A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-20 / 33. szám

ii ét tanai:» Jogi tanácsadó OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON Osztatlan közös tulajdon csak há­zastársak között lehetséges. Egyéb­ként lehetséges ugyan, hogy két vagy több állampolgárnak közös tulajdonában legyen egy és ugyan­azon dolog, de mindegyik közös tulajdonosnak pontosan meg van határozva a részesedése, s amennyi­ben ennek az ellenkezője nem bizo­nyított. valamennyi résztulajdon azonos. A házastársak osztatlan kö­zös tulajdona ezért valami egészen különös dolog, amit maga a törvény sem határoz meg pontosan, hanem csak arra korlátozódik, hogy meg­mondja. mi ennek a közös tulaj­donnak a tárgya. Ide tartozik mind­az, ami a személyi tulajdon tárgya lehet s amit a házasfelek valame­lyike szerzett a házasság tartama alatt, kivéve az egyik házasfél által örökséggel vagy ajándékként szer­zett, továbbá azokat a dolgokat, amelyek jellegüknél fogva az egyik házasfél személyi szükségletére vagy hivatásának ellátására szolgál­nak. Ez a meghatározás számos ellen­téthez vezet, amint sor kerül e kö­zös tulajdon megszűnésére, s ilyen­kor rendezni kell a dolgokat, ami rendszerint úgy történik, hogy a közös tulajdon részben vagy egész­ben a másik házastárs birtokába és tulajdonába megy át. Az osztatlan közös tulajdon meg­szűnésének többféle esete van. Ilyen például, ha az egyik házasfél meg­hal vagy vagyohelkobzásra ítéltetik. A biróság súlyos okoknál fogva a házasság tartama alatt is megszün­tetheti ezt a közös tulajdont. Ilyen okok: az egyik házasfél tartósan külföldön él, hosszantartó szabad­ságvesztésre ítélték stb. Az osztat­lan közös tulajdon azonban minden esetben megszűnik a válással. A házasfelek megegyezhetnek a vagyonelosztásban. Ez a megegyezés akkor érvényes, ha még a házasság felbontásáról szóló bírósági döntés hatályba lépése előtt kötötték meg. Amennyiben nem kerül sor ilyen kölcsönös megállapodásra a vagyon­megosztás kérdésében, bármelyik elvált házasfél javaslatára, a bíró­ság dönt. Elvileg mindkét házasfél vagyoni részesedése azonos, tekintet nélkül arra, hogy egyiküknek lénye­gesen magasabb volt a jövedelme, mint a másiknak, vagy hogy a má­sik egyáltalán nem űzött kereső foglalkozást. Az Ítélet meghozatalára az a bí­róság illetékes, amely a válást ki­mondta. A bírósági illetéket a bíró­ság az ítélet meghozatala után rója ki külön-külön mindkét peres félre. Az Illeték a per tárgyát képező in­gatlanok és ingóságok értékének 2 százaléka. Motorosoknak AMIKOR ÜJ AZ AUTO Az új autót vagy motorkerékpárt sokan ma is 15—20 éves recept sze­rint járatják be. Amikor megkapják a járművet, meg sem állnak, míg „bele nem rakják" a bejáratási kilo­métereket, és csakis egyedül utaz­nak, nehogy „túlterheljék", a jármű­vet. Valamikor volt alapja az ilyen túlzottan óvatos bejáratásnak, a kor­szerű járművek azonban ezt nem igénylik. Ennek nem mond ellent az, hogy az új jármű bejáratása lényeges dolog, élettartamát befolyásolhatja. Az új gépkocsi vagy motorkerékpár egymással érintkező, mozgó szerke­zeti részei az első időszakban csi­szolódnak össze. Ez különösen a motornál jelentős. A korszerű tech­nológiával elkészített szerkezeti ré­szek felületei, a különböző anyagok terjeszkedési tűrései, a hézagolás, a mai kenőolajok azonban olyan tö­kéletesek. hogy az új motorok régi értelemben vett bejáratására nincs szükség. Ma már csak nagyjavított járműnél indokolt a túlzott óvatos­ság. ezeknél ma is előfordulhat, hogy például nagyobb teljesítmény igénybevétele esetén megszorul a motor. Uj gépjárműnél — bármilyen gyártmányról legyen is szó — elég, ha az első időben fokozott gondos­sággal vezetjük és kezeljük. Alap­szabály, hogy maximális teljesít­ménnyel ne