A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-07-02 / 26. szám

Sport a 2000. évben A Hét képes versenye Olyan korban élünk, amikor szinte mindenkit foglalkoztat a jövő kérdése, hogy megközelítőleg pontos képet alkossunk az elkövetkező évtizedek­ről, évszázadokról. Ez alól — természetesen — a testkultúra, a sport professzorai sem képez­nek kivételt. A moszkvai Testnevelési Kutató Intézet is komolyan foglalkozik a közeli jövő — a 2000. év — sporteredményeinek és a sportot érintő egyéb kérdéseknek a kutatásával, előre­jelzésével. Dr. Korobkov, az intézet igazgatója, aki egyben a probléma egyik legkomolyabb szakértője, így nyilatkozik: „Az egyik alapvető kérdés, melyből kiindulunk, a sport szerepe a XXI. század em­berének életében, a másik pedig a sportteljesít­mények felső határa a XXI. században. Parado­xonnak tűnik, hogy az egyre nagyobb méretű, egyre átfogóbb tudományos-műszaki fejlődés az emberek testi képességeinek satnyulásához vezet. A gépesítés mindinkább szükségtelenné teszi iz­maink használatát a mindennapi életben. Ez kó­ros folyamat; századunk betegsége. Ezzel ma­gyarázható a sok neuraszténiás és vérkeringési megbetegedés és egyéb, a mozgás hiányából szár­mazó ártalom. Egyetlen dolog segíthet — a sport. A XXI. században a sport életet adó erejével, hatásával már mindenki tisztában lesz. A sport ugyanolyan emberi szükségletté válik, mint az alvás és mindenekelőtt többet fog jelenteni az egyszerű reggeli tornánál." Szervezetünk teljesítőképességéről alkotott el­képzeléseink korlátozottak. A legtöbb ember szá­mára nem jelent többet az állandó környezetben végzett mindennapi mozgásnál. A moszkvai TKI ezért testnevelési programot dolgozott ki a leg­különfélébb szakmákban dolgozó emberek szá­mára. A sport tehát gyakorlati szempontból is életszükséglete lesz a jövő század társadalmának. 1930-ban az amerikai B. Hamilton összeállított egy ún. abszolút rekordlistát. A súlylökés „örök" rekordja e szerint 17,4 m lenne. Ezt az ered­ményt ma már közepes képességű vagy éppen ifjúsági korban levő atléták tömege eléri. Hamil­ton óvatossága érthető volt, hiszen ki merte vol­na gondolni, hogy milyen fantasztikus rekord­eső vár ránk a XX. század második felében. A sport ma már olyan szakaszába érkezett, amikor a nagy eredmények, csúcsteljesítmények eléréséhez komoly tudományos munkára van szükség. S ez nemcsak a sport élettani vonatko­zásaira érvényes, hanem a sporteszközök tökéle­tesítésére is. A tartán, a fizikai törvényszerűsé­gek figyelembe vételével tervezett gerely épp oly nélkülözhetetlen eleme az élsport továbblépésé­nek, mint a különböző laboratóriumi vizsgálatok. „De mik lesznek a harmadik évezred rekord­jai?" — kérdezik a kutatók. Négy évvel ezelőtt az SZTA Számító Központja komputer segítségé­vel próbálta megadni a választ. Először, mintegy próbaképpen megkérdezték, mik lesznek az 1968-ra várható rekordok. A válasz: súlyemelés­ben 600 kg, magasugrásban 2,31 cm. A komputer túlértékelte a sportolókat, hiszen a 600 kg-ot „csak" 1969-ben érték el, míg a 231 cm-es ma­gasugró eredmény még most is várat magára. Kétezerre a komputer a súlyemelés összetett világcsúcsát 660 kg-ra jósolja, szakértők véle­ménye szerint azonban ezt az eredményt már korábban is el lehet érni, s 2000-ben talán a 700 kg sem lesz lehetetlen. Manapság még a legkiemelkedőbb sportolók sem merítik ki fizikai képességeik teljes tarta­lékát világcsúcsaik elérésekor. Kutatások igazol­ják, hogy a maximális teljesítményektől még messze járunk. Talán éppen a XXI. században jutunk el oda, hogy az ember képes legyen 12,5 perc alatt végigszáguldani az öt kilométert, s megdől minden csúcs, melyeknek nagy része már ma is fantasztikusnak tűnik... APN felvételek 10 Versenyszelvény Kicfoda micfoda Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség — politikus, alkotóművész, tudós — arcképét közöljük. Ki kell találni ezek­nek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csa­tolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a versenyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül, a helyes válasszal együtt, be kell küldeni a szerkesztőségbe. A később beküldött szelvényeket a sorsolásnál nem vehetjük figye­lembe. 1. Ludwig van Beethoven Német zeneszerző, a ze­netörténet egyik legna­gyobb alakja. Fiatalságát szülővárosában Bonnban töltötte. 1795-ben kezdte meg nyilvános zongora­művészi szereplését és ad­ta kl első művét. Nagy, nemes eszméket öntött ze­nébe. Műveit a felvilágo­sodás, a klasszikus német filozófia és a francia pol­gári forradalom humanista eszméi hatották át. Kérdés: Nevezze meg Beethoven egyetlen ope­rájának, illetve valamely más művének a címét. Orosz hadvezér. 1812-ben Napóleon oroszországi hadjárata idején a cár az orosz hadak főparancsno­kává nevezte ki. A boro­gyinói ütközet után hadait kivonta az ellenség csa­pásai alól, majd elzárta Napóleon elől a délre ve­zető utat és kedvező állást foglalt el az ellentámadás kibontakozására. A kiürí­tett és felgyújtott Moszk­vában táborozó francia csapatokat végül is az orosz nép támogatásával kiűzte az országból. Kérdés: A hadvezér neve. 3. George Stephenson Angol feltaláló. Talál­mánya óriási jelentőségű, a múlt század ipari fej­lődésének egyik előrelen­dítője. Mint gépészinas már korán kitűnt ügyes­ségével. 1814-ben készítet­te találmányának első, használható prototípusát. Ezzel egyidejűleg Davy­val együtt a bányamunká­sok számára biztonsági lámpát talált fel. New­castleban a Tyne nagy hídján szobrot emeltek ne­ki és a hidat is róla ne­vezték el. Kérdés: Nevezze meg hires találmányát. A 6. számú képes verseny nyertese: Domik Mónika. Roiiíava, Cuöomská dlhá 20.

Next

/
Thumbnails
Contents