A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-08 / 40. szám

A Hét kép« versenye I KúlíV Ítj||K2Í«í Küfoda micsoda ? Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a versenyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül a helyes válasszal együtt be kell küldeni a szerkesztőségbe. A később beküldött válaszokat nem vehetjük figyelembe a sorsolásnál. 1. ... Szovjet—örmény zeneszerző, a Szovjetunió népművésze. Népzenével ls foglalkozott. A stílusára jellemző, feltűnően színes hanghatások és életteljes ritmikai népzenei hatásra vezethető vissza. 1956-ban bemutatott Spartacus című balettjéért Lenin-díjjal tüntették ki. 1 Kérdés: neve. A zeneszerző 3. ... Nemrégiben elhunyt világhírű néger dzsesszzeneszerző. Pályafutását dzsessztrombitásként kezdte. A negyvenes évektől, mint énekes is fellépett. A világ csaknem minden részében sikerrel vendégszerepelt. Filmekben is játszott. Néger népi melódiák felhasználásával készült táncdarabjai rendkívül népszerűek. Kérdés: A zeneszerző neve. 3. ... Angol származású haladó amerikai filmszínész és rendező. Groteszk játékstílusával még a néma film idejében világhírűvé vált. Állandó kellékei voltak a bambusznádbot, keménykalap és a nagy csámpás cipők. A politikai zaklatás miatt és a háborús propaganda elleni tiltakozásul 1952-ben elhagyta az USA-t, és Svájcban telepedett le. Művészi munkásságát a haladás és a béke szolgálatába állította. 1954-ben nemzetközi Lenin-békedljjal tüntették ki. Kérdés: A színész neve. A 20. számú verseny nyertese: Csutor Tibor, Vlkyfla 2, okr. Rim. Sobota. 24 Versenyszelvény ü Európa középiskolásai Budapesten A közelmúltban a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti székházának üléstermét a szokásosnál fiatalabb küldöttek töltötték meg. 16 európai országból 23 Ifjúsági és diákszervezet képviselői jöttek el, hogy megvitassák; mit tehet a középiskolás diákság az oktatáshoz való jog biztosításáért, saját és az egész emberiség jövőjéért, a holnap társadalmáért egy békés Európában... Az a tény, hogy a középiskolás diákság száma a tudomány és technika fejlődése által támasztott igényeknek megfelelően növekszik, már önmagában is jelzi, hogy ezzel az ifjúsági réteggel külön ls érdemes foglalkozni. A középiskolások azonban nemcsak tömegükkel hívják fel magukra a figyelmet. Az utóbbi években jé néhány nyugat-európai országban csatlakoztak az egyetemistákhoz vagy felléptek önállóan ls saját helyzetük megjavításáért. A DÍVSZ nagy figyelmet fordít az Ifjúság különböző rétegeinek speciális problémáira, jogainak védelmére. A Nemzetközi Diákszövetség pedig épp legutóbbi kongresszusán hozott határozatot arról, hogy tevékenységébe be kell vonni a középiskolásokat, akik az egyetemisták utánpótlását jelentik. A budapesti tanácskozás vitája szekciókban folyt - ezeket két-két előadás vezette be -, és ez lehetőséget adott arra, hogy a fő témán belüli egyes kérdéseket a résztvevők behatóan elemezzék. A tanuláshoz való jog kérdésével az első szekció foglalkozott, ahol élesen kirajzolódott az összefüggés az adott társadalmi rendszer és az oktatás között. A ta- ' nácskozás résztvevői rámutattak: a szocialista országokban az oktatás az egész nép érdekének, az ország gazdasági szükségletelnek megfelelően fejlődik. A tanácskozáson a középiskolás diákok együttműködésének kérdései is fölmerültek. Altalános egyetértés alakult kl abban, hogy az együttműködés alapját a közös gondok és a hasonló problémák képezik, de abban is, hogy ma már nem képzelhető el tartós együttműködés bizonyos alapvető politikai kérdések azonos megközelítése nélkül. Ilyen az Imperializmus, a gyarmatosítás, a fajüldözés elleni harc; a békéért, haladásért folytatott küzdelem, melyben a középiskolás diákság egyre nagyobb részt vállal. A szeminárium európai jellegéből adódóan érthetően nagy hangsúlyt kapott az európai béke és biztonság problémaköre, Ismételten bebizonyítva: ez a kérdés nemcsak a kormányokat, a „felnőtteket" érinti, hanem azokat is, akikből a holnap munkásai, mérnökei vagy politikusai lesznek — a mai középiskolásokat! A budapesti tanácskozás záróülésén a résztvevők közzétették a vitákból levonható következtetéseket. Megállapították, hogy olyan demokratikus oktatási rendszerre van szükség, amely megfelel korunk növekvő társadalmi és gazdasági követelményeinek, amely valóban Ingyenes, szoros kapcsolatban van