A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-25 / 25. szám

A Hét képes versenye Kicsoda micfoda Bartók Béla tanítványa voltam... — Halló, itt a Hét szerkesztősége. — Itt Gáfforné Magyar Ilona. — Jó napot kívánok, úgy hallottuk, hogy ön Bartók Béla tanítványa volt... — Nemcsak voltam, hanem mindig az is ma­radok. így kezdődött az ismeretségünk — mivel nem tudtam, hol keressem a lakcímet. Gáfforné kész­ségesen útbaigazított, így aztán alig fél óra múl­va már a helyszínen is voltam, Gáfforné Ma­gyar Ilona lakásán. A berendezés, a bútorok, a két zongora, az egymás mellé sorakozó zenei könyvek és kották, a Gáfforné hangjából kicsen­dülő szeretet és tisztelet, amit ma is érez nagy tanítója iránt, elárulja, hogy ihletett művész otthonában vagyunk. — Magamról nagyon keveset mondhatok... — Tessék csak megpróbálni. Lassan belemelegszik a beszélgetésbe, miután a cigarettafüst még meghittebbé teszi a lakás hangulatát. S megtudom töle, hogy hamarabb tudott énekelni, mint beszélni. Hároméves korá­ban már elzongorázta azt a dallamot, amit hal­lott. így azután a szülei — édesanyja szépen zongorázott, apja hegedült — elhatározták, hogy Ilonka zenei pályára megy. — Bartók Bélát 1935-ben ismertem meg sze­mélyesen. Akkor kerültem fel Pestre s belrat-WoiyTiiK. B) i V X f f 0 i] rpl/j} ill* /'jét+Vr* U H } 'Kr-jfllJl.^.li. koztam a Zeneművészeti Főiskola tanárképző­jének első évfolyamába. A zongoratanárját min­denki maga választhatta. Volt tanárom, Németh-Samorínsky István, aki szintén Bartók Bélánál tanult, adott Bartók Bé­lához ajánlólevelet, hogy vegyen fel növedékei közé. Előjátszottam neki, rendkívüli türelemmel hall­gatta a játékomat és vállalta a tanításomat. Ta­nulmányaim alatt különböző stílusbeli kompo­zíciókat játszottunk: Mozartot, Beethovent, Cho­pint, Lisztet. A darabokat a lehető legapróléko­sabban kidolgozta velem, állandóan eljátszva ne­kem az egyes részeket, majd összefüggően az egész darabot. Hasznos tanácsokat kaptam tóle a nehéz részek begyakorlásával kapcsolatban. Játéka lenyűgöző volt. Érezni lehetett minden zeneszerzőnél, hogy ezt csak így lehet játszani, s egyúttal benne volt minden mű interpretálásá­ban Bartók Béla sajátos egyénisége. A csodála­tos dinamikai árnyalatok, kis megnyújtások s a technikai fölény, amivel minden kompozíció fö­lött állt, felejthetetlenné tették játékát. Az ő ke­ze alatt minden hang élt, minden magától érte­tődő és természetes volt. Legfelejthetetlenebbül él bennem Mozart A-moll szonátájának az elő­adása ... Mint tanár rendkívül udvarias volt, mindig kiegyensúlyozott, soha nem éreztette a hangulat­változásait, de addig kellett ismételnem egy-egy zenei frázist, amíg tökéletesnek nem találta. Volt tanárom tanácsára megkértem, hogy adja fel ne­kem valamelyik saját kompozícióját. így tanul­tam meg nála az Allegro barbaro-t. A legszebbek a szemei voltak... Csodálatos kifejezésű, nagy, mély szemek ... A művésznő elhallgat, azután mélyet szív a cigarettáján. Lelki szemei előtt megjelenik Bar­tók Béla, majd folytatja: — Ha felmentem hozzá, mindig megkérdezte: Mi újság Pozsonyban? Mi van Albrecht Sanyi bácsival?... Már tizenhét éve tanítok a bratislaval Zene­művészeti Főiskolán ... Május 17-én dr. Papp Gusztávval lesz hangversenyem Szófiában... Nagyon sokat szerepelek, de soha, egy pillanatra sem feledkezem meg Bartók Béláról, s mindig­mindig a tanítványa maradok ... Olyan halkan beszélünk, mintha körünkben lenne ő is, a halkszavú, szerény Mester... Stubnya felvételei Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség — politikus, alkotóművész, tu­dós — arcképét közöljük. Ki kell találni ezek­nek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csa­tolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a ver­senyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül a helyes válasszal együtt be kell küldeni a szerkesztőségbe. A később beküldött szelvényeket a sorsolásnál nem vehetjük figye­lembe. 1. Ilja Ehrenburg Kiemelkedő szovjet író, publicista. 1967-ben halt meg Moszkvában. Sokáig Párizsban élt. Bí­rálta a kapitalizmus vi­lágát. A 30-as évektól újra otthon élt és egyre jobban megerősödött hi­te a szovjet rendszer győzelmében. 1941-ben a francia nép tragédiáját írta meg híres regényé­ben. A Nagy Honvédő Háború idején haditudó­sító. 1947-ben jelent meg kiemelkedő regéflTPT mely átfogó képet ad a háború előtti és alatti Európáról. 1951-ben Nemzetközi Lenin-Béke­díjjal tüntették ki. Kérdés: Nevezze meg egyik híres regényének címét 2. Guy de Maupassant Francia író, a realista novellaírás nagy meste­re. Művészi fejlődésére egyrészt Flaubert és Zo­la, másrészt Balzac ha­tott. Műveit a kritikai re­alizmus módszerei, gon­dos megfigyelés, hiteles ábrázolás, tömör, világos fogalmazás jellemzik. Tárgyilagos stílusán át­érződik kritikájának éle, finom iróniája. Kérdés: Nevezze meg egyik regényének címét Az 5. számú képes verseny nyertese: Dienes Borbála, Vefká Ida (Nagyída) 294. okr. Koäice. Világhírű lengyel csil­lagász, a mai világké­pünk alapjául szolgáló heliocentrikus rendszer megalkotója. A krakkói egyetemen tanult. Beba­rangolta Itáliát. Len­gyelországba való visz­szatérése után egy ideig nagybátyja házi orvosa, majd kanonok volt. Szá­mos híres csillagászati könyvet irt. Tanítását később Kepler, Galilei és Newton fejlesztett^ tovább. Kérdés: A csillagász neve

Next

/
Thumbnails
Contents