi katonáskodás után soknak van hasonló célja: jelentkezni egyetemre, szakközép-Iskolák esti tagozatán tovább tanulni. Természetesen: nemcsak tévénézés, kultúrműsor van Itt, hanem bóven kijut a menetgyakorlatokból, oldalkúszásból, diszlépésből vagy fegyvertlsztitásból. Mit szoktak meg a legnehezebben? Talán a hajnali ébresztőt. Parancsszóra ki az ágyból, mint a nyíl: mosakodni, öltözni, pillanatok alatt rendbetenni a szekrényt s bevetni az ágyat. Ügy hever itt valamennyi pokróc az ágyon, mintha élt vasaltak volna rájuk. Hanem amfg idáig eljutottak! Akik kollégiumból Jöttek s ott is maguk vetették ágyukat, Ismerkedés a műszerekkel azoknak itt nyert űgyűk volt. Némelyik fiú viszont aki sohase csinálta otthon, most szabad idejében sorozatban az ágyrendezést gyakorolta. Olyan súlyos probléma ez Itt, hogy araikor megkérdeztem: mi volt eddigi legnagyobb élményük, többen így válaszoltak: — Amikor először tartotta rendesnek a> ágyamat a szolgálatvezető... Mit szoktak meg a legnehezebben? Hát a pontos napirendet; a csizmái (Eletemben először van a lábamon!); a minden képzeletet felfllmdló tisztaságot s talán azt, hogy mindenre engedélyt kell kérni. Aztán arról beszélgetünk, hogy ki milyen érzésekkel fogadta a behívót? Hát - pántlikás örömről, hejehujás hangulatról nincs szó. Legtöbben vegye: érzelmekkel vették át a hivatalos papírt s ebben nincs ls semmi különös. Műszerészek, villanyszerelők, esztergályosok biztos állást, meghitt családot hagytak ott két teljes évre; szabad életet, szigorú szabályokkal körülhatárolt, engedélyekhez kötötl katonáskodásért. Nincs értelme ezt elhallgatni és „megjátszani" az örömkatonát. De azt ls őszintén elmondják: tudják, hogy vállalni kell ezt a két évet, a katonáskodást, a csizmát, amely kezdetben feltöri a sarkat, a fegyelmet, amely nélkül nem hadsereg a hadsereg, az engedelmeskedést s a fárasztó kiképzést. Nem leánynevelő intézet a laktanya!... Tudják ezt az újoncok, tudják ezt az otthonmaradottak, tudja ezt mindenki... fis az első szabadságig, az első viszontlátásig a fiúk szívében — és a hálószoba szekrényén — ott ragyog a mamák, papák, kistestvérek és a szívhez közel álló kislányok kedves arcképe. Előadók, énekesek Moszkvában Hasonlóan a többi országok gyakorlatához, a szovjet fővárosban ls a rádió a könnyűzene legfőbb népszerűsítője, irányítója és támogatója. A rádió ad megbízást új szerzemények komponálására és ad lehetőséget új tehetségek bemutatkozásához. Emellett azonban a könnyűzene propagálásában fontos szerepe van a hanglemezgyárnak ls. A szovjet Melódia cég évi 180 millió lémezt gyttrt. Ebből 24 millió könnyűzenei, tánczenei és beatfelvétel. Természetes tehát, hogy a gyár a rádiótól függetlenül ls rendel és felfedez, komponáltat és menedzsel. A Kallnyin úti hatalmas lemezboltban egy teljes emeletet csupán a könnyűzene foglal el, itt naponta átlag 2000 példányt adnak el. Am nemcsak a rádióból és a lemezjátszókról szól ma Moszkvában a zene — muzsikál szinte az egész város. A nagy sugárutakon egymást érik az éttermek, a café-k, a klubok, ahol esténként öttagú beat-együttesek vagy nagyobb létszámú tánczenekarok játszanak s akiknek a kedvéért a moszkvaiak türelemmel állnak sorba a bejáratnál, egy-egy szabad asztalra várva. Aligha vitás: egyszerűen lehetetlen lenne felsorolni a műfaj népszerű és jelentős előadóit, no meg a vélemények — akárcsak mindenütt — itt is megoszlanak az élgárda sorrendjéről. A „nagy ötös" tagjaiban azonban valamenynyien megegyeznek: Pahomenka, Pleha, Gulajev, Magomajev és Kobzon. E neveket ma már a Szovjetunió határain túl is jó néhány országban' Ismerik. A leningrádi Maria Pahomenka rádiótechnikus volt, és maradt a rádióban — énekesnőnek. 1969-ben a cannes-i Midem-en ő képviselte hazáját, ebben az évben pedig Szocsiban az énekesek nagydíját nyerte el. A lengyel származású Edlta Pleha gyermekkorát Franciaországban töltötte s csupán a háború után költözött a Szovjetunióba, ahol aztán a leningrádi egyetem filozófiai karán kapott diolomát. Ott. az egyetem Druzsba nevű ifjúsági zenekarával kezdett énekelni s annyi év után ma is ernek az együttesnek a tagja. A szibériai Jurlj Gulajev 1999-ben a VII. VIT-en tűnt fel, ahol aranyérmet nyert. Operaénekesnek készült ma egyike a legkeresettebb könnyűzenei rádió- és tévésztároknak. Muszlim Magomajev két évvel ezelőtt a szopoti dalfesztiválon nyert első díjat Ma már számos aranylemez és fesztiváldíj tulajdonosa. Joszlf Kobzon pedig a moszkvai Koós János, s egyik legnépszerűbb dalának címe: Kislány a zongoránál!.,, Edita Pieha, aki filozófia diplomával énekel Muszlin Magomajev i a.3b!khba Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számon-, ként 150 korona Jutalmat sorsolunk kl. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a versenyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül a helyes válasszal együtt be kell küldeni a szerkesztőségbe. A később beküldött válaszokat nem vehetjük figyelembe a sorsolásnál. L ... Kiváló amerikai néger basszus-énekes, színész, a békemozgalom egyik vezető személyisége. Nemsetközl Lenin-békedíjas. Mint énekes néger népdalok, főleg spirituálék kimagasló előadásával világhírnevet szerzett. Számos filmben szerepelt. - Neve? 2. . •, Pierre Curie és Maria Curie (Sklodowska) egyik leánya, atomfizikus (1897 -1968). Férje, Frédérlc Joliot-Curie (aki az ő leánykori neve után vette fel a Jollot név mellé a Curie nevet) és ő a neutronsugárzások okozta magkémiai rakclók tanulmányozása során felfedezték a mesterséges radioaktivitást. Ezért 1935-ben Nobel-dijat kaptak. Férje a nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és vezetője. 1950-től haláláig a Béke .Világtanács elnöke volt. Ot magát, akárcsak férjét Nemzetközi Békedíjjal tüntették kl. - Neve?