A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-28 / 21. szám

Kert Jogi tanácsadó Búdi László. Tomasovce p. Bátka Közölje, hogy mikor adta be a kérvényt a rimaszombati járási nemzeti bizottsághoz, és mikor terjesztették ezt fel a miniszté­riumba, hogy utánanézhessünk az ügynek. • * * Kohút Béláné, Slov. Nővé Mesto, okr. TrebiSov Bundája „megégetéséért" kár­térítést követelhetett volna. Mint­hogy azonban a javítás illetve a kár már négy év előtt történt, kártérítési igénye a polgári tör­vénykönyv értelmében már el­évült. Minden esetre a bundáját azonban visszakövetelheti. Dr. BERTHA GÉZA Egészség - betegség Epehólyag-gyulladás (kolecisztitisz) A heveny epehólyag-gyulladás oka legtöbbször baktériumos fer­tőzés. A kórokozó baktériumok a véráram, a nyirok- vagy epeuta­kon át jutnak az epehólyagba. Az epehólyag-gyulladás tünetei rész­ben általános gyulladásos tünetek (elsősorban láz), részben pedig speciális, a gyulladt epehólyag ál­tal kiváltott tünetek (ilyen pl. az epehólyagtáji fájdalom). A fájda­lomra jellemző, hogy nemcsak az epehólyag anatómiai helyén, tehát a mellbimbó vonalában a jobb bordaív alatt észlelhető, hanem kisugárzó fájdalomként a jobb la­pocka alatt is. Gyakran kíséri a betegséget az agyi hányásköz­pontra terjedő izgalom miatt hányinger vagy hányás is. Az idült epehólyag-gyulladás tünetei lényegében megegyeznek a heveny gyulladáséval, a kü­lönbség mindössze annyi, hogy az összes tünetek enyhébbek, láz he­lyett hőemelkedés, heveny görcs helyett pedig állandó vagy idő­szakos epehólyagtáji érzékenység a jellemző. Az epehányás — a gyakori tévhittel ellentétben — nem jele az epehólyag gyulladá­sának vagy más természetű meg­betegedésének. Teljesen egészsé­ges állapotban is áramlik vissza a nyombélből a gyomorba epetar­talmú bélnedv, főleg akkor, ha a gyomor üres. Ha bármi okból hánynunk kell, nyilvánvaló, hogy a hányadék epét is tartalmazhat. A heveny epehólyag-gyulladás megállapítása a jellegzetes pana­szok és az epehólyagtáj fájdal­massága miatt nem okoz az or­vosnak különös gondot. A gyógyítás: fektetés, megfelelő étrend, görcsoldó, fájdalomcsilla­pító és baktériumok ellen ható gyógyszerek alkalmazása esetleg műtét. Az idült epehólyag-gyul­ladás diagnosztizálása a fel­sorolt tüneteken kívül elsősor­ban a szondával nyert epe üledékének mikroszkópos és bak­teriológiai vizsgálata alapján le­hetséges. A gyógyítás az epekőnél ismertetendő étrendből, az epefo­lyást serkentő, görcsoldó és bak­tériumellenes gyógyszerek szedé­séből áll. Dr. SZENDEI ADAM Káposztafélék palántázása Fejeskáposzta. Nagyon sok vizet kíván, ezért laza talajon csak ab­ban az esetben termeszthető si­keresen, ha a talajvíz szintje ma­gas. Magvát április közepétől jú­nius közepéig szabadföldi palán­taágyba vetjük, az 5—6 hetes pa­lántákat 40X40 cm, az őszieket 60X60 cm távolságra ültetjük ki. Szedésük akkor történjék, amikor a fejek már tömöttek és kemé­nyek. Kelkáposzta. Tápértéke nagyobb az előbbieknél. Nyári fajtája a Vasfej, őszi fajtája a Vertus. Ezeknek magvait április végétől június elejéig szabadföldi palán­taágyba vetjük, a palántákat pe­dig 40X50 cm távolságra kiül­tetjük. Karalábé, öntözést kíván, mert ennek hiányában magszára a gu­móképződés előtt kifejlődik. Nyá­ri fajtái a Bécsi fehér és Bécsi kék, valamint az Angol fehér és Angol kék, őszi fajtája a Kék szalonna. A magvakat április kö­zepétől szabadföldi palántaágyba vetjük, az 5—6 leveles palántákat 30X30 cm sor- és tőtávolságra ki­ültetjük. Hüvelyesek ültetése A hüvelyesek nagy előnye, hogy nem használják ki a talajt, sőt annak nitrogéntartalmát még nö­velik is, mert a gyökereiken élő apró szervezetek a levegő nitro­génjét lekötik. Ezért a hüvelye­sek köztesként, elő- vagy utóve­teménynek is alkalmasak. Házi­kertben egyébként csak zöldbabot és zöldborsót érdemes termeszte­ni, ezért csak az erre alkalmas fajtákat ismertetjük. Zöldbab. Két típusa van: a bo­korbab és a karósbab. Az utóbbi egész nyáron át szedhető, de má­jus-július közötti kéthetenkénti szakaszos vetéssel a bokorbab szedését is megfelelően elnyújt­hatjuk. Szedni akkor kell, amikor a hüvely növekedése már befeje­ződött. Borsó. A hidegre érzékeny bab­bal szemben a borsó már kora tavasszal vethető, mihelyt a ta­lajra rá lehet menni, sőt korai fogyasztásra már ősszel is elvet­hetjük. A nagy meleget nem sze­reti, ezért tavaszi és őszi fogyasz­tásra termesztjük. Az őszi szedé­sűt július végén vagy augusztus elején vetjük. Magvát vetéskor 5—6 cm mélyre helyezzük. Sortá­volság: 25—30 cm. Kelés után megkapáljuk, ezenkívül a szedé­sig még egy kapálást igényel. Dísznövények védelmére Lisztharmat (Erysiphaceae) A gomba micéliuma a megtá­madott növényrész felületén nő. Ivartalan konidiumait a szél és az eső továbbítja, ivaros szaporo­dása aszkospórákkal történik, ezek a gömbölyű, barna termő­testekben képződnek. A gomba, micélium vagy termőtest formá­jában telel át. Fejlődéséhez me­leg és szárazság szükséges. Fertő­zi: a begóniát, a krizantént, a ci­neráriát, a szarkalábot, az erikát, a hortenziát, a láncvirágot, a ró­zsát, a rézvirágot (Zinniát) és a szagosbükkönyt. A levél színén és fonákán, valamint a száron és a virágon lisztszerű fehér bevonat terjed szét. Kezdeti tünetként a leveleken fakózöld, fakósárga fol­tok észlelhetők. Az erősen fertő­zött növényrészek végül elhalnak. Védekezés: rezisztens fajták termesztése. Kerüljük a szűk tér­állást, a gyakori hőmérsékletin­gadozást és az egyoldalú nitro­géntrágyázást. Fontos a megfele­lő szellőztetés. Az egyes beteg növények és növényrészek meg­semmisítése (egyetlen spóratelep se porozzon!). Nedvesítőszerrel kevert kénkészítmények ismételt megelőző permetezése fontos. A növényházban kénporozás (ventil­lált kénnel) vagy kénfüstölés szulfátorral vagy más füstölővel. sőt még ánizstermés helyett is kiadták. A bürök ikerkasztja ko­pasz, bordái erősen kiemelkedők és hullámos lefutásúak. Olajtar­tói nincsenek. Összedörzsölve ko­niintartalmánál fogva kellemetlen „egérszagú". Gyógynövények Ánizs Közönséges ánizs, illatos ánizs. Pimpinella anisum L. (Anisum vulgare Hoffm.). (5. ábra). Az ernyősvirágzatúak családjá­ba (Umbelligerae) tartozó, a Föld­közi-tenger mellékéről származó, nálunk termesztett, egyéves, il­latos növény. Szára 30—50 cm magas, egye­nes, a virágzatban elágazó, gyér levelű. Alsó levelei hosszúnyelű­ek, kerek vese alakúak vagy szé­les tojásdadok, mélyen fűrésze­sek, a középsők hármasak, a fel­sők szálasan három részre hasad­tak. Virágzata összetett ernyő; a virágok aprók, fehérek. Termése kettőskaszat, amely éretten 4—5 mm hosszú, körte alakú, szürkés­zöld vagy szürkés-barna színű, rövid serteszőrökkel sűrűn borí­tott. A két részterméske ritkán válik szét, gyakran pedig a ko­csányrész is rajtuk marad. 5—5 hosszanti bordájuk alig kiemel­kedő, inkább csak világos csíknak látszik. A drog (Anisi fructus) kellemes jellemző illatú, édeses fűszeres ízű. A növény júliusban virágzik, termése augusztusban, szeptemberben érik. Tartalmaz: 2—5% (80—90% anetoltartalmú) illó olajat, 10—30 % zsírosolajat, kolint, 20% fehér­jét, cukrot stb. Emésztést serkentő, étvágyjaví­tó, szélhajtó, nyálkaoldó, görcsol­dó, epekiválasztást elősegítő és nyálkaoldó hatású teakeverékek gyakran alkalmazott alkotórésze. Csecsemők szélhajtó teája. Ház­tartási és ipari fűszer. Likőrök és cukorkák ízesítésére használják. Gyógyszerekhez ízjavítóként is adják. Szoptató anyák a tejsza­porító hatását dicsérik. Az illó olaját a likőr- és cukorkaiparban, valamint a kozmetikai iparban főleg szájápolók, szájvizek és fog­krémek ízesítésére használják. Tetű elleni bedörzsölőszerekhez és háziállatok férgeit űző szerekhez is adják. Régebben az erősen mérgező hatású foltos bürök (Conium ma­culatum L.) kettőskaszat termé­se is drog volt, amely külsőre majdnem összetévesztésig hason­lít az ánizs termésére. Felületes kezeléssel előfordult, hogy a bü­röktermés az ánizshoz keveredett, Motorosoknak Fékezéskor nem blokkolja a gépkocsi kerekeit az a teljesen új fékrendszer, amellyel a Mer­cedes és az AEG-Tochter Teldix cégek kísérleteznek az NSZK-ban: Az elektrohidraulikus rend­szer a kocsi valamennyi kerekét külön fékezi úgy, hogy ha a ve­zető beletapos a fékbe, a kerekek nem csúszva, hanem egyre las­sabban forogva állnak meg. Úgy­hogy a gépkocsi a legerősebb fé­kezés esetén is kormányozható. Közlekedésbiztonsági szempontból rendkívül biztatóak az eddigi kí­sérleti eredmények: két nagy se­bességgel kanyarodó, hirtelen tel­jes erővel lefékezett autó közül az egyik simán vette a kanyart, a másik kirepült az útról, mert hagyományos fékrendszere blok­kolta és kormányozhatatlanná tet­te az első kereket. Máskor egye­nes pályán egy időben fékeztek le két, egymás mellett 140 kilomé­teres sebességgel száguldó autót, s az új fékkel rendelkező jármű már állt, amikor a másik még 86 kilométeres sebességgel haladt. Bélyegsarok A Lipcsei Tavaszi Vásár al­kalmából a Német Demokratikus Köztársaság két emlékbélyeget adott ki; ezeket a mai számunk­ban mutatjuk be. Mint érdekességet említjük meg, hogy a nemrég véget ért nagy angol postássztrájk érdekes filatéliai különlegességeket pro­dukált: sztrájkbélyegeket. Mint az angol alsóházban bejelentették, a sztrájk tartama alatt a posta lemondott kizárólagos szállítási jogáról és átruházta ezt egyes vállalkozókra, s ezek megszervez­ték a küldemények belföldi, de főképpen külföldi továbbítását. Ezek engedélyt kaptak arra is, hogy a viteldíj lerovásának iga­zolásául bélyegeket bocsássanak ki. A vállalkozók futárszolgálatot szervezetek amely a külföldre szóló leveleket nyugat-európai ál­lamokba vitte és ott postán fel­adta. Itt azután a borítékokra — a saját kiadású bélyegek mellé — a felvevő ország bélyege vagy gé­pi bélyegzője került. A magán­postai kiadványok között vannak egészen egyszerű kivitelűek, ame­lyeken kép sincs, csak szöveg, de vannak művészi szépségűek is. Teljes sorok is megjelentek a ré­gi vagy a nemrég bevezetett új értékjelzéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents