A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-11 / 23. szám

töttek el. A soha nem látott lények, a tömegbe gázoló, lovasukkal együtt harcoló csatalovak hihetetlen pusztítást okoztak Montezuma félmeztelen harcosai között. Nagyon sok indiántörténetet olvashatunk, amelyekben a lónak kiemelkedő szerepe van. Pedig az indiánoknak eredetileg nem voltak lovaik. Csak az európai telepesek hozták magukkal. Honnan eredtek akkor a híres vadlovak, a musztángok? A fehér telepesek és az indiánok harcai során sok ló elszabadult. A körülmények kedvezőek voltak megmaradásukra, mert Észak-Amerika nagy füves pusztáin, a prériken nagyobb ragadozó nem élt. A legnagyobb erejű húsevő, a macskafélék családjába tartozó puma nem sok kárt tudott tenni a lovakban. így gyorsan szaporodtak és elvadultak. Néhány évtized után már nagy ménesekben legelésztek a vadlovak, és az indiánok, de maguk a telepesek is ezekből a vadménesekből pányvázták ki és szelídítették meg lovaikat. Ennek a vad musztángnak néhány példánya ma is él a Sziklás Hegység völgyeiben. A napjainkban a mezőgazdaságban használt lovak nagyobb testűek és nagyobb erőkifejtésre képesek, de lassúbbak is, mint a régi huszárlovak. Sok közöttük a hidegvérű ló, amelyek elsősorban a nagy terhek (megrakott társzekerek) vontatására alkalmasak. Az arab ló a világ leghíresebb fajtája, minden mai fajta kialakításában szerepe volt. Eredeti hazájában, az Arab-félszigeten a körülmények eléggé mostohák. Tavasszal és ősszel jó legelők vannak, de nyáron és télen jóformán semmi fű nincs. Az óriási hőségben étlen-szomjan gyakran száz kilométeres utat is megtesznek. így rendkívül szívós, finom csontozató, könnyű testű, jól kezelhető fajta alakult ki. A leghíresebb arab lovakat a Nedjed-fennsík vahabita törzsei tartják. A hagyomány szerint minden arab ló eredetileg a bibliai Salamon király öt kancájától származik. Hogy milyen nagyra értékelték lovaikat, mutatja: Abd el-Kader, az algériai arabok híres szabadsághőse halállal büntetett minden igazhivő mohamedánt, aki kereszténynek lovat adott el. A XVII. században Keletről vitték Angliába azt a három mént, amelytől valamennyi mai angol telivér származik. 1750-ben alakult meg a Jockey Club, amely a versenylótenyésztés kiindulópontja lett. Az angol telivér igen finom szervezetű, nagy gyorsaságra kialakított fajta. Nevezetes osztrák és magyar fajta a lipicai. A lipizzai udvari' ménesben (a mai Trieszt közelében) kitenyésztett spanyol—olasz—arab vérű jellegzetes hegyi fajta, magasra emeli a lábait, ezért hegyi terepen is biztos a járása. Nagyon jóindulatú, tanulékony állat. Az egyik legfontosabb magyar fajtát a Nonius nevű mén ivadékai alapították meg 1816-ban. Erős csontozaté, kitartó gazdasági lófajta. Az egyes lófajták nagyságbeli különbségeit jól láthatnánk, ha egy shetlandi pónit és mondjuk, egy belga hidegvérűt állítanánk egymás mellé. A póni testmagassága 80 cm, a belgáé 160—163 cm! A lovak leggyakoribb mozgásneme a lépés. Lépésben minden láb más mozgást végez, egyenlő időközökben négy dobbanást lehet hallani. A ló percenként ötvenet-hatvanat lép, egy kilométer utat 7—10 perc alatt tesz meg. Poroszkálás közben a ló az egyik oldalon levő két lábával egyszerre mozdul. Ilyenkor csak két dobbanás hallatszik. Ügetéskor az átlós lábak végeznek egyforma munkát. A ló megerőltetés nélkül óránként 12—14 km-t tud ügetni. (Az ügetés rekordja egy kilométeres távon 1 perc 11,6 másodperc.) A leggyorsabb mozgásnem a vágta vagy galopp. Lényegében egymást követő ugrások sorozata. A ló általában 3—4 métereseket ugrik, versenyben 6—7 méteres ugrások követik egymást. A vágta világrekordja: 54,1 másodperc alatt egy kilométer! Ez óránkénti sebességre átszámítva 72—80 kilométeres sebességet jelent. I I I I I I I I I I I I I Mitől függ az időjárás? Az