A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-22 / 42. szám

Dosztojevszkij emlékezete Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij százötven évvel ezelőtt született. A századfordulóig az orosz iroda­lomnak két óriása van: Tolsztoj és Dosztojevszkij. Mindkettő nagy géni­usz, mindketten a világirodalom leg­nagyobbjai közé tartoznak. Tolsztoj alkotásaival tanít és gyönyörködtet, Dosztojevszkij megráz, megrendít. Do­tojevszkij nem tartozik a szórakozta­tó, gyönyörködtető írók közé, mégis a világ minden táján olvassák, dicsősé­ge és népszerűsége egyre nő, az egész emberiség kitűnő művésznek, láng­eszű írónak ismeri el, hazájában pe­dig büszkén számon tartott érték. Most készítik elő műveinek teljes, har­minckötetes kiadását. S ez a körül­mény minden jelzőnél szebben mél­tatja ragyogó teljesítményét, írói munkásságát. Szomorú tekintetű arcképét vizsgál­va, kitörölhetetlenül tudatunkba véső­dik a rendkívül magas homlok, a be­felé néző mélyen ülő szempár, a töp­rengés, fáradtság, fásultság, bánat és szenvedés. A szenvedés volt leghűbb társa egész életében. Talán az egész világirodalomban nincs még egy író, aki annyit szenvedett volna, mint ő. Dosztojevszkij egy moszkvai sze­gényház kórházában született. 1871. október 30-án. Apja, a kórház főor­vosa, az alkohol hatása alatt önmagá­val meghasonlott ember volt, aki nemcsak családjával de betegeivel is ridegen és durván bánt. Nyugdíjazta­tása után falusi birtokára vonult, ahol kíméletlen és kegyetlen volt a szinte rabszolgasorban élő jobbágyai iránt, akik elkeseredésükben végül is fellá­zadtak földesuruk embertelen bánás­módja ellen és megölték őt. A hír hallatára Dosztojevszkij epileptikus rohamot kapott, elvesztette lelki egyensúlyát, minek következtében az amúgy is vézna, ideges gyermek egész életében sokat betegeskedett, sokat szenvedett. Szív-, tüdő-, gyomor — és gégebaj kínozta. Mint serdülő ifjú a katonai piérnö­ki iskola növendéke, majd a hadügy­minisztérium mérnöke lesz, de hiva­talát elhanyagolja: az irodalom, a kártya, a színház, a szórakozás, az ivás érdekli. Egyre mélyebbre süllyed, lemond állásáról, és elhatározza, hogy az írói pályára lép. A legyengült fizi­kumú, zilált idegzetű fiatalember tes­tileg-lelkileg megtörve, kiábrándul­tan kezdi meg írói munkásságát, hogy negyven éven át ragyogó lapokkal gazdagítsa a világirodalom halhatat­lan alkotásait. Szünet nélkül dolgozik. Első regé­nye a „Szegény emberek". Ebben Dosz­tojevszkij félreérthetetlenül kimond­ja, hogy a parasztság fölszabadítása lesz a legelső lépés „a mi nagy jö­vőnkhöz". Ekkor — 1849 előtt — még a társadalom forradalmi megváltozta­tásáról ír megrendítő realizmussal. Szembeállítja az uralkodó osztályt a kiszipolyozott néppel. Könyvét a kö­zönség egy része magasztalva fogadja, más része szidja, — de országszerte olvassák. Grigorovics, Nyekraszov, Bje­liszkij nem tudnak betelni a mű lé­lektani finomságával. Ekkor még a forradalmi demokra­tizmust szolgálja, rajong Bjelinszki­jért. Terjeszti Bjelinszkij társadalmi haladást propagaló