A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-13 / 32. szám

szovjet szakembereket és műszaki fel­szerelést. Szerencsére a mestersége­sen felfújt vita jól oldódott meg, mert a végső döntés értelmében a prágai metrót földalatti alagutakban fogják vezetni ugyanúgy, mint a moszkvai metrót, vagy az új budapesti földalat­ti gyorsvasutat. De nézzük közelebről a prágai ter­veket. Az elképzelések szerint négy fő vonallal számolnak, amelyek minde­gyike átlósan kereszttilszeli a - várost, ami azt jelenti, hogy egy-egy vonal a külvárosból indul el, érinti a város centrumát és a város túlsó oldalán is­mét a külvárosban ér véget. A négy fővonal körülbelül a jelenlegi Főpá­lyaudvar és a Nemzeti Múzeum, va­lamint a Vencel tér alsó vége táján metszi egymást, itt szállhatnak át az utasok más vonalakra. Elsőnek a 6,7 kilométer hosszúságú C vonalat épí­tik meg, amely Káőerovból indul ki és a jelenlegi flórenci autóbusz pálya­udvarra vezet. Ennek az útszakasznak az építése már a múlt évben megin­dult és 1974. június l-ig kell elkészül­nie. Az építkezés első fázisa ennek a vo­nalnak a megépítésével tulajdonkép­pen be is fejeződik, s nyomban meg­kezdődik a második, amelynek során a többi fővonalaknak azt a szakaszát építik meg, amely a főváros centruma alatt fog közlekedni. Ezzel a prágai metró eléri a 23,7 kilométeres hosszú­ságot és lehetővé teszi, hogy a város zsúfolt központjából végleg eltűnje­nek a közlekedést súlyosan megnehezí­tő villamosok. Mind a négy vonal meghosszabbítása és teljes kiépítése 2000-ben fejeződik be. Az egyes vonalak szükség szerint át­lagban 15—30 méteres mélységben fognak haladni. Az állomások moder­nek és tágasak lesznek. Hasonlóak a Vencel téri aluljáróhoz. Az egyes ál­lomásokon, a várócsarnokokban és a folyosókon kioszkokat helyeznek el, amelyekben az utasok újságot, kávét, cigarettát és apróbb fogyasztási cikke­ket vásárolhatnak. A vonatszerelvényeket a smíchovi Tatra vagongyár készíti. Egy-egy sze­relvény két egybeépített kocsiból fog állni és 32 méter hosszú lesz. Maxi­mális sebességük eléri majd a 80 kilo­métert, de kezdetben csupán 35 kilo­méteres sebességgel fognak közleked­ni. Ez a sebesség természetesen nem túl magas, de ha figyelembe vesszük, hogy a város jelenlegi centrumában ma csupán 8—12 kilométeres átlagse­bességgel közlekednek a villamosok, akkor mégiscsak óriási fejlődést je­lent a földalatti gyorsvasút megépíté­se. Itt nem említjük a közlekedés kul­turáltságát, biztonságát és kényelmét, amely téren döntő fordulatot hoz a metró. Természetesen a hatalmas építkezés nagy műszaki felkészültséget és ren­geteg szakembert igényel. Már emlí­tettük, hogy az alagutakat a jól be­vált szovjet gépekkel építik és a szak­emberek kiképzése is a Szovjetunió­ban történik. A munkások és a mű­szaki szakemberek számára valóságos kis várost, 2300 személy befogadására alkalmas szálloda-objektumot építe­nek. Nem lebecsülendő az az anyagmeny­nyiség sem, amelyet az építkezés so­rán felhasználnak. Különösen beton­ból lesz nagy mennyiségre szükség. Éppen ezért a Rohansky-szigeten fel­építettek egy 72 méter magas olasz gyártmányú betonkeverőt, amely csu­pán ebben az évben 100 000 köbméter betont szolgáltat a metró építkezése számára. Cikkünkben csupán az építkezés legfőbb mozzanatait, vonatkozásait említettük. Reméljük azonban, hogy az olvasók ebből is elképzelést nyer­nek a vállalkozás méreteiről, arról a nagyszerű munkáról, amely mélyen a száztornyú ősi város épületei, palotái alatt folyik. —kősáe— koronázta — veszi át a szót dr. Sző­ke István. — Együttesünk az 1969/70-es évben