üzemeltessük a motort, kerüljük a nagy és a kis fordulat­számú motorüzemet. A gyárak egyébként megadják, hogy a bejá­ratás alatt (a kilométerszámot is közlik) az egyes sebességváltó-foko­zatokban meddig szabad növelni a fordulatszámot, és mennyi lehet a végsebesség. Ezt ne bíráljuk vagy bíráltassuk felül, hanem tartsuk be. Direkt fokozatban általában 70-80 km óra sebességet engedélyeznek a gyárak. Nagyobb érzéket kíván a vezetőtől, hogy a megengedett se­bességen, illetve fordulatszámon belül ne erőltesse a motort. A lé­nyeg, hogy egy adott sebességváltó­fokozatban mindig legyen tartalék erő a motorban, könnyen reagáljon a gázadásra. Ha ez nincs így, kap­csoljuk vissza. Ezzel függ össze, hogy megfelelő gyakorlat esetén nem történik semmi baja a motor­nak, ha kisebb emelkedő van is az útvonalban. Megfelelő sebesség­váltó-fokozattal a motor nem is „tudja", hogy emelkedésre megy a jármű. Helyes azonban mégis sík úton bejáratni, mert a járművet ke­vésbé tesszük ki vezetési hibáknak, erőltetésnek. A terhelést illetően nem feltétlen szükséges, hogy mini­mális terheléSsel tegyük meg az első pár ezer kilométert, a túl­terhelés azonban nemcsak bejáratás alatt, hanem a már bejáratott jár­mű esetén sem engedhető meg. (Suránvi) Egészség - betegség ARANYÉR (nódusz bemorroidalisz) Aranyérnek a végbélzáró izmon belüli vagy kívüli tágult visszereket nevezzük. A végbélnyíláson kívüli aranyeret fájdalmatlan vagy fájdal­mas, rugalmas csomó alakjában bárki észlelheti önmagán, ha van. — A végbélnyíláson belüli nóduszt az orvos tapinthatja gumikesztyűs, vazellnozott hüvelykujjával. Oka: a gyakran örökletes, családi hajlam­ból származó kötőszövet-gyengeség. Az örökölt hajlamon kívül az állan­dó ülő életmód és a székrekedés — ritkábban májbetegségek — segítik elő az aranyér kifejlődését. Nőkön viszonylag gyakran az első terhes­ség során keletkezik. Mindaddig, amíg az aranyér felett a bőr vagy a nyálkahártya sértetlen, nem okoz panaszt. Mihelyt azonban a bőr és a nyálkahártya sérül, a panaszok egész sora jelentkezik. Első közülük a fájdalom, amely lehet állandó jellegű, vagy csak székelés (főképpen kemény széklet ürítése) váltja ki. A sérülésen át könnyen hatol be a baktérium, amely fertőzést okoz. Az így be­gyulladt aranyér igen fájdalmas, és kisebb-nagyobb lázat is kiválthat. Leggyakoribb szövődménye a vér­zés. Első alkalommal — különösen ha valaki nem tud létező aranyeré­ről — a végbélből származó vérzés felesleges rémületet is okozhat. A beteg rendszerint úgy véli, hogy vérzése rosszindulatú daganatból ered, holott közismert, hogy az aranyeres vérzés lényegesen gyako­ribb, mint a daganatos. Ha a beteg ilyenkor orvoshoz fordul — ami egyébként feltétlenül indokolt is — a vizsgálat nemcsak megnyugtatja, hanem a kezelés meg is szünteti a vérzést. Az aranyér egyszeri vagy ismételt vérzése különben egyálta­lán nem jelez számottevő veszélyt, legfeljebb akkor, ha az állapot he­tekig vagy hónapokig tart és vér­szegénységhez vezet. Az aranyeres panaszok megszün­tetésének leghatásosabb eszközei: az aranyér-gyógyító kúpok és kenő­csök, székletrendezés és végső meg­oldásként műtét. Természetesen, ha az aranyér nem okoz panaszt, nem is szorul kezelésre. Dr. Sz. Á. Gyógynövények Bodza FEKETE BODZA, FAI BODZA, SAMBUCUS NIGRA A bodzafélék (Caprifoliaceae) csa­ládjába tartozó, mindenhol elterjedt, helyenként nagy állományokban is termő cserje vagy néha fa. Levele páratlanul szárnyasan ösz­szetett, rendszerint 5 levélből áll. A levélkék hosszas tojásdadok, kb. 10 cm hosszúak, kihegyezettek, fű­részes fogúak. Virágzata az ágak végén álló, szétterült, dús virágzatú bogernyő. A virágok aprók, sárgás­fehérek, jellemző, kellemes illatúak; május—júniusban nyílnak. Termése 5—8 mm