A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-15 / 41. szám

••••••••••••Mi• A Hét képes versenye ••• ••• Kicsoda mictoda ? Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség arcképét közöljük. Ki kell ta­lálni ezeknek a nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150 korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez kell csatolni. Többek kérésére közöljük, hogy a ver­senyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül a helyes válasszal együtt be kell kül­deni a szerkesztőségbe. A később beküldött vála­szokat nem vehetjük figyelembe a sorsolásnál. Orosz forradalmi de­mokrata költő, az orosz népi költészet klasszikusa. Puskin és Lermontov ha­gyományainak legkiválóbb folytatója. Számos verse népdallá vált, ma ls él a nép ajkán. Ízes népi nyel-, vével, a népdalokéval ro­kon, verselésével új, de­mokratikus költői stilus kialakítója volt. Jeles ma­gyar fordítója Aprily La­jos. Kérdés: A költő neve. 2. ... A magyar nyelvújítási harc legjelentékenyebb alakja és vezetője volt. Barótlval és Batsányival szerkesztették a kassai Ma­gyar Museumot. A Marti­novics-mozgalomban való részvétele miatt letartóz­tatták, hat és fél évig ra­boskodott Spielberg, Kuf­stein és Munkács várában. Kiszabadulása után Szép­halomban telepedett le, csak az irodalomnak élt. Az ország szinte minden írójával és tudósával leve­lezett. Vezetője lett annak a mozgalomnak, mely az irodalmi újjászületés, a nyelvújítás útján készítet­te elő a polgári haladást, az 1831-es kolerajárvány áldozata lett. Kérdés; Az íré neve. 3. ... Cseh zeneszerző, Prágá­ban, Lipcsében és Bécsben végezte tanulmányalt. — 19Í9-ben a brnol konzer­vatórium zenetanára. Mü­vein a morva népizene hatása érezhető, amelynek szorgalmas gyűjtője és feldolgozója volt. Operá­kat (Jenufa, Katja Kaba­nova), énekkari, szimfoni­kus, kamara-kompozíció­kat és néhány elméleti müvet Irt. Kérdés: A zeneszerző neve. A 21. számú verseny nyertese: Juhász Attila, Cierna nad Tlsou, T-6. Versenyszelvény ff János bácsi • • ff pipaja avagy kérdés a pedagógusokhoz Nemrégiben, többszöri meghívás után, egyik barátomnál töltöttem o •vasárnapot. A barátom­nak ötéves fia és hároméves kislánya van. Na­gyon kedves, helyes, értelmes gyerekek. Délben, mikor ebédeltünk, még egy kicsit csodálkoztam is magamban, hogy milyen szépen esznek már késsel, villával. S láttam a szülőkön is, hogy büszkék gyermekeik teljesítményére. Hanem, mikor úgy az ebéd közepénél tartottunk, ocfa lett a jóneveltség. Egyetlen pillanat alatt felbo­rult minden. A rádió slágereket közvetített. Jó­szerével oda se figyeltünk, lévén elfoglalva az ízletes ebéddel. De mikor felhangzott a „János bácsi pipája" kezdetű sláger, a két gyerek le­csapta a kést s a villát, lepördültek a székről, s rohantak a rádióhoz. A fiúcska még fel is ágaskodott, hogy jobban hallja az éneket. S ter­mészetesen az énekesnővel együtt mondta a szö­veget. A pöttöm kislány a maga három évével pedig táncolt, illegett a dal ritmusára. A szülők előbb egymásra, majd rám néztek. Mikor vége lett a slágernek, a két gyerek — mintha mi sem történt volna — visszaült a he­lyére és folytatta az ebédet. — Ne csodálkozz — mondta barátom felesége — az óvodában mindennap, amikor a gyerekek ebédelnek, ezt hallgatják. Az óvónénik egymás után tízszer is felteszik a lemezt. Itt tulajdonképpen be is fejezhetném: János bácsi pipája, mint modern pedagógiai módszer. Láttam a két gyerek reakcióját. A módszer tö­kéletes. Csak gratulálni lehetne az ötletért a fel­találóknak, ha... ...S ennél a „ha"-nál időzzünk el egy kicsit. Semmi szándékom laikus létemre belekontár­kodni a pedagógusok dolgába. De engedtessék meg, hogy a „János bácsi pipája" szintű nevelést (módszert?!) megkérdőjelezzem. Oktatási rend­szerünk helyességében, helyességének szándéká­ban nincs okom kételkedni. Nyilván a leghozzá­értőbb