résztvett a járási alkotóver­senyen — első helyezést értünk el. Továbbá vendégszerepeltünk Érsekúj­várott is a Szlovákiai Magyar Diák­napok alkalmával, mondanom sem kell, szintén sikerrel... Itt szeretném kihangsúlyozni azt az örömteli ese­ményt és egyedülálló tényt, hogy ön­tevékeny bábegyüttesünk elkerült a zsolnai (Zilina) össz-szlovákiai feszti­válra, ahol szintén elismerésre mél­tón szerepeltünk. — És mi történt eddig, ebben a tan­évben? — Felújítottuk a „Mese a répáról" című bábpantomlmot, amit a tévé kas­sai stúdiója felvesz és az esti mese műsorban sugároz. — Hallottam, hogy ebben az évben is nagy megtiszteltetés érte az együt­test. Magas színvonalú művészi tevé­kenységük elismeréseképp a legran­gosabb helyen léphetnek fel. — Igen: Chrudimban, az országos fesztiválon ... Nagy igyekezettel ké­szülünk a valóban rangos és nemes vetélkedőre, melyet július harmadika és kilencedike között tartanak. — Mivel készülnek? — Három székely népballadával. — Miért éppen népballadával? — Ügy vélem, válaszom kézenfekvő — feleli dr. Szőke István. — A ma­gyar népköltészet egyik legszebb része a székely népballadakincs. Bábegyüt­tesünk elsőrangú feladatának tartja, hogy a népköltészet bőséges forrásá­ból merítsen, hiszen a bábjátszás gyö­kerei is a népművészet talajába ka­paszkodnak. A népmesék mellett a közönséget, hanem a szakembereket is, akik alig hitték, szinte lehetetlen­nek tartották, hogy az együttes tajjai alig három évvel ezelőtt fogtak először bábot a kezükbe. S az eredmény? A Globus Bábegyüttes kapta a fő­díjat: a városi nemzeti bizottság ván­dorserlegét. Azonkívül elnyerte az UNIMA (Bábjátszók Nemzetközi Szö­vetsége) főtitkárságának a díját is. — Hogyan tovább? — Az a tervünk, hogy minden má­sodik héten fellépünk vidéki közönség előtt... (Szerény megjegyzésem: ha az illetékesek nem nyújtanak megfele­lő anyagi támogatást, aligha lesz meg­valósítható.) örvendetes és biztató az is számunkra — folytatja dr. Szőke István —, az lÜíIMA a mi együtte­sünket jelölte ki magyarországi ven­dégszereplésre. Minden valószínűség szerint részt vehetünk a Pécsett meg­rendezésre kerülő országos fesztiválon. — Távlati tervek és elképzelések? — Véleményem szerint nagyon hasznos lenne egy félhivatásos báb­együttes megszervezése és létrehozása — mondja dr. Szőke. — Hatására Szlovákia-szerte fellendülne a bábját­szás. Így igaz. A most még lelkes embe­rek kezdeményező készsége és eredmé­nyes munkája hosszú távon csak úgy eiképzelhető, ha az illetékesek jobban rájuk figyelnek, de nemcsak figyel­nek, hanem hathatós anyagi és erköl­csi támogatással segítik óket. Tegyék azt a szlovákiai bábjátszás fejlődése és fejlesztése érdekében. Tegyék meg gyermekeinkért! LOVICSEK BÉLA balladák a legalkalmasabbak bábszín­padi megjelenítésre. Az a célunk, hogy a drámai magot a bábjátszás ősi törvényei szerint, de újszerűen, a kor igényeinek megfelelő formában bont­suk ki. Számunkra ez nagyon izgató és igényes feladat, éppen ezért roppant nehéz és felelősségteljes munka. Hát mi ezt vállaltuk és csináljuk is teljes szívvel. Hogy milyen eredménnyel? Chrudimban majd elválik ... (Ez a beszélgetésünk a fellépés előtt történt, azóta elmúlt néhány hét.) És Chrudimban elvált! A bábok nyelvén megjelenített há­rom székely népballada, aláfestve Ko­dály Zoltán csodálatos zenéjével, va­lósággal elbűvölte és lenyűgöző művé­szi élményben részesítette a magyarul nem értő közönséget, de nemcsak a Pásztó András igazgató-helyettes, az együttes szervezési és pedagógiai veze­tője Prandl Sándor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents