A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 4. (5.!) szám

V ág-parti kép: 1938-ban a köztársaság egysége melletti tüntetés gyülekezési helye mariifesztáció zalra is szükségünk volt, mert a villanyt tőlünk vezettük ki. Hangszórókat Lőrinci Gyula elvtárs biztosított. Kiszámítottuk, hogy összesen 12 vagon anyagot gyűjtöttünk össze, ennyit kellett szállítani az ünnepély színhelyére. Sorszám Község A megalakulás ideje Első elnök 1. Vízkelet (Hegy) (Cierny Brod), 1921, Venczel Szilveszter 2. Tornóc (Trnovec), 1921 február, Poszpis József 3. Alsószeli (Dőlné Saliby), 1921 febr., Vígh Sándor 4. Taksony (Matúskovo), 1921 május, Örás Rudolf 5. Diószeg (Slákovicovo), 1921 január, Mészáros András 6. Nagymócséd (Vel"ká Maca), 1921 május, Tarhott Antal 7. Vága (Váhovce), 1921 május, Adamkó Lajos 8. Kosút (Kosúty), 1921 október, Pszota Ferenc 9. Zsigárd (2iharec), 1921 október, Gútai János 10. Kojal, 1921, Nagy János 11. Galánta, 1921, Galló János 12. Hidaskürt (Mostová), 1921, Turcsek Mária 13. Negyed (Neded), 1921, Szabó Dávid 14. Tósnyárasd (Topofnica), 1921, Cunilka 15. Királyfa (Kráfová pri Senci) 1921, Morovics József 16. Farkasd (Vlcany), 1921—1923, Oláh Károly 17. Felsőszeli (Horné Saliby), 1921—1934, Hegedűs Lajos Trnava, Bratislava, Komárno, Levice, Nővé Zámky dolgozói, akiknek érdekük volt a köztársaság megvédése, különvonattal jöttek. A gútaiak (Kolárovo), Szimő (Zemné) és Kamocsa (Komoca) lakossága több hajóval. A környék lakossága gyalog, kocsikkal, lóháton, kerékpáron, kinek mije volt. Megszámoltuk, hogy összesen vagy 1200 kerékpár volt a gyűléshelyen. 18. Vágsellye (SaTa), 1922, Jobbágy Ferenc 19. Vezekény (Vozokany), 1923, Dudás Mihály 20. Sókszelőce (Selice), 1923, Vircsik Mihály 21. Pered (Teledíkovo), 1923—1928, Takács András 22. Deáki (Diakovce), 1924 május, Cserge István 23. Vághosszúfalu (Dlhá nad Váhom), 1924, Randusz Márton 24. Tallós (Tomasíkovo), Adamkó József 25. Szered (Sered1

), 1921, Kubac Frantilek 26. Sopornya (Soporna), 1921, Sőipa Karol 27. Nádszeg (Trstice), 1931. márc. 8—10, Gombos Ferenc Az időpontokat nem tudtuk pontosan feltüntetni, mert a megkérdezett elvtársak véleménye nem egyezik, jegyzőkönyvi feljegyzéseket pedig nem találtunk, hiszen az illegalitás évei alatt az úgyis hiányosan vezetett jegyzőkönyvek megsemmisültek. Ahol két dátum szerepel, az azt jelenti, hogy az első dátum a kezdeményezést jelenti, de igazi pártmunka csak a második időponttól kezdődik. Tallós esetében nem tudtuk tisztázni az alakulás időpontját, az utolsó két szervezetnél pedig az első elnökök személye nem biztos. KULTÚRÉLET-EGYKOR A Dudvág menti Alsószell (Dőlné Saliby) a galántai járás közepes nagyságú községei közé tartozik. Az 1960-ban felépített művelődési ház a helybeliek egyik büszkesége. Hetente háromszor tartanak filmelőadást; évente négyszer-ötször látogat el a területi színház, a MATESZ. Ezenkívül néhány környékbeli műkedvelő csoport is időről időre fellép a kultúrházban. A Csemadok, és más társadalmi szervezetek helyi csoportjai ritkán adnak egész estét betöltő műsort. De nem volt ez így. Ennek a mondatnak a jegyében kezdtük el kutatásainkat. Már az első látogatásunk alkalmával érdekes dolgokat tudtunk meg. Varga Terka néni, aki 1936-tól 1938-ig tanította a színjátszókat, elárulta, hogy az akkor alig 1800 lakosú faluban három színjátszó csoport működött. Színigárdája volt az Evengélikus Leánykörnek, a Katolikus Fiatalok Szervezetének s a legnagyobb népszerűségnek örvendő Proletár Testedző Egyesületnek. Terka néni egyébként az utóbbi szervezet színjátszó csoportját vezette. Ez egyesület tagjai közül kerültek ki a' falu első kommunistái, akik a CSKP illegalitása idején is tevékenykedtek. A három csoport vetélkedője kitűnő kultúrmunkát eredményezett. Az előadások végén batyusbálokat tartottak. Az eredményeket azonban fáradságos munka előzte meg: fűtetlen helyiségekben próbáltak, a kuliszszákat maguk készítették, s kultúrház hiányában a kocsmában vagy az iskolákban játszottak. Családi albumokban, padlásokon még ma is sok kép található, amelyek — bár egyre sárgábbak — a húszasharmincas évek kulturális tevékenységének hű emlékei. 1920-ban a Sárga csikó nyitja meg a sort. Még ugyanebben az évben kerül bemutatásra A bor című Gárdonyidarab. Knesberger Katalin, Boros Béla a fő kezdeményezők. Majd egymás után következnek az Árva Bandi, a Falu rossza, a Zsuzsika rózsája, a Falu szépe, a Sári te stb. A KFSZ legsikeresebb előadásai: a Gímesi vadvirág, a Huszárkisasszony voltak. A PTE 1936-ban megalakult kultúrcsoportja az Ének a búzamezőkről, a Nyúl a bokorban, a Betyár kendője, a Torockói menyasszony, A maharadzsa, a Varga Gábris özvegye című játékokat adta elő. A KFSZ vezetője az 1931-ben idekerült Burgell Gizella tanítónő volt, aki közel negyven éven át nemcsak a betűvésésre tanította a falu fiataljait, hanem a kultúra szeretetére is. Nagy segítője volt testvére, Zsofka néni. A PTE színjátszó csoportját szintén két nővér, a már említett Varga Terka illetve Bözsi néni vezette. Ennek az egyesületnek azonban nemcsak ez az egy csoportja működött. Volt sportszakosztálya, ezenkívül hetente tartottak ismeretterjesztő és politikai előadásokat. Többször járt közöttük a kosúti sztrájk egyik szervezője, Kugler János is, Lőrincz Gyula, Fellegi Jstván és mások. A kosúti sztrájk egyéves évfordulóján rendezett ünnepségre, türvtetésre a Proletár Testedző Egyesületnek több tagja is elment s magukkal vittek három koszorút, melyre a következő szöveget írták: A proletár áldozata véri Golyót kap, ha enni kér! Az egyesület együttműködött a Sarlós mozgalommal. A faluba egy Terebesi János nevű fiatalember járt le a sarlósoktól, de néha csak a falu határában beszélhettek vele, mert a hivatalos közegek nem engedték be a faluba. Az idén ötven éve, hogy öntevékeny színjátszók az első darabot bemutatták Alsószelin. Illenék, hogy a mai fiatalok is tovább ápolják ezeket a hagyományokat. A munkássajtó terjesztése a gálán- j tai járás területén 1927-1938 között A község neve: Munkás Az Ot Magyar Nap példány példány példány Diószeg (Sládkovicovo) 40—50 30 250—300 Galánta 20—30 15 50-60 Alsószeli (Dőlné Saliby) 30—40 15—20 60-70 Felsőszeli (Horné Saliby) 10—15 6—8 15—20 Nagyfödémes 25—30 10 25 (Veiké Úlany) « Nagymácséd 10—12 6 25 (Verká Maca) 25 Kismácséd (MaláMaéa) 7-10 5 10—15 Kosút (Kosúty) 10-12 7 20—25 Hegy 7 5 10—12 Vízkelet (Cierny Brod) 5 2 10 Vezekény (Vozokany) 2 1 5 Hidaskürt (Mostová) 5 3 5 Tallós (Tomasíkovo) 10—12 5 15 Taksony (Matúskovo) 4—6 3 10-12 Kajal 7-10 4 7-10 Tósnyárasd (Topofnica) 1 — 3 Nádszeg (Trstice) Pravda 3 2 5—10 Nebojsa 8 — Ábrahám 3 — A galántai általános iskola új épülete Tobb mint kétszáz lovasbandérium sorakozott fel, mind-mind szép nemzeti viseletben. Elképzelhető, hogy mennyi zabra volt szükség. Ennek előteremtése is az én dolgom volt, én voltam a falu bírája, s bizony a lábam lejártam, még mindent előteremtettünk. Nagy műsor volt. A diószegiek Toldit játszották, a helyi kultúrbrigád a Sárga folyó cimű színművet. Ezenkívül a többi vendég is gazdag műsorral jött Tornácra. Clementis elvtárs szlovákul tartott ünnepi beszédet, Kreibich elvtárs németül, Major elvtárs pedig magyarul. A haladó értelmiség nevében Lőrincz Gyula beszélt. Nagyon szép volt minden, de mégis felbomlott a köztársaság: Nem rajtunk múlott... ... Alig volt időm megszervezni az anyag visszaszállítását, mert a járás minden kommunista bíráját elvitték katonának. -IICsehszlovákia Kommunista Pártja alapszervezeteinek megalakulása a galántai járás községeiben (visszaemlékezések alapján)