A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-29 / 43. szám

Gondos felkészülés A Csemadok KB 1971 október első felé­ben össztitkári értekezletet tartott seneci (szenei) nyaralójának tanácstermében. Az értekezleten lényegében két ponttal foglalkoztak: a Csemadok ez évi munkájá­nak eredményeivel, az őszi-téli időszakban és az 1972. évben a Csemadok előtt álló feladatokkal. A fő beszámolót Varga Béla, a Csema­dok KB vezető titkára tartotta. Egyebek között beszélt a párt- és állami szervekkel, valamint a tömegszervezetekkel való együttműködésről, a Csemadok szervezeti életéről, a belső munkafegyelemről. Beszámolójából azt is megtudtuk, hogy napjainkig a Csemadok 15 járási bizottsá­ga 104 elnökségi ülést tartott s hogy az ülésen 907-en vettek részt. Az 538 helyi szervezetnél 2 097 vezetőségi és 541 tagsá­gi gyűlést hívtak össze. A Csemadok tag­létszáma kielégítő, ugyanis 61 905 magyar dolgozó tagja jelenleg a Csemadoknak. A továbbiakban foglalkozott az ének-, zene-, tánc-, színjátszó és néprajzi moz­galom eddigi munkájának értékelésével és jövőbeni feladataival. A Csemadok KB 1972. munkatervéből néhány idézet: Az énekkari mozgalom területén többek között a II. Kodály Zoltán Napok megren­dezését tervezi a Csemadok KB. A tánc­mozgalomban a paraszttáncosok felfedezését, majd versenyét akarja megvalósítani a te­liezovcei (zselízi) dal- és táncünnepély ke­retében. A diákszínjátszás fellendítése ér­dekében 1972—73-ban a diákszinpadok fesztiváljának megrendezésére készül. A néprajzi gyűjtőmunkában elsődleges fela­datának tekinti a Csemadok KB 1972-ben egy széleskörű, aktív gyűjtőhálózat kiépí­tését. Varga Béla elvtárs részletesen foglalko­zott a Csemadok szervezeti életével és fela­dataival is: A Csemadok jövőbeni munká­ját továbbra is a CSKP politikájának szel­lemében végzi, kulturális és tömegmozgal­mi munkájával segíteni fogja a magyar dolgozók szocialista nevelését, s ezzel a proletár nemzetköziség, a szocialista haza­fiság és a hazánk nemzetei és nemzetisé­gei közötti elvtársi, testvéri viszony meg­szilárdítását. Ugyanúgy alapvető feladatá­nak tekinti az állami szervekkel, intéz­ményekkel valamint a többi tömegszerve­zetekkel való együttműködés elmélyítését. Foglalkozott a helyi szervezetek vezető­ségi és tagsági üléseinek színvonalával, il­letve azok színvonalának emelésével, az időszerű gazdasági és kulturális kérdések­kel, például azzal, hogy a csemadok KB a jövőben fokozott figyelmet szentel a munkásmozgalmi hagyományok ápolásá­nak. A Csemadok szervei és szervezetei mun­kájában állandó feladat a Hét terjesztése. Az össztitkári értekezleten Varga János titkár, Bodnár Béla, Héger Károly, Takács András és Litomericzky Győző osztályve­zetők külön is beszéltek munkaszakaszaik­ról. A Csemadok járási titkárai beszámoltak a járásokban előforduló sikerekről és prob­lémákról, a Hét terjesztését elősegítő mun­kákról. A Héttel kapcsolatos beszámolókat lényegében a pozitív értékelés jellemezte. Major Ágoston a Hét főszerkesztője fel­szólalásában foglalkozott a lappal kapcso­latos sikerekkel és problémákkal: A Hét példányszáma a terjesztési verseny megin­dítása óta több mint 1200-al emelkedett, de a további örvendetes értesülések szerint lapunk megrendelőinek tábora a közeljö­vőben egyre inkább növekvő tendenciát mutat. A Csemadok KB jelenlegi legfőbb fel­adatának a választások és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek és az idei barátsá­gi hónap méltó előkészítését tekinti a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szellemében. (Kasza) köt, 3 A diplomácia csúcsai A nagy világlapok, rádió- és tévéállomások bőven kommentálják a szovjet—amerikai csúcstalálkozó lírét, mint olyan eseményt, amely hosszabb távra neghatározó erővel befolyásolja a két nukleáris vi­ághatalom kapcsolatait és így nagy politikai fejle­ményeket ígér. Nixon elnök október 13-án, kedden a Fehér Ház lajtótermébcn személyesen jelentette be jövő év nájusára tervezett moszkvai utazását. Az elnök ál­;al felolvasott szöveget