szakemberek dolgozták ki és állították össze. Minden bizonnyal meghatározták mikor mit kell kapni a gyerekeknek. Tudtommal lé­teznek tantervek, amelyek szerint az oktatás fo­lyik. Ez, azt hiszem az óvodák számára is köte­lező. (Ha nincs így, akkor elnézést a gyanúsítá­sért.) S nem tartom valószínűnek, hogy abban — mármint a tantervben, ha van ilyen — előír­ják a „János bácsi pipája", s a hasonló „értékű" zeneműveket. Minden társadalom legelemibb érdeke, hogy testileg, lelkileg egészséges embereket neveljen fel. A mi társadalmunk kivételesen nagy gondot fordít erre. Erkölcsi és anyagi értelemben egy­aránt. S ez nagyon helyes. Nézetem szerint azon­ban abban a pillanatban mindez elpocsékolt erő­vé válik, ha a nevelés gyakorlata a szórakozta ipar szintjére süllyed. Meglehet, hogy a fenti példa egyedi, lokál jelenség. De meglehet, hogy nem az. Egy azonban bizonyos: ha óvodáskorú gye mekeink otthagyják az ebédet, amikor a rádi ban a „János bácsi pipáját" közvetítik, nagy b van. Közhely, hogy a gyermek a legfogékonyal emberi teremtmény. Jót, rosszat egyaránt bef gad. S milyen gyorsanl Tőlünk függ csup< „okos felnőttektől" mit fogadtatunk el vele: nemzeti és az egyetemes emberi kultúra értéke vagy a szórakoztató ipar termékeit! A népmes ket, népdalokat, Petőfit, Aranyt, Kodályt, vai a „János bácsi pipáját". Mert ha már egy óvói — pedagógusi — az ebéd ideje alatt is „ak valamit", ugyanazzal az erővel például gyerme dalokat tartalmazó lemezt is feltehet a lerne játszó korongjára. Hangsúlyozom: ugyanazzal erővel. Az eredmény azonban minőségileg m volna. A lehetőség adott, csak élni kellene ve Csupán választani-tudás kérdése az egész. (M veltség, hivatástudat, esztétikai igény stb.) S j leg az óvodában! Mert már ott eldőlhet milyi irányban indulnak el gyermekeink. Mikszáth Kálmán írja: „Népmeséken aludj nak el esténként gyermekeink, s folytassák t vább álmaikban a királyfiak csodálatos kalan jait, így a gyermeknek a fülén keresztül szűr dik be lelkébe szinte észrevétlenül a magy nyelv fönséges muzsikája." A magam részéről a népmesék s Mikszáth sz vai mellé odatenném a népdalokat is, s az e ték mellé a nap minden szakát. A slágerek pedig hatóságilag kitiltanám az óvodákból. Írásom elején emiitettem, hogy nincs szánd komban — nem lévén pedagógus — belekontc kodni pedagógusaink munkájába, de azért a fe tiekkel kapcsolatos véleményükre felettébb 1 váncsi lennék, GÁL SÁNDC Dlfko Mária, ul. Janka Krára ö. 8, Luőenec. 18 éves, levelezni szeretne hasonló kc lányokkal és fiúkkal, magyar vagy szlovák nyelven. Kedvencei Zalatnay Sarol Szécsi Pál és az Omega együttes. Tóth Erzsébet, Holiäa é. 78, okr. Luőenec. 18, éves, hasonló korú lányokkal és fiú kai szeretne levelezni. Kedvencei Zalatnay Sarolta, Szécsi Pál és az Omega együtt Horváth Sándor és Keresztes János, VÜ 8008/c, Plzeft, Slovany. 20 évesek, hasoi korú lányokkal szeretnének levelezni. Magyar nyelven. Kedvelik a tánczenét és sportot. Moldovár Ilona, Bicske, Nagy Károly u. 6. Magyarország, 18 éves magyar, gimr zista lány. 17—23 éves lányokkal és fiúkkal szeretne megismerkedni. A partner lel tőleg prágai vagy pozsonyi legyen. Kedvence a Led Zepelin együttes. Különböző szi és méretű borítékokat gyűjt. Fekete Erzsébet, Calovo, Lesná ul. ő. 433, okr. Dun. Streda. 19-20 éves lányoki és fiúkkal szeretne levelezni. Szeret táncolni és szereti a beat zenét. Kedvenc egy tese az Illés, énekese Koncz Zsuzsa. Medve Éva, Stará Baáta ő. 111. P. p. Nová Baáta, okr. Rim. Sobota. 14 éves, hasoi korú fiatalokkal szeretne levelezni. Szereti a tánczenét, kedvenc énekese Zalatr Sarolta, Poór Péter és Kovács József. Nagy Margit, Nővé Zámky, n. p. Elektrosvit, Komárilanská ő. 2. 19 éves, haso: korú fiatalokkal szeretne levelezni. Szereti a tánczenét, Kedvenc énekesei: Szécsi I és Harangozó Teréz.

Next

/
Thumbnails
Contents