A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-10 / 36. szám

Versenyfelhívás Kapcsolódjon be On Is a Hét előfizetési versenyébe! Mindenki nyerhet, aki előfizetőt szerez! Százötven dij! A Csemadok Központi Bizottsága és a Hét szerkesztősége versenyt indit a lap terjesztésére, új előfizetők szerzésére. Felhívjuk a Hét minden hűséges olvasóját, a Csemadok tagjait és funkcionáriusait, hogy szerezzenek további új előfizetőket a Hétre. A verseny 1971. augusztus 15-én indult és 1971. december közepén műsorral egybekötött nyilvános sorsolással ér véget. A sorsolás helyét és időpontját később közöljük. A versenyben részt vehet Csehszlovákia minden állampolgára, aki megrendeli a Hetet vagy legalább egy előfizetőt szerez a Hétre és beküldi a posta által lepecsételt megrendelést igazoló szelvényt a szerkesztőségünkbe. Mindenki annyi szelvénnyel vehet részt a sorsolásban, ahány előfizetőt szerzett. Az előfizetést igazoló szelvényt 1971. december 15-ig kell beküldeni a Hét szerkesztőségének címére: Redakcia Hét, Obchodná 7, Bratislava. Verseny díjak: a) Aki egy előfizetőt szerez, azok között száz értékes könyvet sorsolunk ki. b) Aki legalább tíz, vagy tíznél több előfizetőt szerez, azok között a következő dijakat sorsoljuk ki: 1. díj: Külföldi utazás a Szovjetunióba 2. dij: Konyhai robotgép 3. dij: Rádió-készülék 4. díj: Tranzisztoros rádió 5. dij: Bőr áktatáska 6. díj: Dohányzó készlet 7.-10. dij: Könyvkollekció 11.-50. dij: Könyvek c) Mindazok akik legalább 30 előfizetőt szereznek, a sorsoláson kívül, további jutalomként egy évig kapják a Hetet. A sorsolásban részt vesz minden előfizetést igazoló szelvény, ha azt láttamoztatják és időben beküldik. 'Ezért ne feledje el a szelvényen feltüntetni a pontos címét. A verseny sorsolásának eredményét lapunkban közöljük. Kapcsolódjon be ön is a Hét új előfizetőket toborzó versenyébe! A Hét az ön lapja! Vegyen részt a Hét terjesztési versenyében! Sok sikert! A Csemadok Központi Bizottsága és a Hét szerkesztősége. Rendelje meg On is a Hetet. Kérjük, hogy a megrendelő lapot kitöltve adja le a helyi postahivatalnak és az előfizetést igazoló szelvényt lepecsételve küldje be a Hét szerkesztőségébe: Bratislava, Obchodná 7. A Hét vendége Dr. Rácz Olivér I az SZSZK iskolaügyi miniszterének helyettese 1. Miniszterhelyettes elvtárs, ön, mint pedagógus, mit tart fontosnak elmondani a tanév kezdetén? Szeretném azt remélni, hogy ez az új tanítási év valóban új tanév lesz: újonnan átértékelt célok elérésére törő, új munkamódszerek dinamikus lendületű sorompóba állításának, bevetésének az éve. Szeretném azt remélni, hogy ez az új tanítási év már hosszú hónapokkal ezelőtt megkezdődött: munkatervekben és célkitűzésekben kellett megkezdődnie. Amikor munkatervekről beszélek, természetesen nem irott és megszámozott papírlapokra gondolok: emberi és pedagógusi magatartást sürgetek. Az alkalmazott pedagógia, a gyakorlati nevelői módszerek teherbírásának felmérését és átértékelését sürgetem. Egyetlen munkafolyamat sem elégedhet meg véletlen szülte, alkalom formálta eredményekkel. Legkevésbé a nevelés. Éppen azért nem, mert a nevelés folyamatába amúgy is egész sor véletlen, a pedagógus személyétől és munkájától független, külső esemény, alkalom szülte mozzanat beleavatkozhat. Ez azonban elkerülhetetlenül hozzátartozik a munka kockázataihoz — kockázat nélkül nem létezik munka, játék, alkotás, kísérlet, szerelem: az életnek egyetlen nagy jelentőségű alkotó eleme sem mentes a kockázatoktól —, s nem mentesítheti a pedagógust a felelősség alól. A pedagógus