A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-10 / 36. szám

5dés értéke. Portalanítottuk az utak lyolcvan százalékát, építettünk új tűzltó szertárt, két iskolát, óvodát, a portpályán öltözőt és a nemzeti biottság épületére emeletet húztunk, orszerűsítettük. 60 családi ház épült faluban, ebből 8 emeletes. Most :ezdtük meg 2200 méternyi járda leakását, és 1973-ban kezdjük el épíeni az új kultúrházat 3 és fél millió :oronás költségvetéssel. Valóban elnondhatjuk, hogy egyre gazdagodunk, épülünk, szépülünk és fejlődünk, ami irömmel tölt el mindannyiunkat... — Bizonyára ismeretes a párt KB íatározata, amely kimondja, hogy a választásoknál következetesen és szi[orúan be kell tartani a nemzetiségi izázalékarányt? — Természetesen ismeretes, és náíálunk ezen a téren sem lehet hiba! - kapom meg a bizakodó választ. — Miért nem lehet hiba? — Kizárt dolog! Bényben például a akosság 99 százaléka magyar nemze;iségű, Kürtön 87—88, Köbölkúton 80 —85 és Garamkövesden 92—95 ... De egyébként sem kerülhet sor visszaélésre, hiszen ma már mindannyian tudatosítjuk, hogy egy hazában élünk, -nelyben közösek a gondjaink, örömeink, közös a munkánk és a célunk is, hogy minden ember annyit ér, amennyit tesz a társadalomért. Ezen a téren pedig nem kell szégyenkeznünk! Így aztán érthető az egészséges és magabiztos bizakodás, amely nyilván meghozza a gyümölcsét. LOVICSEK BÉLA Prandl Sándor felvételei A hallgatók Studio Academica Slovaca izületek Hányan tanulnak oroszul az egész világon a nem orosz anyanyelvűek közül, hányan tanulnak angolul, Anglián és az Egyesült Államokon kívül? A gyorsuló idő korában a társadalom fejlődése, a tudományostechnikai forradalom egyre inkább követelményként írja elő a minél teljesebb kulturális-politikai tájékozódást, aminek egyik alapföltétele az idegen nyelvek Ismerete. Milliókra tehető azoknak a száma, akik ismerik és használják valamelyik világnyelvet. Más a helyzet a kis népek esetében. Nyelvüket kevesen ismetik a más anyanyelvűek közül. Irodalmuk hatósugara jóval kisebb, mint a nagyoké, nemegyszer még a legmagasabb mérce próbáját megálló alkotások mondanivalója is visszahullik a nyelvi elzártság faláról. Kis népek gondolkodóinak, tudósainak, művészeinek ezért a művek létrehozásának gondja mellett azzal is törődniük kell, hogy megismertessék eredményeiket a szélesebb nemzetközi közvéleménnyel, hogy üzenetük megszólaljon az emberiség hullámhosszán. Értékeik közvetítése során nemcsak saját népük jóhírét alapozzák, hanem az egész emberiség kultúráját és színesebbé-gazdagabbá teszik. Hviezdoslav Véres szonettel vagy Ady világháborús versei nem csupán provincionális változatai koruk európai lírájának, hanem hozzájárulást jelentenek az egyetemes kultúrához: önálló etikai-esztétikai értéket hordozó alkotások. A visszhangtalanság csöndjét a párbeszéddel fölváltani óhajtó igyekezet ösztönzi a kis népek kultúrpolitikáját olyan alkalmak biztosítására, amelyek közelebb hozzák népük megismertetését a világgal. E törekvések sorába tartoznak a mindenütt megrendezésre kerülő nyári egyetemek, így a Komensky Egyetem tanfolyama, a Studia Academica Slovaca is. Számos országból érkeztek Bratislavába a szlovákság kérdéseivel foglalkozó tudósok, tanárok és egyetemi hallgatók, továbbá Csehszlovákia határain kívül élő szlovákok, hogy alaposabban megismerjék a szlovák nyelvet és kultúrát. Az idén augusztus 3-ika és 28-ika között immár hetedik alkalommal sorra kerülő nyári egyetemen 18 ország mintegy kilencven szlavistája vesz részt. A nyelvtanulás mellett irodalomtörténeti, nyelvészeti, filmesztétikai és