A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-24 / 38. szám

A DUNAJEC partján.... A hírneves Cyprián barát, csodadoktor és ezermester — aki a legenda szerint magaszerkesztette szárnyakkal a Három Korona hegy szikláiról siklórepüléssel leereszkedett a lankás kolostori rétekre — ha most hirtelen feltámadna, ugyancsak csodálkozna a rengeteg autó láttán. A Vörös kolostor (Cerveny kláítor) előtti térségen, közvetlen a Dunajec partján jól felszerelt camping fogadja az autón érkező turistákat. A Pieninek koszorúzta völgyben ezüstösen csillog a sekély, gyorsvizű, pisztrángban gazdag Dunajec, mely távolabb égbenyúló fehér mészkősziklák között folytatja útját észak felé, hogy áttörve a hegyeket, Lengyelországban egyesüljön a Visztulával. A turisták felejthetetlen élménye: goral-tutajon sétahajózást tenni a gyorssodrású folyón egész a lengyel határig. A tutajokat itt aztán szétszerelik, gumikerekű, hosszú hegyi szekerekre rakják és lovakkal fuvarozzák vissza az indulási helyre. A goralok gazdagon díszített népviselete, tipikus pörge fekete kalapja kitűnően egészíti ki a vadregényes táj romantikáját. A Vörös kolostor több mint hat évszázados története is sok érdekességgel szolgál. Alapítását állítólag a Berzeviczy és a Görgey családok közötti viszálykodásnak köszönheti. A Berzeviczy családból származó Kokos mester az egyik összetűzés során megölte Arnold szepesi gróf fiát, Frigyest, a Görgey nemzetség tagját. Ezért a lőcsei ítélőszék a következő büntetést szabta ki rá: mondasson négyezer misét a megholt lelkiüdvéért, zarándokoljon el Olaszországba és Spanyolországba a főbb búcsújáró helyekre, fizessen száz font ezüstöt és építtessen a birtokán hat kolostort. Hosszú huzavona után a Vörös kolostor 1319-ben felépült és Kokos mester a kartauzi szerzeteseknek adományozta. Nevét vörös téglából épített vakolatlan falairól kapta. Az adományozó a kolostort számos előjoggal (sörfőzés, halászat, malomhasználat) ruházta fel és vagyonát több jobbágyközséggel gyarapította. A gazdagsághoz hozzájárult, hogy erre vezetett a kereskedelmileg nagyon jelentős és forgalmas „sóút", amely Magyarországot Lengyelországgal kötötte össze. A gazdasági fellendülést a huszita seregek támadása után, majd Ferdinánd és Zápolya sokéves trónviszálya közben fokozatos elszegényedés követte. A rend feloszlott, és a kartauziak végleg elhagyták a kolostort. Másfél évszázadig különböző világi és egyházi méltóságok birtokolták. 17-11-ben adományképpen a kamalduli rend kapta meg. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor állami igazgatás alá került. 1820-tól az eperjesi görögkatolikus püspökség tulajdona. 1907-ben egy véletlen tűzeset folytán tetőszerkezete teljesen leégett és azóta pusztulásra ítéltetett. A II. világháború harcai sem kímélték a romos falakat, udvarát felverte a gyom. 1956-ban fogtak hozzá a restauráláshoz, mely több mint tíz évig tartott és részben még ma is folyik. Étterem, turistaszálló' és szakszerűen berendezett múzeum várja a látogatókat. A múzeum gazdag anyaga áttekintést nyújt a kolostor történetéről, építészeti fejlődéséről, ezenkívül bemutatja a Magurán túli nép sokszínű, küzdelmes életét, szellemi és anyagi kultúráját. A kolostor európahírű különlegessége Cyprián barát szobája, ahol korabeli alkimista műhelyt rendeztek be, növénytani és gyógyszerészeti kiállítást nyitottak. Láthatók itt Cyprián híres növénygyűjteményén (herbáriumán) kívül mozsarak, görebek, lombikok, óntányérok és a kezdetleges gyógyszerkészítés eszközei. Cyprián, mint árva gyermek került a kamaldulitákhoz, akik felfedezvén tehetségét, Lőcsére (Levoöa) küldték sebészetet, felcserséget tanulni. Számos helyen megfordult, de később visszatért a kolostorba és itt is halt meg 1775-ben. Mivel nem volt felszentelt szerzetes, csak alacsonyabb rendű szolgai munkát végezhetett. Borbély, szakács, felcser, gyógyszerész és asztalos volt egy személyben. De ezenkívül — ahogy bizalmas barátja írja a Herbárium előszavában — kész ezermester; ismerte a növények gyógyító erejét, fürkészte a természet és az alkímia titkait, tükröket, üvegfiolákat készített és a legenda szerint a repüléssel is megpróbálkozott. De a környék lakói és szerzetes társai elsősorban mint csodadoktort tartották számon, messze földről vándoroltak hozzá a betegek, akiket maga gyűjtötte gyógynövények főzetével és párlatával gyógyított. A szobája előtti magas fallal elkerített kiskertben még ma is azokat a növényeket termesztik, amelyeket Cyprián barát használt a gyógyításhoz. A sötét, hűvös cellákból jólesik újra kijönni a fényre. A macskaköves, napsütötte udvaron forrónadrágos lányok, szalmakalapos fiúk nevetgélnek. Az emeleti rácsos ablakból pedig a legújabb sláger dallamát hozza felénk a nyárutói szellő. A valamikori csendes kolostor, ahol a barátok szigorú szótlansági fogadalmat tartva, magukba szállva imádkoztak — ma forgalmas kirándulóhely. Évente több mint kétszázezer látogató keresi fel. A Dunajec hűs vizében gyerekek lubickolnak és a gorál tutajosok kalapjukat lengetve eltűnnek a mészkősziklák óriási színfalai mögött. OZSVALD ÄRPÄD • „Szentek és tudósok szigete" — így nevezték Írországot, mikor lakói terjesztették a kereszténységet és a műveltséget Európában. A kelta írek i. e. 900 körül vándoroltak be a Pireneusifélszigetről a jelenlegi Írország területére. Az i. sz. II. században megalakult az ír királyság. A VIII—X. században norvég és dán vikingek uralkodtak a sziget partvidékén, de az írek a XI. század elején kiűzték őket. A XII. század második felében angol és normann hódítók megkezdték Írország ieigázását. 1586 és 1610 között Észak-Írországba 120 000 protestánst (főleg skótokat) telepítettek, megvetve ezzel az alapját az ország mai megosztottságának. A XIV. századtól szinte állandósultak az angolellenes felkelések. Az egyik legnagyobb — az 1641—1651. évi — felkelést Cromwell, az angol köztársaság lordprotektora verte le. Ez a felkelés 600 000 ember, Írország lakossága egyharmadának életébe került. 1841 és 1854 között hatalmas éhínség pusztított Írországban. Egymillió ember meghalt, másfél millió kivándorolt az Egyesült Államokba. Az első világháború idején — 1916 áprilisában az írek a Sinn Fein (Mi Magunk) párt vezetésével felkeltek és kikiáltották a köztársaságot, de az angolok a felkelést leverték. 1919 januárjában újabb felkelés és partizánmozgalom bontakozott ki. Végül 1921-ben Írország ír Szabad Állam néven dominiumi státust kapott. Észak-Írország — % <