eszméit, belekeve­redik a cári uralom megdöntését sür­gető Petrasevszkij-féle összeesküvés­be, amiért halálra ítélik. Kivezetik a vesztőhelyre, de az utolsó pillanat­ban kegyelmet kap. Szibériába szám­űzik kényszermunkára. Négy évig ra­boskodik embertelen körülmények kö­zött. A fogság határtalan nyomorúsá­gában ismeri meg igazán az orosz né­pet, a szegényeket, az elnyomottakat, a szenvedőket. A börtön sivár falai között hatalmasodik el benne az em­berszeretet és az igazság szeretete. Itt ismeri fel a munka igazi értelmét. Kiszabadulása után nagy munka­kedvvel tér vissza a szabad életbe. Érzi, hogy feltámad irodalmi hivatá­sa: sokat olvas, folyóiratot ad ki és elkezdi írni elbeszéléseinek és regé­nyeinek hosszú sorát. Minden munká­ját nagy várakozással fogadják, kriti­kusok és olvasók úgy tekintenek rá, mint az orosz irodalom új csillagára. A cár engedelmével visszatér Péter­várra, ahol egymás után jelenteti meg A nagybácsi álma, a Sztyepancsikovo és lakosai, a Megalázottak és megsér­tettek és az Emlékiratok egy halottas házból című műveit. Ezekben az al­kotásaiban éles szatírával bírálja a kisvárosi társadalmat, főleg az orosz nemesség üres és léha életét s az ak­kori társadalmi rendet. Az Emlékiratok egy halottas házból az emberi kínszenvedés és fájdalom megrázó könyve, melyben az író gaz­dag színes képet fest az elkeseredett, elfásult, lázongó, a nyomorúságos, te­hetetlenül vergődő, szerencsétlen ra­bok szörnyű életéről, az élő-halottak gyötrelmeiről. Vádirat ez a könyv, melyen végignyomul Dosztojevszkij­nak az a felfogása, hogy a szen­vedés megtisztítja az embert. A könyv lapjai .művészi erővel su­gározzák az író eszméjét, „a szen­vedés és jóság vallását," melynek hí­vei azt hirdetik, hogy mindenki min­denkiért szenved, hogy minden em­ber egyforma, mindenki egyformán tagja a közösségnek. Ez a hitvallás bá­tor szó volt a jobbágyság korában, a cá. ri önkényuralom idején. Ezt a művét Lenin is igen nagyra tartotta. További életét nagyban befolyásolja sok gondja és baja. Családi élete nem boldog: meghal felesége, meghal a bátyja, ráhagyja adósságait, megha­sonlik önmagával, szlavofil ábrándjai szembefordítják a nyugati civilizáció­val, eltávolodik eddigi eszméitől, reak­ciós nézetei miatt elhagyták barátai. Hitelezői és a balsors sújtó keze elől többször is külföldre menekül, ahol az alkohol mámorában keres vigasz-Rejtvényünkben Kosztolányi Dezső tíz regényének, novellájának címét rejtettük el a vízszintes 1, 11, 32, 73, függőleges 1, 8, 16, 18, 21. és 42. számú sorban. Vízszintes sorok: 14. Kormánykerék (é. h.). 15. Szín­darab. 16. A beszéd tárgya. 17. Váloga­tott. 19. Folyó spanyolul. 20. Angol idő. 22. Ide-oda mozgat. 23. Állami illeték. 25 Lisa, híres festmény. 26. Kétes! 27. E. D. 28. Lámpaláz. 30. Francia név­elő. 31. A Lengyel Légiforgalmi Társa­ság neve. 34. Egyesület hozzátartozója. 36. Római ezeregy. 37. Kérdőszó. 39. Óriáskígyó. 40. Astatine vegyjele. 41. Tengeri rák. 44. Az ő tulajdona. 46 Hamsun, norvég író. 48. Bírálatban van! 49. Én latinul. 50. Paripa. 