A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-24 / 38. szám

„Az én házam, az én váram" — felfogás alapján épült családi ház a múlt század végérűl. Tipikusan Izolált ház az elmúlt évekből. Kitűnő építkezési anyagból, rendkívül jól végrehajtott iparosmunkával készült, de nem egy megszokott hibaelem felfedezhető rajta: differenciálatlan ablaknyílások, fölöslegesen sok kémény, aránytalanul nagy padlástér. Modern törekvésekét képviselő építkezés, az épülethez nem illő tetővel. Feleslegesen komplikált és ízléstelenül agyoncicomázott ház. •áfe'Sriií4

;»'te' mf ív Országjárás közben szinte léptennyomon megkezdett, épülőfélben lévő vagy új családi házat pillant meg az ember... A nemzeti bizottságok fejlesztés- és építésügyi szakosztályainak dolgozói a lakásépítés üteméről nyilatkozva, az állami és a szövetkezeti lakások átadására vonatkozó nem kis számadatok mellett szinte kérdezés nélkül számolnak be az egyéni lakásépítés járásukban vagy községükben tapasztalható gyors terjedéséről. Jó jel ez, mondhatnám az emberek vállalkozókedvének, a családok gazdagságának és szociális biztonságának ékes bizonyítéka. Nem titok: a kis kerttel, gyümölcsössel övezett ház a mai családok „köznapi" vágyainak s korszerű fogyasztói igényeinek maximuma ... A családi ház — öröm és gond. Társadalmi és egyéni síkon egyaránt. Hogy csupán egy időszerű példát említsek: gyakran vitatott kérdés a gomba módra szaporodó családi házak műépítészeti értékének, külalakjának, kivitelezési színvonalának sarkalatos kérdése... Erről beszélgettünk hát IVAN SPIEKA műépítésszel, az SZSZK Műszaki és Fejlesztésügyi Minisztériuma egyéni lakásépítési osztályának vezető dolgozójával. # A lakásépítés egészét tekintve, ennek hány százalékát képezi nálunk az egyéni lakásépítés s milyen a mostanában épülő, illetve miképp körvonalázható a közelmúltban befejezett családi házak műépítészet! értéke? — Az elmúlt huszonöt-huszonhét év alatt Szlovákiában mintegy negyedmillió új lakás épült az új családi házak számát tekintve. Bátran állíthatom így, hogy a lakásépítés egészének jelentős hányadát, csaknem a felét az egyénileg építkezők képezték, akiknek a száma az utóbbi esztendőkben mintegy évi tizenkétezer főben állandósult. Ez távolról sem jelenti ellenben azt, hogy a lakásépítésnek e fontos részét esetleg gépiesen vagy csupán félkézzel lehet irányítani. Ellenkezőleg! Az elmúlt két évtizedben a mennyiségi mutatók szorgalmazása mellett ugyanis, háttérbe szorult a minőség kérdése. Az épülő házak műépítészeti értéke csupán másod- vagy harmadrendű szerepet játszott a jobbára önsegéllyel, félamatőr szinten készülő tervrajzokon. Pontosabban: a családi házak tízezreit szerényebb képességű, e tárgykörben kevésbé jártas, inkább csak a rutinra támaszkodó építészek tervezték — természetesen a korszerű családi ház minőségi követelményeinek rovására, őszintén szembenézve a tényekkel, meg kell állapítanunk, hogy ebben a tekintetben hosszú évekig az az íratlan szabály uralkodott, hogy ami jó a szomszédnak, biztos jó lesz nekem is... De hadd mondjuk el itt azt is, hogy az építkezőkkel szemben sok tekintetben adósak voltak az egyéni lakásépítést irányító szervek is, hiszen sok évig nem született végleges döntés az egyénileg építkezők állami támogatásáról és több jogi vonatkozású kérdés is tisztázatlan volt. Az építkezésre vállalkozóknak azért is nehéz volt valami újra törekedniük, mert hiányoztak a szakmai katalógusok, könyvek, tervrajzokat és gyakorlati tanácsokat tartalmazó folyóiratok. Részben ez az oka hát annak, hogy számos vidéki ház szinte a megszólalásig hasonlít egymáshoz. Tervezésüknél senki sem vette figyelembe a vidéki élet s az adott táj sajátosságait és e házak zöme így városi mintára épült. Az építészeti középkáderek, az ügyes kőművesmesterek kihasználva a lehetőséget, úgyszólván futószalagon gyártották ezeket az egyazon sablonra épülő terveket. Pedig egy minden követelménynek megfelelő, jó külalakkal és műépítészeti értékkel bíró családi ház megtervezése nem könnyű feladat! # Gondolom, helyénvaló hát itt a kérdés: milyen is egy valóban korszerű, divatos családi