A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-28 / 21. szám

hogy a járásban fejlődésnek indulhasson az ipari termelés. A Horthy-rendszer a háborús években még ennyit sem törődött a „kommunista Felvidékkel" A felszabadulást követő első évek sem hoztak lényeges változást a járás iparosítása terén. A CSKP XII. kongresszusa tereli a figyelmet a déli járások irányába. E kongresszus után kezdődik meg tulajdonképpen az érsekújvári járás iparosítása is. A harmadik és negyedik ötéves terv időszakban, vagyis 1961 és 1970 között, az állam 1 milliárd koronát fordított a járás iparának modernizálására. 1945-ig a járásnak alig volt ipara. Nem volt más ipari létesítmény, mint a párkányi keményítőgyár, az újvári Bata bőrgyár, a nagysurányi cukorgyár és néhány téglagyár. A központi irányítás alatt álló ipar termelése 1970-ben 3 és félszerese volt az 1960-asénak. A munkabérek a munkatermelékenység növekedésével összhangban ez alatt az idő alatt 35,2 'Vokal emelkedtek. Az érsekújvári járásban az elmúlt tízéves időszak legjelentősebb beruházása a párkányi cellulóz- és papírgyár volt, mely jelenleg a beruházás II. szakaszához érkezett. Ennek befejezése után Dél-Szlovákia egyik legnagyobb és legmodernebb üzeme lesz. Érsekújvár egyik legrégibb ipari létesítménye volt a Bata bőrgyár, ennek gyárépületeiben működik jelenleg az Elektrosvit vállalat, mely évről évre bővíti a termelését. Ma már nemcsak Csehszlovákiában, de a határokon túl is ismerik a gyár hűtőszekrényeit. Az Elektrosvitnek most épül egy új üzemrészlege. Az új beruházások közül meg kell említeni az épülő konzervgyárat, mely a közeljövőben lehetővé teszi a mezőgazdasági termékek helybeni feldolgozását és újabb munkalehetőséget biztosít a járás dolgozóinak. Folyamatban van a tejüzem kibővítése. 1969 óta üzemel a Tesla vállalat újvári üzeme, amely fejlesztés alatt van. A járás harmadik városában, Nagysurányban az elmúlt évek folyamán kezdte meg a termelést az OMNIA, az autófékgyártó üzem és az Interex fémbútorgyár. Nem soroltunk fel minden üzemet és építkezést, amely az elmúlt években fejeződött be vagy jelenleg van beruházás alatt. Az elmúlt évtized alatt csupán Újvárban megkétszereződött az ipari termelés, az iparban dolgozók száma pedig 53 százalékkal növekedett. A tervek szerint 1975-ben, az 1970-es évhez viszonyítva, az ipari termelés a kétszeresére fog emelkedni, a foglalkoztatottak számának 20— 25 %-os emelkedése mellett. Az érsekújvári járás nem ipari jellegű beruházásai közé tartoznak a hatalmas gabonasilók, a takarmánykeverők. Megkezdődött egy előregyártott elemeket előállító üzem építése is; ez a gyár a jövőben évi 600 lakásegység építését teszi majd lehetővé. 1971 szeptemberére elkészül az új, modern, szép kivitelezésű vasúti állomás, mely végre megoldja a vasúti gócpont már régen égető kérdését. Az autóbuszforgalom a járásban az elmúlt tíz év alatt megháromszorozódott. Nincs a járásban olyan község, amely ne volna bekapcsolva az autóbuszhálózatba. Nem említettük a járási vagy helyi jellegű kisebb beruházásokat. Elegendőnek tartottuk a fontosabb ipari létesítmények felsorolását ahhoz, hogy képet kapjunk róla: milyen hatalmas léptekkel halad előre a járás iparosítása. Ebből a néhány adatból is világosan kitűnik, mi mindent tett a szocialista társadalmi rendszer ennek a korábban elmaradt vidéknek a fejlesztése érdekében. Az emberről való gondoskodás A felszabadulás utáni években hatalmas fejlődést mutat a szocialista egészségügy. A járásban szomorú örökséget hagyott a kapitalizmus. Nagy volt az elmaradottság, a szegénység. Ehhez járult még az is. hogy Érsekújvár rengeteget szenvedett a háború s a bombázások következtében. A város számos lakóháza elpusztult. A járásnak a felszabadulás előtt egyetlen egészségügyi intézménye volt. az összesen 142 férőhelyes újvári kórház. Ennek sebészeti, belgyógyászati és fertőző osztálya volt. Lényeges fejlődés: 1952-ben adtak ét Párkányban egy 20 és Surányban egy 18 férőhelyes szülészeti klinikát. Az a tény. hogy a volt párkányi és nagvsurányi járások nem rendelkeztek kórházzal, az új területi-közigazgatási rendezés után az egyesített érsekújvári járás nagyon kedvezőtlen helyzetbe került. Bár az évek folya-1 mán az úivári kórház úiabb osztályokkal bővült. 