A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-03 / 35. szám

JJiiiirmhí vii ni vm ni mum um wir IT (Timm ""'mm IMIM, ÍJ,'•«•ni ir ír Ii ni ^'niaiiiBiiiiM, A Föld elektromágneses szennyeződése A houstoni űrhajós központban megfigyelték, hogy az űrhajókkal létesített rádiókapcsolatot bizonyos rejtélyes eredetű elektromos jelek rendkívüli mértékben zavarják. Az ország nyugati részein olykor azt tapasztalják, hogy az elektromos nyitású és zárású garázsok ajtajai az éjszaka kellős közepén maguktól kinyílnak és becsukódnak. A Mexikói-öböl felett Miami felé tartó repülőgép navigációs készüléke egyszerre csak azt mutatja, hogy a gép Kuba felé tart Mindezeket a zavarokat csak elektromágneses interferencia, azonos hullámhosszú elektromágneses hullámok találkozása okozhatja. Ezekből és más hasonló jelenségekből derült fény arra, hogy Földünkön nemcsak a levegő és a víz szennyeződése, hanem az elektromágneses szennyeződés is veszélyes mértékben növekszik. Elektromágneses szennyezést — ami 'tulajdonképpen nem más, mint kóbor rádióhullámok összessége — idézhetnek elő a legkülönfélébb elektromos berendezések: például a rádióadó- és vevőkészülékek, ideértve a látszólag ártalmatlan tranzisztoros rádiódat, a színes televíziót, az ivfényes hegesztést, a fluoreszcens fényt, vagy akár a gépkocsik önlndftóját is. Minél inkább növekszik a rádióhullámok kibocsátására alkalmas berendezések száma, annál nagyobb a lehetősége az elektromágneses interferenciának. Ma már ott tartunk, hogy némely nagyvárosban valóságos „elektromágneses szmog" van, amely az élet számos területén bénítóan hat. Repülőterek közelében például a radar miatt használhatatlanná válik a számítógépek memóriaegysége, mert a radarjelek szinte kiradírozzák a komputer ferritmagos tárából a tárolt információkat. Veszélyezteti az elektromágneses szmog az ember szervezetébe operált elektromos eszközök szabályos működését is. Például a betegbe ültetett parányi ingerlőkészűlék (a pacemaker) mikrohullámú berendezések közelében „megzavarodik". Emiatt a beteg életveszélybe kerülhet. Hasonlóan használhatatlanokká válhatnak az elektromotorokkal működtetett művégtagok erős mágneses tér hatására, és ez például végzetes baleseteket idézhet elő. Veszélyezteti az elektromágneses szmog a repülés biztonságát is. Például a máltai légierő gépelt, noha több ezer mérföldre repülnek az Egyesült Államoktól, az atlantai földi repülőgép-irányító állomások zavarják, mert azonos hullámhosszat használnak. Az amatőr rádiósok is növelik az elektromágneses interferencia lehetőségét. Végül zavarja az elektromágneses szennyezés a rádiócsillagászatot is, mert hiszen egyre gyakrabban fordul elő, hogy a földi hullámhosszak azonosak a világűrből érkező jelek hullámhosszaival, és így nem lehet biztonsággal eldönteni, hogy egy rádióhullám a világűrből érkezik-e, vagy csak — amint szaknyelven mondják — zajról van szó. Városok és emberek A tudomány-technika haladása révén a Hold ostroma, és megannyi más korszakalkotó vállalkozás korunk természetes velejárója lett. A technika százada — ahogyan korunkat nevezzük —, azonban nemcsak a haladás eddig nem látott tempójával, hanem a jövőbe mutató problémák sokaságával is „megajándékozta" az emberiséget. Ilyen, napjainkban sokat vitatott téma a világméretű lakáshiány és a nagyvárosok túlzsúfoltsága. A múlt század közepe óta óriási változások történtek a világban. Az ipari fejlődés felgyorsulása mágnesként vonzotta a városokba a falusi munkaerő millióit. Az egykor álmos kisvárosok szinte egyik napról a másikra százezres lélekszámúra duzzadtak. A múlt század derekán a Föld lakosságát mintegy 1,2 milliárdra becsülték. Száz év alatt ez megkétszereződött és ma már több mint 3,5 milliárd lakosa van a földnek. A tudósok becslése szerint 2000-re, a világ lakossága megközelíti a 6 milliárdot. Más jóslatok szerint még ennél ls több, körülbelül 10 milliárd emberre számíthatunk. Ez a nagyarányú népességnövekedés elsősorban a városokat érinti majd. A múlt század elején Európában dést: ml lenne a három kívánságul bizonyára azt felelnék — napfén; tiszta levegő, nyugalom. Igen, eze hiányoznak a mai nagyvárosokbó A tervszerűtlen építkezések követke: tében a szűk utcákban álló bérháza legnagyobb része egyáltalán nem, vag alig kap napfényt. Ami a leveg szennyezettségét illeti, a helyzet évrői évre súlyosabb lesz. A közismert lor doni