A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-11 / 23. szám

A Hét képes versenye Kicfoda micfoda Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség — politikus, alkotóművész, tudós — arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a versenyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül a helyes válasszal együtt be kell küldeni a szerkesztőségbe. A késóbb beküldött szelvényeket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 1. Jaroslav Haiek A cseh Irodalom legkiválóbb szatirikusa. Katona volt az I. világháborúban, majd orosz hadifogságba került. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására belépett a bolsevik pártba és harcolt a Vörös Hadseregben. 1920-ban tért vissza. Ezekben az években irta híres antimilitarista regényét, melyben egy magát együgyűnek tettető katona összeütközéseit mutatja be a katonai és más hivatalos íelsőbbségekkel. 2. Kérdés: Mi e népszerű regény címe? 2. ... Komáromban született világhírű zeneszerző. Az operett műfaj kiváló művelője. Pályafutását zenekari hegedűsként kezdte. Főként Ausztriában élt. Legismertebb operettjei: A víg özvegy, Cigányszerelem, A mosoly országa, Luxemburg grófja stb. Kérdés: A zeneszerző neve? 3. Jonathan Swift Ír származású angol író, a világirodalom egyik legnagyobb szatirikusa. Irodalmi müveiben, röpirataiban harcolt az egyház viszszásságai, valamint az ír nép forradalmi és nemzeti elnyomása ellen. Fő művében hőse négy tengeri kalandját mondja el. Liliputi országban korának törpe viszonyait gúnyolta ki. Kérdés: Mi a címe — az ifjúság körében is nagy népszerűségnek örvendő — közismert regénynek? A 3. számú képes verseny nyertese: Nagy Mihály, Sládkovlöovo, 1165. 7 Versenyszelvény Csallóközi csalogány Marika cigánydalokat énekel Banyák István zenekara kíséretével a javából — jelentette be a konközönség soraiból lép fel valaki... ki?... Ne törjék a fejüket. Goda a közismert népdalénekesnő néhány ezelőtt érkezett haza finnországi vendégszerepléséről, és most sikerült rábeszélnünk ... Egy csokor nótával köszönti a kedves közönséget. Marika mindig a zene, az ének szerelmese volt. Főiskolai tanulmányainak befejezése után is tovább képezte a hangját. Mindez meghozta a várt eredményt: Marika szépen csengő, iskolázott hangja mindenütt meghódítja a közönség szívét. — A rossz nyelvek szerint a hidegnek tartott finn közönséget is tűzbe hoztuk — válaszolt nevetve. De hát hogyan is került Marika Finnországba? Az „ezer tó országában" vajmi kevesen ismerik a cigányzenét. Az egyik finn hangversenyrendező iroda képviselője ittjártakor megkedvelte a mi népi muzsikánkat, s úgy gondolta, hogy honfitársai is megkedvelik majd. Szerződtette a dunaszerdahelyi Banyák István népi zenekarát, de kikötötte, hogy énekesnőt is vinniük kell magukkal. A prímás, aki jól ismerte Marikát, felkérte, tartson velük. Marika örömmel vállalkozott az északi útra. Ott kinn aztán hathónapos szerződését további három hónappal meghoszszabbították. Marika tehát 240 napot töltött Finnországban. Minden jelentős városban fellépett, s mindenütt nagy szeretettel fogadták. Amikor megtudták, hogy magyar, máris „szukolajnen" (testvér) köszöntéssel üdvözölték, és férfiak, nők egyaránt a keblükre ölelték. Nyitott szemmel járt az északi fény országában. Megismerkedett északi rokonaink életével, és részben a nyelvüket is elsajátította. — Csodálatosan szép színházaik vannak — emlékezik vissza Marika. — De ha nincsenek jó ismerőseim, aligha jutok be egy-egy előadásra. Nehéz jegyhez jutni a finn városokban. — Családokat is meglátogatott? — De még mennyire! A karácsonyt például Auluban, egy kedves színészházaspárnál töltöttem. Meglepett, hogy a mieinkhez hasonló népszokásaik vannak. Járnak a betlehemesek, s a család tagjainak az ajándékot a díszesen öltözött „télapó" adja át. — Milyen különlegességgel találkozott? — Meglepett az étkezésük. Általában nagyon keveset fogyasztanak. Étrendjük jó része zöldségféle, hal, és az elmaradhatatlan tej, amely úgy áll az asztalon, mint nálunk az ivóvíz. Azt hiszem, az ő étkezésük a helyes, .mert ritkán látni kövér embert, pedig sok sört fogyasztanak. Nagyon furcsa volt megszokni a balkezességüket. Állítólag az emberek 90 százaléka balkézzel ír és fogja az evőeszközt. Sok helyütt még az ajtókilincsek is ennek megfelelően vannak felszerelve. — S milyen énekszámokat szerettek a legjobban? — Nemcsak a dalainkat kedvelték meg, hanem a cigánymuzsikát is. A pacsirtacsicsergés szóló mindenkinek nagyon tetszett, akárcsak másodprímásunk Ábrahám Sándor füttyszója. Mégis talán a Marica grófnő és a Csárdáskirálynő című operettek „örökzöld" melódiái nyerték el legjobban a közönség tetszését. A cigánydalokkal szintén mindenütt sikert arattunk. Különben számos mű- és népdalunkat lefordították finn nyelvre. Ezek közül, azt hiszem, a legkedveltebb a Csak egy kislány van a világon. — További tervei? —Sok felejthetetlen élménnyel tértem haza Finnországból. A kedves embereket, szép tájakat, a finn városokat s különösen Helsinkit nehéz feledni. Lehet, hogy visszamegyek ... Kuopióban felajánlottak egy színházi szerződést... de még nem döntöttem. Egy amerikai menedzserrel is találkoztam. Finnországban, aki szerződést ajánlott. De talán Pestre mennék a legszívesebben, énekelni és tovább tanulni... TÓTH DEZSŐ