A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 3. szám

KÜLÖNÖS REKORDOK A legnogyobb macskafajtójú vadállat a szibériai tigris, amely elérheti a 360 kilogrammot. Egyik elejtett példánya 409 centiméter hosszú volt. A legna­gyobb vadon-élő oroszlánt Dél-Afriká­ban lőtték, súlya azonban nem haladta meg a szibériai tigris súlyát, mert csak 313 kilogrammot nyomott. * * * A legnagyobb szókinccsel rendelkező papagáj 531 szót ismert. Gazdája az angol Sparkie Williams volt * * * A legnagyobb súly, amelyet kutya szánon valaha is elvontatott, 1425 kilo­grammot nyomott. Ezt a rekordot egy eszkimó kutyája érte el 1961 februárjá­ban az Alaszka-beli Auchor Pointiben. A legnagyobb kutyafajta a bernát­hegyi. Közülük is a legnagyobb példány az angliai Oxfordban élt és 1966-ban a súlya elérte a 117 és fél kilogram­mot. A jelenleg is élő legnagyobb ber­náthegyi kutya 116 kilogramm és egy skót ember a tulajdonosa. * * * A legrégibb .lakóházat" 1951-ben fedezték fel a Kolombo vízesésnél Zam­biában. Korát 55 000 évre becsülik. » • * A világ legnagyobb palotáját a pá­rizsi Louvrét, 1546—1857 között építet­ték. 19,8 hektárnyi területen áll. A világ legnagyobb rezidenciája a vatikán, csak 5,5 hektáron fekszik és 1400 szo­bával, kápolnával, teremmel rendelke­zik. * * A világ legrégibb éjszakai mulatója a Le Bal des Auqalist 1843-ban alapí­tották és Párizs hasonló nevű utcájá­ban található. • * • A világ legmagasabb szobra egy Buddha-szobor. Magassága 52,7 méter és Afganisztánban található. Körülbelül az időszámításunk utáni 3.—4. század­ból származik. írásos emlék először 632-ben említi. Tőle nem messze talál­ható a Pihenő Buddha szobor maradvá­nya, amely meghaladja a 300 méter hosszúságot. • * » Már az időszámításunk előtti 3000-ben tudtak a sumérok hídíveket építeni. A legrégibb ilyen emlék Törökország­ban található és az időszámításunk előtti 850-ben építették. A híd kőkoc­kákból készült és egyetlen ívben szeli át a Meies folyót. * * * A világ legnagyobb átmérőjű alagút­ja San Francisko mellett található. Szé­lessége 23,3 méter, magassága 17,6 méter és mindössze 164 méter hosszú. A benne vezető emeletes úton évente 35 millió jármű halad keresztül. : r * * » A világ legmélyebben fekvő éjszakai mulatója Izraelben a Tiberis tó partján található, 206 méter mélyen fekszik a tenger szintje alatt. * * » A világ legnagyobb borospincéjét Dél-Afrika bortermő vidékén, Kkjpsk vá­roska mellett tartják számon. Belső te­rülete 8,9 hektár, befogadó-képessége 135 millió liter bor. A pince legnagyobb hordója 207 ezer literes, átmérője 7,9 méter, magassága 52 méter. maga tudja meghatározni az útját. Ezt a megoldást a tervezők elvetették, ugyanis a fedélzeti berendezés súlya tetemesen megnőtt volna, s a bonyolul­tabb szerkezettel csökken a rendszer megbízhatósága. Végül is úgy választották meg a Lunohod-1 automatikóját, hogy az egyes manőverekre: indulásra, meg­állásra, kanyarodásra stb. távirányítás­sal a Földről adnak parancsot. Az irá­nyító a holdjáróról közvetített televíziós képen látja a jármű előtti terepet. A fedélzeti automatika gondoskodik ar­ról, hogy lejtőhöz vagy valamilyen terepakadályhoz érve a holdjáró sebes­sége megfelelő legyen, ne kerüljön sor olyan hirtelen mozdulatra, amelytől a jármű felborulhatna. Egy sereg más automatikai berende­zés is működik a Lunohodon. A belső tér klimatizálásának feladatát már em­lítettük. Fontos az az automatikai rend­szer, a villamos tengely, mely a hajtó­motorok működését, együttfutását sza­bályozza. Hiszen a holdi körülmények között a gépjárműveken elterjedt me­chanikus erőátviteli rendszer differen­ciálművekkel és kardáncsuklókkal a sok kényes alkatrész miatt szóba sem kerül­het. Amikor az emberek és az automaták munkáját összehasonlítjuk, gyakran ki­emeljük, hogy az automaták ugyan rendkívüli teljesítményekre képesek, de az ember a dönteni tudásával mégis fölényben van velük szemben. A mű­szeres holdrakéta a mérések, a meg­figyelések millióit végezheti el, valóban „nagyüzemi" módszerrel, de nem tud­ván a fontosat a kevésbé fontostól megkülönböztetni, tömérdek felesleges munkát végez. A Lunohodon alkalma­zott kombinált rendszer, amelyben a földi irányító beleavatkozhat az