az élettel, lehetővé teszi a szabad pályaválasztást, a béke, barátság és szolidaritás szellemében neveli az ifjúságot. Megtörtént tehát az első lépés annak érdekében, hogy az egyetemistákhoz és a dolgozó ifjúsághoz hasonlóan, a középiskolások ls aktívan bekapcsolódhassanak a nemzetközi Ifjúsági mozgalomba. Bebizonyosodott: megvan az igény a középiskolás diákokban a rendszeres együttműködés erősítésére, hiszen a fiatalok mindenütt ugyanazt akarják — jogot és lehetőséget a tanuláshoz, boldog jővőt saját maguk és az emberiség számára ... Tereza Nam túlzás az a megállapítás, miszerint egész Európában nagyon Jól Ismerik ezt, illetve hát a TEREZA KESOVIJA nevet. A tévében, rádióban, hangversenyeken s a milliószámra fogyó lemezeken Tereza néven szerepel ez a rokonszenves dubrovniki születésű Jugoszláv énekesnő. Akt csak egyszer is hallja őt szerepelni, az egy életre emlékezetébe vési Terezát! Mintha a napfény, a tenger és szülővidékének minden gyönyörűsége ott bujkálna szép, erőteljesen csengő hangjában... És ezenkívül szív, őszinte lelkesedése jellemzi minden fellépését, mert: „... életem egyetlen s Igaz értelme az éneklés..." - jelentette ki a közelmúltban adott Interjúi egyikében. Nem csoda Így, ha szinte mindig a fotosok és újságírók gyűrűjében kell őt keresni, ha „rejtélyesen" el-eltűnlk egy-egy próba vagy fellépés előtt... Az utóbbi években Párizsban él, itt lakik férje: Miro Ungar és iskoláskorú kisfiúk. Tereza nagyon elfoglalt művésznő. Gyakran turnézik, sok Időt tölt a hanglemezstúdiókban és szívesen szerepel a tévében ls. Természetesen, így kevés szabad ideje van, melyet azonban Alánnál, koromfekete hajú kisfiával tölt. S ha nagy-nagy ritkán még marad szabad ideje, akkor legkedvesebb hangszerén -a furulyán Játszik. És hogy az éneklés mellett a furulyázásban is nagyon jártas, arról a Bratislavai Lira közönsége is meggyőződhetett, amikor e rangos nemzetközi popfesztivál negyedik évfolyamának külföldi vendégel közül - 1969-ben - talán 6 kapta a legtöbb tapsot!... (M) Mások mint atyáik A kezdet és vég között, egy élet során minden lehetőség nyitva áll a fiatal svéd számára: juthat ebek harmincadjára, kivándorolhat vagy alkalmazkodhat a modern teljesítmény-társadalom normáihoz. Központilag kormányozzák és tankönyvei Haparandában ugyanazok mint Ystadban. A földrajzi ellenpólusok között él a kereken nyolcmillió svéd többsége, beleértve a fiatalokat is. Az ifjúságnak van saját díákparlamentje és diákszervezete, a parlament évente egyszer tart ülést és megfogalmazza a kívánságokat, elbírálja az oktatási módszerek hatékonyságát vagy épp a változatosabb iskolai étkezést szorgalmazza ... A fiatal svédet az állam magasabb Iskolák látogatására és elvégzésére ösztönzi. E tudatosan előmozdított „művelődési robbanás" ellenben ez év A svéd ifjúság többsége politikailag elkötelezett, kritikusan és öntudatosan száll szembe a környező világgal. Választópolgárrá a 20. életéve betöltése után válik. Arról a többségről, amely képzettségét normálisan megszerzi, persze, lényegesen kevesebbet hall és olvas az ember, mint az alkohol- és kábítószerfogyasztó kisebbségről, akiknek „boldog világa" egyébként a szülők elválásakor omlik össze vagy elején megmutatta árnyoldalait: az egyetemet végzett fiataloknak egyre nagyobb számban kell szakképzettségüktől eltérő és kevésbé jól fizetett szakmákban elhelyezkedni — főleg a szolgáltatási iparban —, hogy egyáltalán keresethez jussanak. Ez év eleje óta a munkanélküliek között 9000 huszonöt évnél fiatalabb embert tartanak nyilván. akiknek a két szülő kereső foglalkozása miatt nem Jutott az otthon melegéből. Egy vagy két idegen nyelv tudása magától értetődő a svéd fiatalok számára és az angol nem ls csak az angol—amerikai pop-bálványok miatt áll első helyen. Az élénk nemzetközi kapcsolatokra való tekintet nélkül a svéd ifjúság elsősorban úgy gondolkodik és cselekszik, mint az olyan nemzedék, amely az örökséget fejlesztő módon akarja megváltoztatni. Azaz: alapjában véve ugyanúgy konzervatív, mint a korábbi nemzedékek, amelyek közül a legutóbbi kettő végrehajtotta az ország átalakítását agrárállamból modern jellegű ipari állammá. Ez utóbbi megköveteli a legtöbb fiatalember számára már magától értetődővé vált hatékonyságot, de ugyanakkor kiváltotta azt a követelésüket, hogy a mai társadalmat ismét emberibbé és az életre érdemesebbé kell tenni.