smog, ami egyébként minden mi világváros jellemzője, a természet« köddel kevert füst és gázok révén a áldozatok ezreit szedi a lakosság köri bői. A csend és a nyugalom hiányár pedig már alig kell példát monda nunk. Mindennél világosabban bizc nyitja ezt a gépjárművek számána rohamos növekedése. Ezek nemcsa égésgázaikkal, hanem hangjukkal : rontják a nagyvárosok lakóinak hel> zetét. Bontani vagy épitenl? A kérdés korántsem szónoki. A kc építészetének egyik legnagyobb prot lémáját jelenti. Ahhoz ugyanis, hog a mostani áldatlan állapotokon váltói tatni lehessen, egész városrészeke olykor teljes városokat kellene lebor tani, illetve átépíteni. Erre különc a városok j mindössze tizenkilenc olyan város volt, amelynek lakossága meghaladta a százezret. Ma, kilencszáznál több ilyen város van a világon. A milliós metropolisok száma pedig hetven fölé emelkedett. Az ilyen városokból száz éve még csupán három volt Európában. A városi lakosság lélekszámának növekedése napjainkban is tipikus jelenség, sőt egyes országokban, mint például nálunk, a mezőgazdaságban végbement nagyarányú átalakulás következtében éppen most éli reneszánszát. Három kívánság Ha a nagyvárosok lakólnak, a tündérmesék mintájára feltennénk a kértekintettel a történelmi városmagok ban levő, felbecsülhetetlen értékű mC emlékekre, csak a legritkább esetbe válalkoznak. Olykor mégis elhatároa zák egész városrészek átépítését, mir a budapesti Józsefváros esetében, d ez ritka példa. Annál gyakoribb azon ban, hogy a meglevő városmag meg óvása mellett új, korszerű épülete tucatjait emelik a városok főútvonc lain. A hazai példák közül soke említhetnénk. H Városok „futószalagon" A múlt néhány évtizedében, éppe a kényszerítő körülmények hatásár felgyorsult az építkezések tempóji Világszerte tért hódított a házgyái technológia és az előregyártott elemek A Szovjetunióban 2,5 millió lakás épül évente. Moszkvában lépten-nyomon ú építkezésekkel találkozhatunk 1 >sr»!i1ia* n ««Ii «««••«••"SB» nHriiflH**"® " ^•'-llllililfW®! T udomány elektrolitcellára illesztik. A különleges membránon átdifundál az oxigén, eközben villamos feszültség keletkezik, amely arányos a levegőben levő oxigén résznyomásával. Ha ez a nyomás meghatározott érték alá csökken, a hordozható, ütésálló készülék azonnal riasztó jelzést ad. A bányász sisaklámpa áramforrása használható fel táplálására. Jelenleg már olyan készülékváltozatok kialakításán fáradoznak, amely megmérhetné a levegőben levő szénmonoxid-koncentráció vagy más gázok mennyiségét ls. Telefon-magnó Japán híradástechnikai újdonság a telepes üzemű kazettás magnetofon, amely közvetlenül a telefonkészülék alatt helyezhető el. Segítségével a telefonbeszélgetések hangszalagra rögzíthetők. T echnika Képtelefon Híradástechnikai szakértők szerint a következő évtizedekben megkezdi diadalútját a holnap telefonja, a képtelefon. A hagyományos számtárcsás — esetleg nyomógombos — telefonkészüléket képernyő és kamera egészíti majd ki, s igy a képtelefon a közönséges tv-készülékektől eltérően mindkét irányban közvetíthet majd képeket. Elvileg azonban ugyanúgy működik majd, mint a jelenlegi soronként letapogató tv-készülékek. Segítségével megvalósulhat az ember és a gép közötti közvetlen összeköttetés: a képtelefon útján közvetlen információkat lehet kapni a komputerközpontoktól, az elektronikus adattároló rendszerektől. Rajzok, képek, szövegek jeleníthetők meg a képtelefon képernyőjén, mód nyilik az információk gyors és nagy pontosságú optikai átvitelére. Polski Fiat kombi Egy Angliában kifejlesztett új típusú hordozható készülék azonnal fény- és hangjelzéssel figyelmezteti a bányászt, ha a bánya levegőjében veszélyes érték alá csökkent az oxigén mennyisége. Az újfajta készülék tetején hajszálnál is vékonyabb szilikongumi membrán van, amelynek egyik oldalát roppant vékony ezüst- vagy aranyréteggel vonják be, s ezzel az oldalával egy polarográíiai Hordozható bányariasztó A nálunk is jól ismert lengyel Polski Fiat 125-ös gépkocsikat immár kombi változatban is gyártják. Az ötajtós modell ötüléses, ezenkívül hátul nagy rakodófelület áll rendelkezésre, amely a hátsó ülések lehajtásával szükség szerint még tovább bővíthető. A Fiatmodell hároméves gyártásának tapasztalatai alapján a kombi változatot jelentősen továbbfejlesztették, így az eddiginél is jobban alkalmazkodik a közép- és észak-európai klímához és az útviszonyokhoz.