A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-08 / 40. szám

Varga Ernőf a komárnoi (komáromi) Járási Nemzeti Bizottság alelnöke Varga Ernő, a komárnoi (komáromi) Járási Nemzeti Bizottság alelnöke. Varga elvtárs 39 éves, nős, egy fiú apja. 1946-től 1050-ig kőművesként, 1950 és 54 között tanítóként, 1954— 1957 között az Üj Ifjúság szerkesztőjeként dolgozott. 1957-től 64-ig a járási párt-apparátus propagandistája volt. 1962—64 között a komárnoi (komáromi) hajógyár összUzemi pártbizottságának elnöke. 1964-től a Járási Nemzeti Bizottság alelnöke. Póttagja a CSKP komárnoi járási bizottságának és tagja a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya mellett működő nemzetiségi tanácsnak. Varga elvtárs szerkesztőségünk három kérdésére válaszolt. — Szeretnénk, ha tájékoztatná olvasóinkat, milyen fejlődést mutathat fel a járás a legutolsó megbízatási időszakban. — Az elmúlt időszakban komoly eredményeket értünk el járásunk fejlesztésében. A komárnoi járás két évtizeddel ezelőtt tipikus mezőgazdasági járás volt. Ma ez a járás a modern szocialista mezőgazdaság mellett aránylag fejlett iparral rendelkezik, amelyet elsősorban a hajógyár, a mezőgazdasági gépeket gyártó üzem, a húsfeldolgozó üzem, építkezési vállalatok és más üzemek képviselnek. Az elmúlt évben az ipari termelés volumene meghaladta a 917,5 millió koronát. Az utolsó tíz évben az ipari termelés 71,3 %-kal emelkedett. Említésre méltó, hogy az 1964-es választások után helyezték üzembe Hurbanovóban (Ógyallán) a sörgyárat, ami nagyban hozzájárult a volt járási székhely fejlődéséhez. Úgyszintén ebben az időszakban helyezték üzembe Zlatná na Ostrovéban (Csallóközaranyoson) a prievidzai Bányaelemeket Gyártó Vállalat egy üzemrészlegét és , Komárnoban (Komáromban) a bőrdíszműárut gyártó kisipari termelőszövetkezet új üzemrészlegét. A felsőbb szervekkel karöltve végre hozzáláthattunk Kolárovo (Gúta) iparosításához, ahol jól halad a Povaíská Bystrica-i gépgyár üzemegységének és a közületi vállalat új részlegének építése. A közelmúltban sikerült megoldani a nők foglalkoztatottságának kérdését Zemianska Oléában (Nemesócsán) és környékén, ahol a partizónskéi Augusztus 29. vállalat cipőgyárrészleget létesített. Ebben az üzemrészlegben ma már kb. 200 nő talált foglalkozást és az év végéig az itt foglalkoztatott dolgozók száma megközelíti majd á 400-at. Komoly eredményeket értünk el a lakásépítés terén is. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni az 1965-ös árvízkatasztrófát, amely járásunkat érte. Az árvíz következtében 3743 családi ház dőlt össze és 4512 családi ház megrongálódott. Az árvízsújtotta családok megrongált házaikat gyorsan kijavították és a rombadőltek helyett rövid idő alatt az előzőknél modernebbeket építettek fel. Ez a gyors újjáépítés a károsult családok szorgalmának és az állam odaadó politikai, erkölcsi és anyagi segítségének köszönhető. Az elmúlt megbízatási időszakban járásunkban összesen 7662 lakás épült fel, ebből 5690 családi ház, 1155 szövetkezeti lakás és 807 állami lakás. A «vasúti forgalom modernizálásában nagy jelentősége van a nővé zámkykomárnól (érsekújvár-komároml) vasútvonal villamosításának. Jól fejlődött az állami utak portalanítása és árvíz utáni újjáépítése ls. Míg 1945-ben a járás területén mindössze 19 km volt a portalanított utak hossza, ma már 310 km, és lényegében valamenynyl fontos állami utat portalanítottuk. Említésre méltó az az eredmény, amelyet szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink értek el. Például ebben az évben a gabona hektárhozama járási átlagban 37 q volt. Mezőgazdasági üzemeink a gyakorlatban valósítják meg pártunknak a mezőgazdasági termelés szakosítása és koncentrálása feladatára vonatkozó határozatait. — Milyen fejlődés várható a járásban a következő ötéves terv-időszakban? — Az ötéves terv feladatainak kitűzésénél a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott határozatokból, az ötéves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiből, valamint a tervezés tudományos színvonalra emelésének szükségességéből indulunk ki. Célunk az, hogy mindjobban érvényesüljön az új technika és technológia és így a termelés növekedését elsősorban a munkatermelékenység fokozásával érjük el. A járás további fejlődésében továbbra is nagy jelentősége lesz a beruházásoknak. Az 1972—75-ös években a beruházások értéke 182 millió korona lesz a nemzeti bizottságok vonalán. E célok megvalósításában a karbantartási munkálatok elvégzése mellett nagy szerepet szánunk a járási építkezési vállalatnak. A tervek szerint a vállalat kapacitásának csaknem 20 millió koronával kell emelkednie, vagyis az 1970-es színvonallal szemben 127,7 százalékkal. A helyi gazdálkodás területén a nemzeti bizottságok feladata a szolgáltatások további bővítése, minőségének javítása. Szeretnénk elérni, hogy a szolgáltatások lényegesen hozzájárul • janak a dolgozók életmódjának, lakáskultúrájának megváltoztatásához, elősegítsék a szabadidő jobb, célszerűbb . kihasználását és lényegesen megkönynyítsék a dolgozó nők háztartási munkáját. E feladatok elérése érdekében a tervek alapjón a termelésnek a helyi Iparban 33,1 százalékkal, a kommunális üzemekben 41,4 százalékkal kell emelkednie. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások értékének a helyi iparban 34,8 százalékkal, a közületi üzemekben 45,7 százalékkal kell növekednie. A lakosság szükségleteinek és a rendelkezésre álló lehetőségeknek figyelembevételével tovább javítjuk járásunkban az üzlethálózatot. Űj üzleteket és vendéglátóipari üzemegységeket létesítünk Komárnoban (Komárom), Nesvadyban (Naszvadon), Hurbanovóban (Ógyallán), Búéon (Búcs), Bojnicében (Bátorkeszin) és másutt. Az állami úthálózat további javítására a tervek szerint több mint 150 millió koronát, a községi utak javítására és portalanítására több mint 26 millió koronát fordítunk. További fontos feladat a lakásépítés. Az ötéves terv keretében a lakásépítésre járásunkban több mint 480 millió koronát fordítunk. A tervek szerint 3942 lakás, ebből 982 állami, 1180 szövetkezeti lakás és 1780 családi ház épül fel. — Milyen a járás lakosságónak szociális helyzete, a foglalkoztatottság, az oktatás, az egészségügyi és a szociális gondoskodás szempontjából? — Ahogy már említettem az iparosítás járásunkban elég jó ütemben halad. Ezzel párhuzamosan emelkedik a foglalkoztatottak száma. 1964-ben járásunk Ipari és mezőgazdasági üzemeiben, valamint más intézményekben 33 144 személy dolgozott. A járásban foglalkoztatottak száma 1970-ben 38 700 fő volt. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésével, valamint a munkatermelékenység növekedésével arányosan emelkedtek az átlagbérek is. Az egy dolgozóra eső átlagos havi jövedelem 1964-ben 1450 korona, 1970-ben 1886 korona volt. Lényegesen emelkedett a szövetkezeti parasztok jövedelme. 1964-ben 16 620 korona, de 1970-ben már 18 468 korona volt az egy főre eső évi átlagkereset. Az oktatásügy terén vannak még fogyatékosságok, főleg a férőhelyek s az anyagi ellátottság tekintetében. Annak ellenére, hogy 1964-től 128 kolai és 14 óvodai tantermet adti át rendeltetésének, sok községben n rossz a helyzet ezen a téren. Az an; gi feltételek további javításán kí fontos feladatnak tekintjük az okt és nevelőmunka színvonalának tovi bi növelését. A tanítók és a többi kolai dolgozók figyelmét arra ös pontosítjuk: kövessenek el mindt hogy az iskolákból művelt, a szoc lizmus eszméje iránt odaadó fiata kerüljenek ki. Az oktató és nev munka javításának érdekében a t vek szerint 1975-ig 265 fővel 1 emelkednie járásunkban a pedagói sok számának, annak ellenére, h< az általános iskolai tanulók szá 16 203-ról 1975-ig az 1971. szepteml 1-i állapothoz képest 14 746-ra esi ken. A beruházásokon kívül az egészs ügyre az új ötéves tervben több m 250 millió koronát fordítunk a ne zeti bizottságok költségvetéséből, t igyekszünk irányítani az orvosok, egészségügyi dolgozók tevékenyséí hogy a ráfordítások megtérüljenek munkaképtelenség és a balesetek esi kenésében és a lakosság egészsé szintjének növekedésében. Az öté terv végéig az egészségügyi dolgo; száma 1971-i évi 1066-ról 1975 1308-ra emelkedik, ebből az orvo száma 165-ről 197-re. Ezzel elérj hogy míg 1970-ben 728 lakosra jut egy orvos, 1975-ben 571 lakosra jutni. A nyugdíjasokról való gond kodás növelése érdekében 1970-1 egymillió 335 ezer korona beruhóa költséggel KliSská Némában (Kolc némán) a volt határőrlaktanyát s ciális otthonná alakítottuk ót — nyc vanhatról száznegyvenhatra emelvi szociális otthonban elhelyezett őrei számát. 1972-ben megkezdjük egy vóbbi százharminc személyes szoci otthon építését Hurbanovoban (Óg> Ián). A járás községeiben tovább i lesztik a nemzeti bizottságok a ny díjasok étkeztetését és azt tervezz hogy a komárnoi (Komárom) nyűg jasok klubja példájára másutt is tesítünk ilyen klubokat, ahol ny díjasaink kulturált környezetben t hetik idejük egy részét. Azt hiszem, elmondhatom, hog) nemzeti bizottságok jelenlegi kéj selői a lehető legtöbbet megtették nak érdekében, hogy választóik bi: mát kiérdemeljék és a képviselők n része a megbízatási időszak lejárté elmondhatja, hogy nem létszámsza rító, hanem aktív alkotó tagja 1 az államhatalmi és igazgatási szerv nek, a nemzeti bizottságoknak. 1971. X. 10. OKTÓBER V 10 Gedeon H 11 Brigitta K 12 Miksa Sz 13 Kálmán, Ede Cs 14 Helén P 15 Teréz Sz 16 Gál A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő: Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. - Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedícia tlaíe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a V^chodoslovenské tlaőiarne, n. p., KoSice. — Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés, — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon PrandI Sándor, a 24. oldalon P, Havran felvéti