A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-13 / 32. szám

Újabb leleplezések a los-angelesi merénylettel kapcsolatban nak 50n f t -os csökkentéséről (Kennedy­forduló) és a gyengén fejlett orszá­gok exportjának liberalizálásáról. Az Általános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezménynek jelenleg 76 tagja van (a szocialista országok közül Jugosz­lávia, Kuba, Csehszlovákia és Len­gyelország, Bulgária megfigyelőként vesz részt, Magyarország 1970-ben kérte felvételét). A tagországok kül­kereskedelmi forgalma a tőkés világ külkereskedelmi forgalmának 85" 0 -a. Az Általános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény évente két ülésszakot tart, állandó titkársága van. ítészül a lengyel FIAT éka a mező- és erdőgazdaságon kívül dolgozik. Az egyre jobban növekvő káderigé­nyek természetesen nagyban befolyá­solták az iskolaügy fejlesztésének irá­lyát is. Az 1950. évi 125 000 főiskolai hallgatótól 1970-ben eljutottak a 329 000 hallgatóig és a végzősök szá­ma 21 700-ról 46 500-ra emelkedett. A falusi lakosságnak a városokba tör­ténő migrációja következtében Len­gyelország lakosságának 52,5%-a o vá­rosokban lakik. A lakások száma 5 851 000-ről 8 102 000-re emelkedett. Nagyon szép eredmény, bár a lakás­probléma még mindig nincsen meg­oldva. Az állami költségvetésben szociális, kulturális és társadalmi célokra az utolsó 10 év alatt az előirányzott ki­adások 2,4-szeresen emelkedtek. Meg kell még említeni, hogy az utolsó években emelték a nyugdíjakat, kibő­vítették a szociális biztosítás rendsze­rét az egyénileg gazdálkodó földmű­vesekre is, aminek következtében csaknem az egész lengyel lakosságról gondoskodás történik. És a legutolsó hónapokban is szá­mos olyan intézkedést foganatosítot­tak, melyeknek célja a lakosság élet­színvonalának további emelése és a városi és falusi dolgozókról való gon­doskodás fokozása. Szadat elnök vezetésével új erőre ka­pott a szociális és társadalmi refor­mok megvalósítása terén, ami abban is megnyilvánul, hogy a dolgozók be­kapcsolódnak az állam ügyeinek irá­nyításába. Az EAK támogatja a szo­cialista országok kezdeményezését az európai biztonsági konferencia mielőb­bi összehívása érdekében, a szocialis­ta országok viszont támogatják azokat az egyiptomi törekvéseket, melyeknek végső célja a közel-keleti válság mél­tányos rendezése. Kívánjuk, hogy Egyiptom népe sikerrel vívja ki a tar­tós és igazságos békét, folytassa a nagy társadalmi átalakítás művét és továb­bi lépésekkel jusson előre a szocializ­mushoz vezető úton. B Ki gyilkolta meg Robert Kennedyt? íme, milyen sikerrel oldja meg a legsúlyosabb feladatokat is: Port Szaid ki­kötővárosnak egyik lakónegyede — modern lakóházak, a haladás érvényesülé­sének legékesebb bizonyítékai sorába tartozik Több mint három év telt el azóta, hogy a los-angelesi Ambassador szál­lodában meggyilkolták Robert Kenne­dy szenátort, akkoriban a legesélye­sebb jelöltet az elnöki tisztségre. A gyilkosságot sok millió tévé-néző sze­me láttára követték el és a rendőrség nem ls volt tétlen: még ott a helyszí­nen letartóztatták Sírhant, akit a meg­szokott vizsgálati fogság, kihallgatások és, tárgyalások után, egy évvel a me­rénylet után mint az egyetlen számí­tásba jövő gyilkost halálra ítéltek. Az amerikai közvélemény a vizsgá­lat eredményét elfogadta úgy, ahogy azt felszolgálták, tehát sokkal na­gyobb bizalommal, mint J. F. Kenne­dy elnök meggyilkolása esetében. Csakhogy már akkor voltak az Egye­sült Államokban olyanok, akik nem elégedtek meg a vizsgálat eredmé­nyeivel, különösen kifogásolták, hogy a vizsgálat eredményeiben elhallgatták a politikai indítékok lehetőségét, an­nál is inkább, mert Robert Kennedy­nek voltak bizonyos esélyei az elnök­választáson. Csakhogy ezek a hangok túlságosan elszigeteltek voltak, nem találtak visszhangra és csakhamar fe­ledésbe merültek. Az elmúlt napokban Washingtonban bemutatták Theodor Charach amerikai publicista dokumentum filmjét „Kl gyilkolta meg Robert Kennedyt?" címmel. Theodor Charach a bemutató alkalmával kijelentette, hogy a film elkészítésére az egyes szemtanúk val­lomása és a tényleges adatok és hiva­talos vizsgálat között fennálló eltérés késztette, vagyis az az állítás, hogy Kennedy szenátor egyetlen gyilkos áldozata volt. Charach ugyanis maga is vizsgálatot végzett és nagyon meg­lepő eredményekre jutott. A TASZSZ moszkvai tudósítója szerint Charach­sajtókonferencián kijelentette, hogy az Ambassador szállodában, ahol Kenne­dy szenátort meggyilkolták, nem egy, hanem két fegyverből lőttek a szená­torra. A ballisztika terén nagynevű tudós megállapítása szerint a gyilkos lövéseket nem Sirhan adta le, hanem egy másik gonosztevő. Charach azt a meggyőződését fejezte kl, hogy Ken­nedy szenátor egy ultrajobboldali cso­port összeesküvésének lett áldozata. W. Harper szakértő szerint Sirhan go­lyói egyáltalán nem érték a szenátort, hanem öt személyt megsebesítettek. Theodor Charach abból indul ki, hogy Dr. Noguchi los-angelesi orvos boncolási eredménye alapján a revol­vercső, melyből kilőtték a gyilkos go­lyókat. a lövés pillanatában 7—8 cen­timéternyire volt a céltól. Az ak­kori Kennedy fellépés rendezője K. Uecker kijelentette, hogy Sirhan kö­rülbelül több mint félméternyire volt Kennedytől. Mint ismeretes, Sirhan Kennedy előtt állt. A boncolás azon­ban bebizonyította, hogy a szenátort két találat érte hátulról. Charach állítása szerint Kennedy szenátort csakis az az ember öl­hette meg, aki mögötte állt, va­gyis a szenátor személyi őrzője, T. Cezar. E véleményét alátámaszt­ja a los-angelesi televízió riporterének vallomásával, aki azt mondta, hogy látta, mikor Cezar kihúzta fegyverét és lőtt. A kihallgatás folyamán Cezar azt állította, hogy a tömeg leteperte őt. Rendkívül érdekes megállapítás, hogy Cezarnak ugyanolyan típusú fegyvere volt, mint Sirhannak. Továb­bá az is figyelemre méltó, hogy Cezar az egész kihallgatás folyamán nem tett említést arról, hogy az Ambassa­dor szállodában használta volna fegy­verét. Tizenhat hónappal a tragédia és négy hónappal Sirhan halálra ítélé­se után Cezar egy Charachnak adott interjúban, melyet magnószalagon je­gyezett fel az amerikai publicista, Ce­zar beismerte, hogy még mielttt a tömeg leteperte volna, használta Revol­verét. Ugyanebben az interjúban Ce­zar kijelentette, hogy Wallace szená­tor híve és 1968-ban az ő javára sza­vazott. Charach arra a megállapításra jutott, hogy Kennedy szenátor igazi gyilkosa Cezar. Theodor Charach a sajtókonferen­cián kijelentette, hogy a film elkészí­tésénél felhasználta saját hároméves vizsgálata anyagát, a vizsgálatot szá­mos jelentős szakember segítségével végezte a legkülönbözőbb szakágaza­tokból. Azonkívül több száz tanút hall­gatott ki, akik bármily csekély fel­világosítást tudtak adni a gyilkosság­ról. Charach többek között azt ls kije­lentette, hogy engedélyt akar nyerni egy külön kongresszusi bizottság meg­alakítására, melynek az lenne a fel­adata, hogy ezen az új alapon alaposan kivizsgálja Robert Kennedy szenátor meggyilkolásának körülményeit és megállapítsa az igazi gyilkost. Számunkra fennáll a kérdés, mit akar Charach ezzel az akcióval elér­ni: szenzációhajhászás vezeti-e, vagy valóban érdeke az igazság felderítése. Erre a két kérdésre valószínűleg so­káig fogunk várni választ. In^t 7 MI AZ ÁLTALÁNOS TARIFA- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY? Ge­neral Agreement on Tariffs and Tra­de, GATT: székhely: Genf (Svájc), az ENSZ Gazdasági és Szociális Taná­csának kezdeményezésére 1947. októ­ber 30-án Genfben 23 állam többol­dalú egyezményt kötött a nemzetkö­zi kereskedelem szabályairól, azzal a céllal, hogy egyeztetik és csökkentik vámtarifáikat és összehangolják ke­reskedelem-politikájukat. 1963-ban Kennedy amerikai elnök javaslatára az Általános Tarifa és Kereskedelmi Egyezmény vezető államai tárgyalá­sokat kezdtek az iparcikkek tarifái-

Next

/
Thumbnails
Contents