felkészültségének, módszerelnek ezekkel a véletlenekkel ls számolnia kell, s ez az a pont, ahol az osztályfőnöki munkának együtt kell haladnia a többi pedagógus munkájával, ahol az iskolának be kell hatolnia a család és a kinti társadalom világába, s ahol minden pedagógusnak együtt kell dolgoznia az osztályfőnökkel, a családdal és a társadalommal. A módszer teherbírásának ismerete döntő jelentőségű, és az elmúlt tanftási év eredményei elgondolkoztatóak. Sietve és a padagógusok nagy többsége iránt érzett, őszinte elismeréssel meg kell mondanom: az 1970,'1971-es tanév végén lezajlott felvételi vizsgák, mind a középiskolákon, mind a főiskolákon, általában a színvonal határozott emelkedéséről tanúskodnak. Es mégis, a fel» vételi vizsgák nyomán rengeteg keserűség, csalódottság, elégedetlenség fakadt: még nem tartunk ott, hogy azzal büszkélkedhetnénk a társadalom javára — minden felvételi helyre öt-hat-tíz jelentkezőből választhatjuk ki a legmegfelelőbbet; még nem tartunk ott, hogy a többi, hasonlóan tehetséges, megfelelő jelentkezőt okozott és önmagukra visszapattanó keserűség nélkül tudnánk más, egyenértékű pályára irányítani; még nem tartunk ott, hogy a társadalmi köztudatban biztosítani tudjuk államgazdálkodásunk egyik legfontosabb tényezőjének, az ipari tanulónak a létfontosságú társadalmi szerepét, s hogy a természettudományi és műszaki főiskolák kapui elől el tudjuk tüntetni a láthatatlan betűkkel írt vészfeliratot: „KI ide belépsz, a számok és képletek meghódithatatlan, sátáni, sötét világába lépsz be 1" 2. ön szerint jelentkeznek-e olyan problémák, amelyeknek a megoldása nem tűr halasztást? Voltaképpen már el is mondtam. A legalapvetőbb problémának azt tartom, hogy iskoláinkban a kisdiák Iskolába lépésének úgyszólván a legelső napjától kezdve úgynevezett pedagógiai naplókat vezetünk, amelyekbe gondosan — gondosan vagy terhes kötelességtudatból? ez már Ismét a módszer teherbírásának a kérdéséhez tartozik — bejegyezzük a tanuló adottságairól, egyéni érdeklődési köréről, hajlamairól, életkörülményeiről, szociális helyzetéről tájékoztató adatokat, s ennek ellenére mégis későn kezdünk tanakodni, sőt viaskodni a gyerek jövőjét illetően. Nem tudjuk összhangba hozni az egyes szakok és foglalkozási ágak felé irányuló, gyakran már-már lázas tömegpszichózissá fajuló érdeklődést a reális társadalmi és gazdasági kereslettel, nem tudunk dönteni a gyerek adottságai, adottságainak megfelelő érdeklődési köre, tehetsége, felkészültsége és a szülők vágyai — mondjuk ki őszintén, gyakran minden reális alapot nélkülöző, puszta vágyálmai — között. Ez azonban szintén összefügg a már előbb elmondottakkal: halaszthatatlanul megoldásra váró, megoldást sürgető feladatnak tartom a tanulók természettudományi jártasságának, logikai gondolkodásmódjának, a matematikai és műszaki jellegű tantárgyak iránti fogékonyságának az elmélyítését. (Es: .hadd szabadjon két szót szólnom a rádió és a Tv kötelességeiről is: a népszerűsítését is.) Nem tudok és nem akarok beletörődni abba a tarthatatlan elméletbe, amely szerint a matematika és a természettudományok csak néhány kivételes tehetségű diák kiváltságai lehetnek. Ellenkezőleg: azt tartom, hogy néhány egyedi kivételtől eltekintve, minden gyerek megtanítható a matematikai, természettudományi és logikai gondolkodásmódra, s ehhez ismét a módszerek átértékelése szükséges. Tanú rá az ez évi vizsgák statisztikája: a műszaki jellegű főiskolák még mindig várnak a gátlásaiktól és félelmeiktől már az általános iskolákban és a középiskolákban megszabadított