időjárás „igen nagy úr", ha akarjuk, ha nem, időnként felhívja magára a figyelmet, mert lekapja fejünkről a kalapot, szemünkbe fújja az út porát, becsapja az ajtót, az ablakot. Olykor nagyobb kellemetlenséget okozhat: tönkreteheti fáradságos munkánk minden eredményét egy óriási felhőszakadás, egy szélvihar, jégeső, aszály vagy fagy. Nemegyszer előfordul, hogy még emberéletet is követel egy-egy villámcsapás, árvíz vagy tornádó. Idő és időjárás Az idő és a időjárás két külön fogalom. A Földet kb. 2500 km magasságig körülvevő légkör pillanatnyi állapota egy-egy helyen az idő. Tudományosan azt mondjuk, hogy az idő a légkör pillanatnyi fizikai állapota. De az idő állandóan változik, változását nevezzük időjárásnak. Tehát az idők egymásutánja adja az időjárást. Ez lehet tartósan meleg vagy hideg, esős vagy szeles, kellemes vagy kellemetlen stb. Egy azonban biztos, hogy változékony, olykor-olykor pedig szélsőséges. A közmondás is azt tartja, hogy „változó, mint az időjárás". Mi ennek a változékonyságnak az oka? A Nap az időjárás kormányzója A Nap minden földi élet forrása. A Nap játszik döntő szerepet az időjárás kialakításában és annak kormányzásában is. A Nap bőségesen ontja sugárzó energiáját a világűrbe. Bár ennek az energiának csupán 500 milliomod része jut a Földre, a sugárzás a tiszta levegőn aránylag igen kevés veszteséggel keresztülhatol, lejut a talajra és azt felmelegíti, átalakul hővé, meleggé. A földfelszín az az óriási motor, amely az időjárás gépezetét folyton-folyvást mozgásban tartja a Naptól kapott kimeríthetetlen energiával. Persze a Föld nem minden része részesül mindig egyformán ebből az energiából. Ahol merőlegesen érik a napsugarak, pl. az egyenlítőn és környékén, ott többet kap. A mi féltekénknek nyáron sokkal több jut, mint télen. Délben jóval több energiamennyiségben részesülünk, mint délután, estefelé vagy reggel. A lejutó sugárzó energia nem használódik fel teljesen, mert egy része visszaverődik a hótakaróról és a vízfelületekről. Gondoljunk csak a téli Tátra havas csúcsaira, vagy a nyári Balaton csillogó vízfelületére. Mennyivel inkább van ez így az örök hó és jég hazájában, vagy a végtelen óceánokon. Ami lejut a talaj felszínére, ott elnyelődik, de csak igen vékony rétegben. A vízbe már mélyebben behatol a sugárzás. Ennek azután az lesz a következménye, hogy a talaj kevésbé őrzi meg a kapott meleget, mint a vízfelszín. A különböző talaj féleségek sem melegszenek fel egyformán. Mindennek messzeható következményei vannak. Ahol erősebben melegszik a talaj, erősebben melegszik a felette levő levegőréteg is. A melegebb levegő könnyebb lesz és a magasba emelkedik. Légüres tér nem keletkezhet, tehát a magasba emelkedő meleg levegő helyére hidegebb levegő áramlik. Így hatalmas áramlások indulnak meg, a Földön a hidegebbről a melegebb helyre, a sarkvidékről az egyenlítő felé. Az óceánok fölött kevésbé felmelegedő levegő és a szárazföldi között is hasonló áramlás indul. A légtömegek születése, vándorlása és halála Amikor valamely terület fölött tartósan nyugalomba jut a levegő, felveszi az ott uralkodó viszonyokat. A sarkvidék hó- és jégbirodalma fölött igen erősen lehűl a levegő, de rendkívül tiszta marad. Az egyenlítő fölött, a sivatagok vidékén igen erősen fölmelegszik, de a sok por erősen szennyezi. Az óceánok fölött rendkívül páradús lesz stb. Azonban mint mondottuk, a levegő nem marad egy helyben. Eredeti helyéről elindulva magával hurcolja eredeti, szerzett tulajdonságait, hőmérsékletét, nedvességét stb. és bizony igen sokáig meg is őrzi azokat. Egy-egy ilyen hatalmas levegőmennyiséget légtömegnek nevezünk. Ügy kell ezt elképzelnünk, mintha egy óriási hegytömeg, az Alpok, a Kárpátok vagy a Kaukázus kelne vándorútra. Olykor ezek a légtömegek akkora kiterjedésűek lehetnek, mint egész Európa, súlyuk több billió tonna. Magasságuk néhány kilométer. Egyszer igen lassan, máskor viszont gyorsvonati sebességgel száguldanak egyik vidékről a másikra. Előfordul az is, hogy egy helyben időznek egy darabig és lassan elvesztik eredeti tulajdonságaikat: jellemző időjárási jelenségeiket, a felhőknek bizonyos fajtáit, az esőt, a havazást, a felhőtlen szép időt. Az időjárás változása a légtömegek mozgásával van kapcsolatban. Minthogy pedig a különféle légtömegek a földkerekség rendkívül távoli vidékéről jönnek különböző sebességgel hozzánk, az időjárás kialakulása nem egyedül nálunk dől el, hanem beleszólnak ebbe a legtávolabbi vidékek bizonyos tényezői. Az időjárás jelenségei nem elszigeteltek, hanem szoros összefüggésben, kapcsolatban állanak egymással az egész Földön. Az időjárás „szeszélyei" pedig nem mások, mint a légtömegek vándorlásának rendellenességei. Egy láthatatlan erő: a szél A légtömegek szállításáról a szél, a vízszintes áramlás gondoskodik. A légtömegek között állandó harc dúl. Egyik igyekszik kiszorítani helyéből a másikat. Ha a hideg, a nehezebb légtömeg nyomul előre, maga előtt felemeli a melegebbet, a könnyebbet és az esetleg tovább a magasban folytatja útját. Egymás fölött is lehetnek különböző tulajdonságú légtömegek. Ezért küldenek a meteorológusok műszereket a magasba, hogy ezeket a légtömegeket is megtalálják. Gyakran az ott megjelenő felhők árulják el jelenlétüket. A két különböző tulajdonságú légtömeg találkozási vagy összecsapási helye az időjárási front. Ezért mondjuk, amikor megváltozik az idő, hogy időjárási front vonul át felettünk. A front egyik oldalán egészen mások az időjárási viszonyok, mint a másik oldalán. Az időjárási frontok a legnagyszerűbb időjárási események hordozói. A frontok mentén alakulnak ki a felhőrendszerek, ott esik az eső, vagy havazik. Néha egyegy időjárási front átvonulása súlyos bonyodalmakat is okozhat. Minél több front vonul át, annál szeszélyesebb az időjárás. Vannak napok, amikor több front megy át felettünk, de van, amikor csak egy, vagy napokig nincs is frontátvonulás. Ilyenkor csendes, nyugalmas az idő. Mikor szabályos az időjárás? A légtömegek vándorlása többnyire nyugatról keletre történik, ilyenkor az időjárás a rendes kerékvágásban zajlik. Ez a 10—12 km magasságig terjedő köráramlás végighúzódik az egész Földön nyugatról keletre. Ilyenkor nincsen alkalma a déli forró vidékek meleg levegőjének feljutni északra, vagy fordítva, a hideg, zord sarkvidéki levegőnek lejutni a déli melegebb tájakra. Néha azonban előfordul, hogy ez a hatalmas nyugat-keleti áramlás valamilyen ok következtében megakad és olykor helyt ad egy délről északra vagy fordítva, egy északról délre terjedő áramlásnak. Ha ez tartós lesz, akkor szélsőségesre hajlik az időjárás. Így juthat el a sarkvidék hideg levegője, az egyenlítő fölé vagy az egyenlítő forró levegője a sarkvidék fölé. Ilyenkor lehet nyáron télies, vagy télen nyárias az időjárás nálunk is. Az éghajlat Az időjárásban a változatosság és szeszélyesség ellenére is van valami rendszeresség. Bár a hőmérséklet és a többi elem mindig más és más, mégis csak bizonyos határok között mozog. Így például Budapesten nem lehet —30 foknál hidegebb és nem fordulhat elő 40 foknál melegebb. A lehetséges legtöbb napsütés egy évben 2300 óra lehet, a legkevesebb 1500 óra. Egy év alatt maximum 1000 mm eső eshet, de kevesebb nem, mint 300 mm stb. Az időjárás az év folyamán szabályosan ismétlődik — és ez az éghajlat. Az éghajlat mondja meg nekünk, hogy milyen szokott lenni egy bizonyos helyen az időjárás. összefoglalva a feltett kérdést, hogy mitől is függ az időjárás, röviden azt mondhatjuk, hogy a különböző légtömegek tartózkodásától és a frontok vándorlásától. Mindezt a mozgást pedig a Nap energiája hajtja.