egyidejűleg tették közzé Moszkvában és Washingtonban. Nixon kijelentette, hogy az utazás független pe­ring! látogatásától, és mindkét út alkalmával „a két irszág közötti kétoldalú kapcsolatok szerepelnek najd a megbeszélések témái között". A szovjet ve­tetőkkel folytatandó tárgyalások témáiról szólva az unerikai elnök felsorolta a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásának kérdéseit, a közelkeleti hely­ietet és „számos más területet, amelyeken — mint mondotta — jelenleg tárgyalás folyik az Egyesült illamok és a Szovjetunió között". „Célom, hogy ja­vulást érjünk el a két ország kapcsolataiban és a világbéke kilátásait illetően" — jelentette ki Nixon, Az elnök „teljesen téveseknek és megalapozatla­noknak" minősítette azokat a spekulációkat, hogy i két utazás — a pekingi és a moszkvai — kapcso­atban áll egymással. „Egyik útnak sem célja, hogy i szóbanforgó két ország közötti esetleges nézetkü­lönbségeket kihasználja" — mondotta. Nixon közölte, hogy „jelentős eszmecseréket kí­ván folytatni Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtit­kárával, valamint Koszigin miniszterelnökkel és Podgornij államfővel". A bejelentés világszerte élénk visszhangot váltott ri. A világsajtó a várható legmagasabb szintű szov­jet-amerikai találkozót nagy és fontos eseménynek tartja. A legtöbb lap a szovjet diplomácia sikere­ként értékeli a látogatást s úgy véli, hogy Nixon moszkvai útja nem tekinthető meglepetésnek, mivel ;z sok tekintetben elkerülhetetlen folytatása a két nagyhatalom közötti kapcsolatok alakulásának. Részletekbe is belemennek a politikai jósok, s el­sődlegesen a leszerelési problémakörben és a Kö­zel-Kelet ügyében várnak haladást — az általános enyhülésen kívül — a májusi moszkvai találkozótól. De kedvezően értékelik az indokínai háború befeje­zésének, vagy legalábbis a befejezés előkészítésének az esélyeit is. Az elmúlt hetek egy másik jelentős külpolitikai eseménye Szadat egyiptomi elnök október 11 és 14 közötti moszkvai látogatása volt. Szadat Leonyid Brezsnyevvel, Nyikolaj Podgornijjal és Alekszej Kosziginnal tárgyalt, majd hazafelé útját Damasz­kuszban megszakítva tájékoztatta Hafez el Asszad szíriai államfőt moszkvai tárgyalásainak eredmé­nyeiről. Szadat moszkvai tárgyalásai megerősítették és to­vábbfejlesztették azt az irányzatot, amelyet alig öt hónappal ezelőtt a két ország barátsági és együtt­működési szerződésének aláírása fémjelzett. Mind­két fél nagy fontosságot tulajdonított a megbeszélé­seknek, ami megmutatkozott abban is, hogy Koszi­gin szovjet miniszterelnök algériai és marokkói láto­gatását befejezve visszatért Moszkvába. De Moszkvá­ba érkezett Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter is, aki New York-i prog­ramját szakította meg az ENSZ székhelyén, hogy je­len lehessen a tárgyalásokon. És a szovjet fővárosban tartózkodott Mohamed Ahmed Szadek, az Egyipto­mi Arab Köztársaság hadügyminisztere. Mindez azt mutatja, hogy a legmagasabb szintű megbeszéléseken katonai, politikai és gazdasági kérdések szerepeltek. A L'Humanité október 11-i, hétfői számában közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumának határozatát. A nemzetközi fejlemények, köztük az európai fe­szültség enyhülése, a szocializmusért, a nemzeti függetlenségért és a békéért küzdő erők sikereit ta­núsítják — állapítja meg a határozat. Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása — szögezi le a határozat — újabb lépést jelent az eu­rópai feszültség enyhülése felé. A határozat üdvözli az FKP-nak más testvérpár­tokkal való kapcsolatai fejlődését és aláhúzza, hogy „az SZKP és az FKP küldöttségeinek közös nyilat­kozata tanúsítja, hogy mindkét párt magasabb szint­re szándékozik emelni baráti kapcsolatait és együtt­működését". RICHARD NIXON „Egyik útnak sem célja, hogy a szóbaníorgó két ország közötti esetleges nézetkülönbségeket ki­használja." feszültség enyhülése felé. anvar szadat Űj, fontos lépés a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztésében.

Next

/
Thumbnails
Contents