jelentkezőkre. De ezeket a gátlásokat és félelmeket megint csak a pedagógus, a tanftó és nevelő szabadíthatja fel és oszlathatja el. Csak a tanító, senki más. 3. A CSKP XIV. kongresszusának iskolapolitikát érintő határozatai milyen konkrét feladatokat rónak a pedagógusokra, nevezetesen a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusaira? A tanév első napja ünnepnap. Ilyenkor nagy szeretettel, az eddig elvégzett, fáradságos mun)#;a ú'íiti őszinte me becsüléssel illik (önteni a pedag gusokat, sok örömet és szerencsét, s kert, jó eredményeket illik kivánni n kik az új tanítási év fáradalmaiho Végeredményben ezt teszik a XI' kongresszus határozatai is. Elsősorban a munka politikai jellegi ről van szó. Elmélet nélkül nincs« gyakorlat, de az elmélet nem helyetti síthetl a gyakorlatot. Nekünk nem tanítási órák és a nevelés politikai all festésére van szükségünk, hanem magi nak a munkának a politikai tartalmár Az oktatás és a nevelés egymástól e választhatatlan, egymástól elkülöníth* tetlen egész területén. Ezen a területe a kötelességek azonosak: a kommunisi nevelés elmélyítése, a tanulók eszme politikai felkészültségének növelése, i oktatói és nevelési munka színvonal! nak az emelése, a pályaválasztási irt nyitás tökéletesítése, a meg nem fele] és gyenge előmenetelű tanulók szám! nak nem adminisztratív úton tőrtér csökkentése — ezek a feladatok a ma gyár tanítási nyelvű iskolák számára kötelezőek. Mégis, az elmúlt évek ta pasztalatait leszűrve, hadd térjek 1 kertelés nélkül egy olyan kérdésri amely jellegzetesen a magyar tanitá: nyelvű iskolák alapvető feladatai köa tartozik: mi, magyar pedagógusok, a internacionalizmus és a hazafias neve lés elveinek szilárd vállalásával a ma gyar nyelv és irodalom, a magyar ha ladó hagyományok, a magyar kultúr és a nacionalizmus mentes nemze érzés szeretetére és megőrzésére akat juk nevelni tanulóinkat. Itt azonba már nemcsak a módszer teherbirásá nak, hanem magának a módszernek kérdéséről van szó, Arról, hogy a feni egészet darabokra szabdalni nem lehe Arról, hogy az érvényesülés lehetősé geit nem a hangos szó, hanem a csen des tudás termi meg. Arról, hogy ne künk éppen nemzeti létünk gyönyörí tragikus hőseinek példájából kell le szűrnünk az elmaradhatatlan végkövet keztetést: aki Bánk bán szerepét osztj ki magának, annak Bánk bán végzeté is vállalnia kell. Tanftási év elején régi szép szokás hogy szülő és pedagógus az évezredei óta megismétlődő és évezredek ót mégis örök értékű szavakkal bocsátj útjára, egy új tanév küszöbére az ün neplőbe öltözött kis és nagy diákokat Légy jó! Tanulj! Hozz haza jó osztály zatokat! Tanítási év elején hadd köves sem a régi szép szokást s hadd kérjen én is nagy szeretettel a pedagógusokat Légy jó! Hozz a társadalom számári jó osztályzatokat, mert ne felejtsd el ha osztályozol, nemcsak a gyerel felett mondasz ítéletet, de önmagada is osztályozod: az oszályzat a gyereki marad, az ítélet a tiéd! Aggódó figye lemmel, szeretettel, segíteni akarássa figyeljük a munkádat. Légy jó! Taníts Nevelj! 1971. IX. 12. SZEPTEMBER V 12 Mória H 13 Kornél K 14 Szerénke Sz 15 Enikő Cs 16 Edit P 17 Zsófia Sz 18 Diana A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő: Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava. Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedícia tíaőe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., Koáice. — Előfizetési dij negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kős. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon és a 24. old P. Haiko felvétele