átmérőjű, gömbölyű, feke­téslila színű, lilásvörös vagy zöld nedvű, három csontárú bogyó. íze édes-savanykás. A bodzának üdén nyíló virágzatát és az érett termését kell gyűjteni. A bodzavirág gyűjtését és megszárí­tását nagyon gondosan kell végezni, hogy az eredeti szép világossárga színét megőrzött áru váljék belőle. A virágzatokat a legrövidebb ko­csányrésszel kell gyűjteni, nehogy, az úgyis felesleges, hosszú kocsá­nyok még a megszárítást is hátrál­tassák. Tehát közvetlenül az elága­zások kezdeténél kell a virágernyő­ket a kocsányról lecsípni. A virág­zatokat minél rövidebb időn belül meg kell szárítani, mert ez a bizto­sítéka az eredeti világos színük megőrzésének. A friss virágot nem szabad a gyüjtőzsákba erősen begyömöszölni, mert összezúzódik, s amikorra meg­szárad, már meg is barnul. A huza­mosabb ideig zsákban vagy halom­ban tartott, befülledt virágokból sem lehet már szép, világos színű árura számítani. A szárításra tágas és jól bemele­gedő padlásokat kell kiválasztani. A padlásteret jól ki lehet használ­ni, ezért célszerű egymás mellé és egymás alá sűrűn kifeszített dróttal vagy zsineggel behálózni, s majd a virágzatot azokra felaggatni. így szárítható meg a bodzavirág a leg­rövidebb idő alatt és a legjobb mi­nőségben. A padlás padozatára, valamint szárítókeretekre is lehet teríteni, de sohasem rétegesen, ha­nem a virágzatokat szétterülten egymás mellé helyezve. A virág akkor kellően száraz, ha a próbánál a vastagabb kocsányok is pattanva eltördelhetők. Kb. 6 kg friss virágból lesz 1 kg száraz. A drog (Sambuci flos) izzasztó glikozidát, rutint, kevés illó olajat, quercetint, nyálkát, cukrot, cser­anyagot, gyantát, kolint, szambu­nigrin kéksavglikozidát és emulzin enzimet tartalmaz. Teája hűléses betegségekben hasz­nált izzasztó, vizelethajtó, köhögés­csillapító, vértisztító és enyhe has­hajtó hatású. A bodzavirágtea sok embernek mindennapi reggeli vagy üdítőitala is. mert íze kellemes, még melegít is. A bodzavirág borban áztatva muskotályszerű ízt kölcsö­nöz. A bodzabogyót érett állapotban kell gyűjteni. Szintén fürtösen kell szedni és ugyancsak felaggatva megszárítani. Szárítható napon is; nagyobb arányú gyűjtésnél pedig téglagyári szárítót célszerű igénybe Mit ajándékozzunk névnapra? ERIKA Ilyentájt nyílnak az erdőkben és a virágkertészetekben a húsvörös virágú erikák. Cserepes Erika gra­cilist vigyünk az Erikáknak. A vi­rág átadásakor mondjuk meg az ünnepeltnek, hogy az erika a sava­nyú talajt kedveli, ezért lehetőleg esővízzel öntözze. Dísznövények védelmére UGROVILLASOK (Collembola) Alacsony rendű, 1—4 mm hosszú rovarok. Szárnyatlanok, jól ugranak, színük fehér, szürke vagy fekete és többnyire nedves helyeken, meleg­ágyakban, szaporító ládákban, virág­cserepekben stb. találhatók meg. Néha nagy tömegben lépnek fel és sok növényfaj, pl. a szegfű és az orchidea csíranövénykélt, palántáit károsítják. A csírázó magvakat és magoncokat rágásukkal pusztítják. Rágáskárokat okoznak a hagymákon (liliomon, tulipánon) vagy a gumó­kon és a leveleken is. Védekezés: a kultúrát, az első ká­rok észlelésekor azonnal lehetőleg szárazon és szellősen tartsuk. Per­metezzünk vagy porozzunk Lindan­nal vagy Parathionnal., * ~ • Bélyegsarok Mai számunkban egy osztrák bé­lyeget mutatunk be, amelyet a Salz­burgi ünnepi játékok 50 éves jubi­leumára adtak ki. A többi újdonsá­gokból a következőket említjük meg: Bulgária: 113 éve alapították az első bolgár gimnáziumot Bessza­rábiában, 2 st. — Szovjetunió: a párt XXIV. kongresszusára 6 k bélyeg. A kozmonauták napjára bélyegpár és blokk. E. Briznieks-Upitis lett író arcképével 4 k bélyeg. A XXIII. nemzetközi méhészeti kongresszusra — virág és méh ábrájával — 6 k bélyeg. Köt 22

Next

/
Thumbnails
Contents