ház? — Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a fent említett szakirodalom hiányában, sok helyütt sajnos mindmáig a harmincas-negyvenes évek családi házainak stílusát utánozzák vagy fejlesztik tovább. Természetes, hogv ezek a házak hiába vadonatújak, belső elrendezés és műéDÍtészeti szempontból jelentősen távol esnek a korszerű családi ház szabta követelményektől. Melyek hát azok a szempontok, melyeket egy-egy új ház építésénél. illetve tervezésénél föltétlenül figvelembe kellene vennünk? Elsősorban saiát ízlésünknek a leginkább megfelelő háztípust kell kiválasztanunk, ügyelve a. leendő otthon szobáinak logikus és küldetésbeli kötődésére, az egves helyiségek világtájak szerinti helyes fekvésére. Ma már ez a szempont kerül előtérbe az utca. vagyis az úgynevezett „főfront" hollétének kérdésével szemben! Fontos továbbá az egves szobák nagyságának arányát is meghatározni. A típus kiválasztásánál számolni kell azzal is, hogy a későbbi években — a család számbeli növekedésével, a gyerekek felnőtté válásával — bizonyos átépítésekre lehet majd szükség, hiszen aligha sejtheti valaki is, hogy miképpen él majd 25—30 év múlva... Itt elsősorban a tetőtérség helyes kihasználásáról van szó, hiszen a sátor- vagy a kúpszerű tető már szinte eleve kizárja egy későbbi emeletrátoldás lehetőségét! Ennek pedig ma, a könnyű építőanyagok s a kiváló hőszigetelők korában semmi műszaki akadálya nincsen. Fontos követelmény továbbá, hogy a most épülő családi ház ne a harminc-harmincöt évvel ezelőtti házépítési divatra hasonlítson, hanem az 1971-es esztendő ez irányú követelményeit és lehetősé-A helyi építkezési anyagok praktikus fi használásával épült falusi ház a Csali közben a múlt századból. Az épületen n geit tükrözze! Mert a korszerű csalá< ház, az nem számtalan apró kis t< rony, nyakatekert tetőszerkezet, eze; nyi csecse-becse vagy három-négy sz nű homlokfalvakolat, hiszen mindi csak drágítja az építési és karbantai tási költségeket és sokszor bizony t efféle igyekezet — ízléstelenséggé si kélyesedik... A mai családi házak ví rázsát, szépségét éppen azok egyszeri sége adja. Ha a tetőcserép például vc rös, akkor a házfalak legyenek vili gosak, a ház alját övező termésk szürke. Mindezt remekül kiegészíti környező kert üde-zöld fűje és a ké égbolt. Az ilyen ház műépítészeti érti ke összehasonlíthatatlanul több £ előbb említett, sokszínű „dobostortE utánzatnál". Az előrelátó építész helyes fűtési mód megválasztására : gondol, hiszen egy-egy ház több é\ tizedre, lehet, hogy egy egész évszá ?adra is épül... A műszaki fejlődé gyors üteme pedig néhány év múlv törvényszerűen tovább egyszerűsí majd a családi házak fűtését, hiszen tisztább és kevesebb munkát adó gá vagy a folyékony tüzelőanyagok má ma egyre inkább háttérbe szorítják hagyományos szenet. És nem vágyálor már az az időszak sem, amikor családi házak is rákapcsolhatók lesz nek a távfűtésvezetékre ... 9 A közvélemény már értesült ai ról, hogy a Műszaki és Fejlesztésügj Minisztérium kezdeményezésére Szlo vákia-szerte úgynevezett „mintaházak épülnek. Szólhatna erről bővebben? — Beszélgetésünk során már szí esett arról, hogy az egyéni lakásépí tőknek kellő szakirodalom hiányába] évekig nem volt miből típust válasz taniuk, amikor elhatározták: család házat építenek. Ebből az adósságbó szeretnénk törleszteni e mintaházal építésével, melyekből egy-egy járásbai átlagosan kettő lesz majd. Természe tesen, kivétel nélkül a legforgalma sabb országutak mentén épülnek hogy a lehető legtöbb embernek szolgáljanak „élő katalógusként" ... / mintahálózat teljes kiépítése után például a Bratislavából a Tátrába igyekvő turista kilenc-tíz ilyen házat lá majd s ez már megfelelő kiindulásiösszehasonlítási alap lehet egy később háztípus választáshoz. • Az utóbbi időben egyre több sz< esik a csoportos családi házak építéséről ... — Valóban! Az egyéni lakásépítők ugyanis ma már nagyon sokoldalú és hatékony állami támogatást kapnak Ennek ellenszolgáltatásaképpen a jövőben az állam is egyre nagyobb igényeket támaszt majd e rendkívüli anyagi juttatások és kölcsönök élvezőivel szemben. A csoportos családi 12 höL