51. Ismeretlen névjele. 53. Légszesz németül. 55. A hajó hátsó része. 57. A galántai autók jelzése. 58. Szeszes ital. 60. Fél millió. 61. Szom­szédos betűk az ábécében. 62. Régebbi hosszmérték. 63. Lángol. 64. Gabonaörlö. 66. Leo betűi. 67. Levegő. 69. Edény. 70. Férfinév. 72. Testrész. Függőleges sorok: 2. Ételtekercs. 3. Női név. 4. Fordított tan. 5. Kettős betű (ford.). 6. Ajándékoz. 7. Azonos betűk. 9. Rámolásban van! 10. Indulatszó, 11. Nem tud beszélni. 12. talást, szerencsejátékkal is foglalkozil siker nélkül, mert mindenét elveszt Négy évig nyomorog Európa nagyvá rosaiban, míg kiadói segítségév« rendezi adósságait, hazatér, hogy ott hon anyagi gondoktól mentesen élet hátralevő tíz évét új lendülettel mun kának szentelje. A külföldön töltött négy évet „A já tékos naplója" című művében örökí' meg. Leleplezi benne játékszenvedé lyét, és megvetőleg ír a pénz elalja sító hatalmáról, elítéli az emberek fék telen önzését. Külföldi útjáról hazatérve önti vég ső formába legolvasottabb művét, író alkotásainak koronáját, a Bűn és bűn hődés-t. A bűn és bűnhődés problé máját az ókori görögöktől kezdv napjainkig sok író dolgozta fel, d senki sem tudta olyan finom művé szettel megírni, ábrázolni a bűn gon dolatának tetté érlelődését, mint Dosz tojevszkij. Ezért legjobb lélektar regénye a világirodalomnak a Bűn é bűnhődés. Ezzel az alkotásával Dosz tojevszkij magasan felette áll a lélek tan eszközeivel dolgozó többi regény írónak. A gyilkosság bűnének elköve tése után feszültségteremtő, lebilincse lő erővel mutatja be a gyilkos gyötrő dését, lelkifurdalását, az erkölcsi vi lágnézet örök normáját, miszerin minden bűnt bűnhődés követ, s hog minden bűnös szenvedés által meg tisztulhat: minden bűnös új élete kezdhet. A lélek rezdüléseinek léleg zetelállító ábrázolása, az esemény mű vészi feldolgozása, a vergődés, a ve • •••••• § • • • 4 Nem ama. 13. Egyiptomi napisten. 2C Állóvíz. 23. A fejek részei. 24. Becézet nagyszülő. 25. E napon. 26. Gyümölcs 28. Község Somogy megyében. 29. Ter mést takarít be. 30. Lanthanum kémia jele. 33. A múlt idő jele. 34. Ünnepi la koma. 35. Libahang. 38. Papírmérték. 41 Tudósítás. 43. Latin dolog. 45. Létezett 47. Egy franciául. 52. Kérdés. 54. Rang jelző szócska. 56. Fasor idegen szóvá (fon.). 57. Azonosak. 58. Indonéziai szi get. 59. Európai főváros. 61. Lepkeféle ség. 63. Mennyei. 64. Gubós növény. 65 Fehérneműt tisztít. 66. Textilnövény. 68 Sértetlen. 69. Több mint ezer van belőli Finnországban. 71. Rés peremei. 72. Mo libdén kémiai jele. Beküldendő a vízszintes 1, 11, 32, 73 függőleges 1, 8, 16, 18, 21. és 42. számi sorok megfejtése lapunk megjelenésétő számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése Az ember életének első felében ostoba Ságokat is tesz, melyeket aztán a máso dik felében megkísérel jóvátenni. Könyvet nyertek: — a zárójelben meg jelölt számú rejtvények helyes megfej téséért — Pufa Erzsébet, Stúrovo (34) Szendi Béla, Nová Vieska (35); DÓZSÍ Mária, Tvrdoáovce (36); Suharánszk; Éva, Pribeník (37). 1A K«h

Next

/
Thumbnails
Contents