A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-04 / 22. szám

Van még mit tenni... A Csemadok tőketerebesi (TrebiSov) járási konferenciáját Nagykaposon (Kapuäany) tartották meg. A konferenciát Mag Gyula, a Csemadok járási bizottságának elnöke nyitotta meg. Röviden méltatta a Csemadok szerepét a járás magyar nemzetiségű lakosságának kulturális életében. Mint mondotta, az utolsó konferencia óta — mely 1969 decemberében volt — sok szép eredményt ért el a Csemadok a járásban. Méltatta a Csemadok pozitív helytállását az 1968—69-es válságos években. A tőketerebesi járásban a Csemadok részéről nem került sor sem szovjetellenes, sem a marxista—leninista elvtől idegen megnyilvánulásokra. Ez egyebek között annak tudható be, hogy a járás nagy munkásmozgalmi múlttal rendelkezik, a szocialista gondolat mély gyökereket vert a magyar nemzetiségű lakosság tudatában. A járási bizottság beszámolóját Ripcsu Rudolf, a járási bizottság titkára tartotta meg. Részletesen elemezte a járás Csemadok-szervezeteinek az elmúlt időszakban kifejtett kulturális tevékenységét. Utalt arra, hogy a konferencia abban az időben zajlik le, amikor a CSKP fennállásának 50. évfordulóját ünnepli az ország népe. Tavaly a Lenin centenárium és hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójának a szellemében végeztük kulturális tevékenységünket. Ma pedig a CSKP ötvenéves jubileumának és a párt XIV. kongresszusának szellemében végzi a Csemadok járásunkban kulturális-népnevelő munkáját. Ez után ismertette a küldöttekkel az egyes helyi szervezetek kulturális tevékenységét. A Csemadok-szervezetek e téren komoly, szép eredményeket mutathatnak fel. Több mint 100 kulturális akció zajlott le az utóbbi években. E téren kiváltképpen dicséretet érdemelnek a nagytárkányi, a nagykaposi, a királyhelmeci, a nagykürtösi, a kelecsényi stb. helyi szervezetek. A járásban több irodalmi kör működik. A legtöbb fellépéssel a királyhelmeciek dicsekedhetnek. Az idén több mint 80 résztvevővel indult a tavaszi járási szavalóverseny. Ez örvendetes jelenség, mert nő a verset szeretők tábora. Kiváló eredményeket ért el a nagykaposi gyermek- és felnőtt énekkar, Kovács Aladár vezetésével. Nagykaposon működik a legjobb tánccsoport is Puhalla tanítónő irányításával. Az eredmények mellett fogyatékosságok is mutatkoznak. Visszaesett az öntevékeny színjátszás, kevés a járásban a Csemadok-tag, nem éri el a magyar nemzetiségű lakosság tíz százalékát, holott ez országos viszonylatban már megvan. Vonakodva történik a tagsági Illetékek fizetése, s vannak községek, ahol egyáltalán nem működik a Csemadok szervezete, mint pl. Szürnyegen, Dobrán. Tehát van még mit tenni bőven, hogy járásunkban is jobban fellendüljön a Csemadok-élet mind kulturális, mind pedig szervezeti téren. Délután vita volt. Nagyon értékes volt Péter elvtárs felszólalása, aki a királyhelmeciek nevében értékelte a helyi szervezet munkáját. Kitért a Bodrogköz gazdag munkásmozgalmi hagyományára és annak ápolására. Ugyancsak komoly értékes hozzászólás hangzott el Palágyi János elvtársnak, a leleszi helyi szervezet tagjának részéről. Ezután Vaszil Dribnyák elvtárs tolmácsolta a járási pártbizottság üdvözletét és elismerését a Csemadok jó munkájáért. Tolvaj Bertalan a Csemadok Központi Bizottságának küldötte elemezte a Csemadok hibáit, melyeket főleg 1968—69-ben követett el, és ismertette a Csemadok Központi Bizottságában történt személyi változásokat. A konferencia megválasztotta az új járási vezetőséget és elnökséget. Az elnökségben és a vezetőségben összesen 43-an kaptak helyet. TÖRÖK ELEMÉR Árván maradt a hegedű Hatalmas részvét mellett temették el a közelmúltban Bogdán Aladár cigányprímást. ö volt Losonc (Luíenec) városának talán utolsó neves cigányprímása. A húszas évek közepén, egészen fiatalon állt a legismertebb losonci cigányzenekar élére. Azóta hol mosolyt varázsolt az arcokra, hol meg könnyeket csalt ki hegedűjével a nótakedvelők szeméből. A közismert Kalmár-kert kedvenc prímása 63 éves koréban hunyt el. Sok száz rajongója kísérte el utolsó útjára. Losonc városának századokon át sok-sok cigányprímása volt. Bunkó Ferenc volt talán az első a híresek közül, meg Borzó Miska, aki 1849 augusztusában jelen volt a város pusztulásánál. Ezt meg is örökítette „Losonc pusztulása" című művében. Zeneművét „Losonc romlása" címen Sárközi Ferenc és Rácz Rudi híres losonci prímások vitték nagy sikerre. De Losoncon született Rácz Laci, Pali, Rácz Jani és Rácz Gyula is, akik mindannyian országos hírű prímásokká váltak, és zenekarukkal bejárták a nagyvilágot. Rácz Rudi szerzeményét, a „Lehullott a rezgőnyárfa aranyszínű levele" kezdetű dalt mindmáig éneklik a nótakedvelők. Bogdán Aladár leszármazottja volt az 1848-as szabadságharc leverése után feltűnt Bogdán Bertalan cigányprímásnak. Vajon akad-e valaki a losonci cigányzenészek közül, aki méltó lesz arra, hogy kézbe fogja az ő kezéből kihullt vonótl? SÚLYOM LÄSZLO föntogyuJtes Múlt számunkban már hírül adtuk, hogy a Csehszlovákiai Magyar Országos Népművészeti Fesztiválra — immár XVI. alkalommal — 1971. június 12 —13-án sor kerül Zselizen. Most az Állami Budapest Táncegyüttest mutatjuk be, amely mindkét nap műsorában fellép: a szombat esti műsort a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarával közösen adja, majd a vasárnap délutáni főműsorban is szerepel. A hivatásos Budapest Táncegyüttes 1951-ben alakult hivatásos táncosokból. Saját zenekara van. Az együttes fennállása óta gyűjti, őrzi, felhasználja és fejleszti a magyar néptánc hagyományait. Célkitűzése, hogy magas technikai szinten ápolja a magyar tánchagyományokat, e hagyományok szellemében fogant korszerű, nemzeti stílusú színpadi alkotásokat mutasson be. Az együttes művészeti vezetője — több mint tizennyolc évig — Molnár István érdemes művész volt. (Molnár István a magyar néptánchagyományok kodályl, bartóki szellemben való kutatásának, felgyűjtésének, színpadra állításának egyik élvonalbeli képviselője. Nevéhez fűződnek olyan világhírű néptánckompozíciók, mint például a Magyar Képeskönyv, hogy csak a legismertebbet említsük. Több évtizedes munkásságával a háta mögött vonult nyugdíjba — hogy a mindennapi alkotó-szervező gondoktól megszabadulva idejét életműve rendezésének szentelhesse.) Az együttes jelenlegi művészeti vezetője és koreográfusa Simon Antal, a fiatalabb nemzedék egyik elismert koreográfusa, a nagy előd követője. A Budapest Táncegyüttes műsorát a művészi sokszínűség, a műfaji gazdagság jellemzi. Műsorában az új alkotások mellett ma is megtalálhatók a kétévtlzedes munka legszebb darabjai, melyek Molnár István alkotó tevékenységének, egyben a magyar színpadi népművészet fejlődésének kimagasló állomásait jelzik. E müvek ma már több százezer hazai és külföldi néző előtt ismertek és több nagy nemzetközi verseny nagydíját is megszerezték az együttesnek — legutóbb az 1970-ben Chilében megrendezett nagy nemzetközi táncfesztiválon nyerték el az első díjat. Az együttes szerves része a zenekar. Megtalálhatjuk benne a népi zenekarokra Jellemző hangszereket hagyományos összeállításban. A zenekar önálló számai alkalmat adnak az egyes hangszerek virtuóz kezelésének bemutatására. A prímhegedűn kívül a cimbalom, a klarinét és a cselló is szóló szerepet kap. A zenekarnak több hazai és külföldi hanglemez-felvétele van forgalomban. A Budapest Táncegyüttes fennállása óta számos alkalommal ismertette meg a magyar néptánc és zeneművészet világát külföldi közönséggel is. Bejárta egész Európát, Észak-Afrikát, Kisázsiát, járt a Távol-Keleten, Indiában, Indonéziában és Dél-Amerikában. TAKÁCS ANDRÁS A Csemadok szenei (Senec) helyi szervezete rangos helyet vívott ki magának az ország hasonló szervezeteinek sorában, mindenekelőtt a vezetőség áldozatkész munkájának eredményeképpen. Áldozatkészségüket már ez idén is bizonyították, és mint az ez évi tervből kitűnik, bizonyításra az év folyamán még bőven lesz alkalom. Eddig már két olyan rendezvényt valósítottak meg, amely messzemenően túlnőtte a város, sőt a Járás határait is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy - legalábbis csehszlovákiai magyar viszonylatban — országos méretű rendezvény zajlott a szenei közönség előtt. Időrendi sorrendben elöször a „Szenei Tavasz '71" elnevezésű táncdalfesztivál került lebonyolításra, melynek ezúttal második évfolyamára került sor. Annak ellenére, hogy a rendezvény tehát még nem tekint vissza nagy hagyományokra, már kinőtte a „gyerekcipőket". A kétnapos rendezvényt nem kevesebb mint 1200 néző tekintette meg. Ez már magában véve sem kis dolog. Egyébként az első helyen Farkas Marika és Danter János osztozott. A második helyen Kósa Beáta, párkányi gimnazista végzett, a harmadik díjat Lassú Marika, szenei kislány kapta, aki a legfiatalabb, de az egyik legtehetségesebb résztvevő volt. l A második hagyományos rendezvényt, a Szenczi Molnár Albert Napokat, ezúttal már 6. alkalommal rendezték. A legértékesebb része kétségtelenül a néprajzi kiállítás volt, melynek anyagát egy hasonló jellegű múzeum is „megirigyelhetné". Színvonalas eseménynek bizonyult a szenei „Múzsa" irodalmi színpad és a „Forrás" fellépése is. Az ünnepi akadémián fellépő „Szőttes" műsora és sikere bizonyította, hogy a népdalnak is sok Wve van Szene és környéke lakosainak körében. Ez a tény biztosítéka lehet az őszre tervezett népdalénekes-verseny sikerének. Az eddig említett rendezvényeken kívül májusban a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére ünnepi közgyűlés, irodalmi estek, ősszel Katalin-bál szerepel még az évi tervben. Az eddigiekből ítélve és ismerve a Csemadok szenei szervezetének önfeláldozó munkáját, az évi tervben foglaltak maradéktalanul valóra is válnak. MÉSZÁROS JÁNOS t