színházművészeti előadásokra kerül sor, melyeket az adott tudományágak legkiválóbb szlovák képviselői tartanak. Csehszlovákia jelenlegi kultúrpolitikájáról dr. Karol Rosenbaum egyetemi tanár számolt be. ö adott két előadásában áttekintést a szlovák nemzeti újjászületés irodalmáról is. A szlovák romantika képviselőit dr. Milan PiSút egyetemi tanár mutatta be a hallgatóságnak, a szlovák irodalmi nyelv kialakításának kérdéseiről dr. Eugen Pauliny egyetemi tanár szólott. A továbbiakban képet nyerhetnek a tanfolyam résztvevői a szlovák irodalom fejlődéséről egészen napjainkig bezárólag, a szlovák nyelvjárások, a mai szlovák nyelv és stílus kérdéseiről; megismerkednek a szlovák film- és színházművészet problémáival. Gazdag kulturális program biztosítja a személyes találkozást Szlovákia természeti szépségeivel és történelmi emlékeivel. Augusztus 3-án az egyetem aulájában Simon OndruS professzor az SAS igazgatója nyitotta meg a tanfolyamot. A SZSZK Iskolaügyi Minisztériumának képviseletében Rácz Olivér miniszter-helyettes és Ján Erben főosztályvezető, a bölcsészeti kar nevében Rudolf Stepanovié dékánhelyettes üdvözölte a résztvevőket, a szlovák főváros részéről a város polgármester-helyettese, Michal Golier mérnök köszöntötte a vendégeket a Prímáspalotában. A városnézés az ősi városnak a szívében kezdődött. A tanfolyam résztvevői végigjárták a városi múzeum és a városi képtár termeit, majd megtekintették az egyik legnevezetesebb bratislavai műemléket, a Várat. Devin ismét a történelmet idézte, a Slavín a szovjet felszabadítók emlékét, a nyugat-szlovákiai kirándulás a Vág völgyének természeti szépségeiből adott ízelítőt. De ismételten nyílott alkalom a múlt előtti tisztelgésre: Nagyszombatban (Trnava) a egyetemalapító Pázmány Péterre emlékezhettünk, Modor (Módra) temetőjében Ludovít Stúrra, a szlovák nép nagy fiára. Maradt még bőven a látnivalókból, az egyhónapos itt-tartózkodás bizonyára közel hoz mindenkit Szlovákia fővárosához és az itteni emberekhez. Mindezt áldozatos munkával segítik a nyári egyetem szervezői, akik a program zökkenőmentes lefolyásáról gondoskodnak. A tudományos és az irodalmi élet képviselőivel való találkozások valószínűleg sok értékes személyi kapcsolat kialakulásához, hasznos tapasztalatcserékhez vezetnek. A Barátság Házában kaptak tájékoztatást a külföldi szlavisták három szlovák kiadó a Tatran, a Slovensky Spisovatel és a Smena képviselőitől, a szlovák kiadói politikáról, az érdekesebb könyvújdonságokról, az eredményekről és a tervekről; a Szlovák Tudományos Akadémia Irodalom-, illetve Nyelvtudományi Intézetében tett látogatás a két kutatóhely tudományos munkásságába adott betekintést, így kapcsolódnak a tanfolyam során az előadásokon hallottak a mai irodalom és kutatómunka eleven áramába, a tradíciók az aktualitásokhoz. Heten jöttünk Magyarországról: tanár, tudományos kutató, kulturális dolgozó és egyetemi hallgató is van közöttünk. Mindannyiunknak szükség van munkájához a szlovák nyelv és kultúra ismeretére. Számunkra Magyarországról érkezettek számára, úgy gondolom, a legértékesebb tanulság a kelet-európai rokonság új és újabb vonásainak felfedezése, kultúráink hasonlóságának tudatosítása; annak a szemléletnek a vállalása, amelynek jegyében Milan PiSut professzor, Jankó Krár tárgyalásakor a szlovák költők teljesebb megértése érdekében Petőfire és az ukrán Sevcsenkóra hivatkozott. A magunkét is jobban megértjük, ha megismerjük szomszédaink kultúráját; a megismerés pedig közeledést, a gyakorlati internacionalizmus útjára lépést jelent. KISS GY. CSABA Dr. Jozef Mistrik docens