auto­matika működésébe, jó utat mutat ahhoz, hogy az űrkutatás más terüle­tein is összekapcsolható legyen az automaták nagy teljesítménye az ember döntőképességével. A Lunahod-1 tudományos programjá­ra most nem térünk ki. Nyilvánvaló, hogy a mostani kísérlet nagyobbrészt a holdjáró üzemi kipróbálását, futó­próbáit — a nehéz holdi terepen per­sze inkább „cammogópróbáit" — szol­gálta. N. GY. még a rajztáblákon sem jelent meg, hat Concorde-ot rendelt, s azzal fe­nyegetőzött, hogy amerikai szuper­szonikus gép híján francia gépeket vásárol. A Pan American számára a légiszállítás kegyetlen pókerjáték. Ha a Concorde elkészül és repülő­képesnek bizonyul, forradalmi válto­zás áll be a légiszállításban: New York—Párizs 3 óra alatt. A sebes­ség vonzereje mindig hatott az uta­sokra. A fenyegetés eredményesnek bizonyult. Az amerikai kutatók fiók­jából előre elkészített rajzok, költ­ségvetések kerültek elő. Az állam vállalta a Boeing 2707 előállítása kísérleti költségeinek túlnyomó ré­szét. Világos volt, hogy a Concorde ismét veszélyben van, mert az euró­paiak nem tudják időben megelőzni az amevikai vállalatokat. A rajztáb­lákon az új amerikai gép tökéletes­nek látszott. Két esztendei kísérlete­zés a makettekkel bebizonyította, hogy 20 tonnával súlyosabb a meg­engedettnél. Egy technikus így jel­lemezte az óceánon túli szakemberek tévedését: „A 2707 makettje kiváló volt. A gép azonban csak úgy repül­hette volna át az óceánt, ha utasok nélkül indul el, és zsoké-súlyú piló­tát alkalmaznak, aki vezetés közben imát mormol, hogy a szél jó irányba terelje a gépet." A hiba több mint egymilliárd dollárba került az ameri­kaiaknak, és 6 évi késést okozott. Így nyert csatát a Concorde. A Boe­ing, hogy mentse a menthetőt, elké­szítette a hangsebességen aluli 747 jelzésű óriásgépét (360 férőhely), a szuperszonikus gép üzembe helye­zését viszont 1972-re halasztotta. Hivatalos személyiségek erősen kétségbe vonták a Boeing 2707 to­vábbépítésének hasznosságát. A vál­lalat viszont a következő pénzügyi számítással érvel: az USA 1990-ig 10 milliárd dollár értékű szuperszo­nikus repülőgépeket exportálhat. Ha nem gyártanak amerikai szuperszo­nikus gépet, akkor 7 milliárd dollár értékben Concorde gépeket kell im­portálni. Mások szerint azokban a szuperszonikus gépeken repülő ame­rikai turisták ez idő alatt 100 mil­liárd dollárt költenek majd bevásár­lásokra Londonban vagy vidám éj­szakákra Párizsban. A viták ellenére a Boeing 2707 ké­szül. Kétszázötven utasa 2 óra alatt jut el majd New Yorkból Londonba. Csakhogy. _ ezzel a problémák nem csökkennek, hanem súlyosodnak. A szuperszonikus repülőgépek hasznos terápiát jelentenek a légi folyosók zsúfoltságának a megoldására, de megfullasztják a repülőtereket. Ezek gyors és jelentős átalakításra és ki­terjesztésre szorulnak, ami ismét az állami költségvetéseket terheli. A számítások szerint 1972-ben az orly-i repülőtérnek több mint 12 millió utast kéli befogadnia. Már most óriási nehézségeket okoz az érkezők beszállítása a városba. Az egészségügyi szakértők pedig különös hevességgel támadják a szu­perszonikus repülőgépeket, amelyek egyetlen útjukon 160 tonna mérgező­gázt szórnak el a sztratoszférában. Az óriásmadarak már repülnek, de idomításuk nincs befejezve. mód tehát a stabilitás növelését szol­gálja. A jármű terepjáró képességének a kulcsa a futómű. A tervezők elvetettek minden „egzotikus" megoldást, mint amilyen a lépkedő vagy az ugráló szer­kezet lett volna. A régebbi elképzelé­sekben sokat szerepelt lánctalpat sem használhatták: sok szerkezeti eleme rontotta volna a konstrukció megbízha­tóságát. Maradt a klasszikus kerekes megoldás, mégpedig abban a formá­ban, hogy a holdjárónak mind a nyolc kerekét külön-külön elektromotor hajtja. A motorokat naptelepről táplálják. Fel­tehetően a holdi nappalokon a nap­telepről egyúttal akkumulátorokat is töltenek, hogy a holdi éjszakákon a belső tér klímaberendezése működtet­hető legyen. A Lunahod automatikája Az automatika mai feljettségén a Lunahod-1-et megépíthették volna tel­jesen automatikus üzemre, vagyis olyan rendszerben, hogy az előzetesen be­táplált programnak megfelelően — állandó földi beavatkozás nélkül —

Next

/
Thumbnails
Contents