A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-09 / 27. szám

Külpolitikai kislexikon AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZET, AESZ, Organisation de l'Unlté Africaine, OUA: székhely: Addisz-Abeba (Etiópia), 41 afrikai állam politikai szervezete (a Dél-afrikai Köztársaság az egyetlen független afrikai állam, amely nem tagja), célja az országok egységének és szolidaritásának előmozdítása, szuvere­nitásuk, területi épségük és függetlenségük védelme. 1963 májusában alakult az etiópiai Addisz-Abebában, amikor az államfői szintű tanácskozás résztvevői aláírták az Afrikai Egységszervezet Chartáját. Az Afrikai Egységszervezeten belül az első időszakban a nemzeti függetlenség következetes harcosainak poli­tikája érvényesült, bojkottot hirdettek a fajvédő dél-afrikai kormány és a gyar­mattartó Portugália ellen, majd 1965-ben határozat született, amely felszólította a tagállamokat, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britan­niával, annak rhodesiai politikája miatt. Ezt a határozatot csak egy kisebbség hajtotta végre. Az Afrikai Egységszervezeten belül kiéleződött az ellentét a neo­kolonializmus pártfogoltjai és a tényleges függetlenség hívei között. Az Afrikai Egységszervezet azóta a fennmaradás érdekében mérsékeltebb célokat tűz maga elé, gyakorlati munkájában elótérbe került a döntőbíráskodás a független afrikai országok közt felmerült helyi konfliktusokban (közvetítés az algériai­marokkói, etióp—szomáli, kenyai—szomáli határviszályban, a nigériai polgár­háborúban). Legfelsőbb szerve az állam- és kormányfők gyűlése, amelyet éven­te legalább egyszer megrendeznek, s amelyen a határozatokat kétharmados többséggel hozzák; a külügyminiszterekből álló miniszteri tanács évente kétszer ülésezik, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, s felelős az előbbinek. A főtitkárt az állam- és kormányfők gyűlése választja a miniszteri tanács javaslatára. Csuda pompás volna Juhász Gabriella—Kováts István saerseménye — énekli Poór Péter Beat tempo ő is Éppúgy meg- tudom már szeret- ne, biz- to- san, Ahogyan szi- ve e-Fmaj7 sze- re- tem őt! Dm7 Emberek, képek, események Ankarától 300 kilométerre dél­keletre az anatóliai síkságon te­rül el Kaymakli falucska. A fel­színen semmi különös sem külön­bözteti meg a szomszédos falvak­tól. A felszín alatt azonban titok­zatos és csodálatos föld alatti vá­ros maradványai találhatók. Mint­egy harminc méter mélységben hét emeleten helyezkednek el az egykori lakások, termek, templo­mok. Mintegy ötvenezer ember élhetett itt. Általánosan elfogadott nézet szerint a keresztény lakos­ság rejtőzött ilyen föld alatti te­lepülésekben. Képünkön részletek a három emelet mélységben épült templomból. Csuda pompás percek. Nemcsak mó- ka len- ne csók-ja. Engem Ne-kern sok-kai szebbek lesznek, Ha majd rr^T 7? i A kezdő rendező, Marcello Ali­prandi új filmet forgat, címe: LA RAGAZZA DI LATTA. A film különös történetet beszél el. A férfi beleszeret egy szép ismeret­len lányba, akiről később kiderül, hogy — gép. A férfi mégis felesé­gül veszi, s nászútra indul vele ... A kritikusok szerint a szerző a különös történettel azt akarja bi­zonyítani, hogy még az atomkor­szakban is az érzelmeké a döntő szerep. A robotnő alakítója Sidne Rome. «1 o A 0 d nyém. Csak az e­-e­nyém! C — P1 — Milyen nyugodt Am vol- na ál-D7 V +• •# m- -mom. $ * Ur J f­-0É0 4 1 IP" 7 0 Még szebb lenne szép vilá- gom, Ugy él- nék ott bol- do-gan, Ha 1. Csuda pom 2. La- la la Mi- re la la la la vélem ma- rad- na ö már dön-tött, s nékem bevall-ja, szíve e­la la la la la la la la la la la la V A' * * csak az e- nyém! la la la la la la la la la la la la la la la la la © 1970 by Editio Muilca, Budapest Ebben az esztendőben ünneplik Lengyelországban Henryk Sien­kiewicz születésének 125. évfor­dulóját. A nagy lengyel iró ma is egyike a világ legnépszerűbb al­kotóinak. Quo vadis című mü­véért 1905-ben Nobel-díjat kapott. Ezt a regényt, de számos más művét is, számos idegen nyelvre lefordították. Képünkön a nagy iró varsói főiskolai hallgató ko­rában. Serge Korber francia filmren­dező a Harmat című film forga­tására készül, mely egy közelebb­ről meg nem határozott ország­ban, 1870 körül játszódik. A fő­szerepet S. Korber a népszerű CC-nek, azaz Claudia Cardinale­nak szánja.

Next

/
Thumbnails
Contents