1000 lakosra még mindig csak 2.7 kórházi ágy jut, ami ötven százalékkal alatta van az országos átlagnak. A közeliövőben lényeges javulás következik be: 1968-ban 22.5 millió korona beruházással megkezdődött a párkányi és 1969-ben 350 millió koronás beruházással az érsekújvári egészségilevi központ éoítése. A beruházások első szakaszának befejeztével a járás 794 új kórházi ággval gazdagodik, ez naavban hozzájárul majd a jelenlegi helvzet megjavításához. Az egészségügyi ellátás némely ágazata lénveges fejlődést mutat fel az elmúlt időszakban. Üj rendelőintézetek létesültek, a meglevők kibővültek. 1949-ben mindössze egy gyermekorvos volt a járásban, ma ezen a területen 14 orvos teliesít szolgálatot. 1960 óta a járás területén nem észleltek gyermekbénulást. 1960-ban 7R0 egészségügyi dolgozó tevékenykedett a járásban, ma a számuk 1223. Az ifiúsóq nevelése — az iskolai oktatás Az elmúlt 25 év alatt több változáson ment keresztül az ország iskolarendszere. Mindezek a változások teljes mértékben érintették a járás iskolarendszerét is. Az általános iskolák a járás területén minőségi változáson mentek keresztül az elmúlt 25 év alatt. Az óvodák 1945-ben 12 tanteremmel indúltak. Ma összesen 156, ebből 55 magyar nyelvű osztálya van a járás óvodáinak. 1945-ben 645 gyerek járt óvodába, jelenleg 3900 gyerek részesül óvodai oktatásban. A háború nagy károkat okozott az iskolaépületekben. A háborút követő években sok helyütt kényszermegoldáshoz kellett folyamodni és nem megfelelő helyiségekben, sőt, sok esetben, lakásokban kellett elhelyezni az osztályokat. A helyzet évről évre javult. 1960-ig egy-egy új iskola épült Michalban, Bánovban és Kürtön (Strekov). A területi átszervezés után a járás nagyobb pénzeszközökhöz jutott beruházásokra. Az elmúlt 10 év alatt 24 új iskola épült a járásban. Ennek több mint a fele többosztályos általános iskola. így például Érsekújvárott 3, Nagysurányban 2, Párkányban 2, Szőgyénben, Köbölkúton, Szímőn stb. egy-egy új iskola épült. Az elért eredményeket legjobban mutatja az a tény, hogy az 1945-ben volt 168 tanteremmel szemben, ma 406 tanteremmel rendelkeznek a járás általános iskolái. Az érsekújvári járásban nagy utat tett meg a magyar iskolai oktatás, amely 1950-ben indult meg 84 osztálylyal. Ma 246 a magyar oktatásnyelvű osztályok száma és több mint 6000 gyerek látogatja a magyar osztályokat. Hasonló fejlődésen ment keresztül a napközi otthonok és iskolai klubok hálózatának fejlesztése is. A legnagyobb nehézségek az oktatásügy területén abban mutatkoznak, hogy pillanatnyilag nem tudunk elegendő lakást biztosítani a tanítók számára. Bár az elmúlt 10 év alatt a járás több iskolája mellett tanítói lakások épültek, ez még nem elég ahhoz, hogv minden pedagógus ott is lakjék, ahol tanít. Ez pedig kedvezőtlenül befolyásolja a tanítók iskolán kívüli munkáját. Bizonyos fokig ezzel is magyarázható, hogy a járásban kevés az énekkar, a színjátszó és a tánccsoport. A kultúra a nép szolgálatában A felszabadulás után beállt szocialista fejlődés következtében a kultúra megszűnt egyes osztályok kiváltsága lenni. A kultúra nálunk az egész népet szolgálja. Arról, hogy milyen örökséget vettünk át a volt társadalmi rendszertől, élénken tanúskodik az a tény, hogy 1949-ig mindössze 4 megfelelő kultúrház volt a járásban. A kultúra fellendítésében nagy szerepet játszott a CSKP XI. kongresszusa, amely kitűzte a kulturális forradalom betetőzésének feladatát. Mint minden más területen, a kultúra szakaszán is hatalmas beruházásokra került sor az ezt követő időszakban. Jelenleg a járásban 53 népművelődési 50 ház, 8 szövetkezeti klub, 2 szakszervezeti ház, és 1 városi kultúrház fejt ki tevékenységet. A kulturális és népművelődési tevékenységre az állam nem sajnálja a pénzt. Ezzel szemben nem mindenütt kielégítő a szakkörök tevékenysége. Például az 1950—55-ös években a járásban 64 öntevékeny színjátszó csoport működött, viszont az 1965—69-es években már csak 44. Ugyanígy 1950— 55-ben még 36 tánccsoport tevékenykedett a járásban, de a hatvanas évek vége felé már csak 20. Ezzel szemben a magyar együttesek száma emelkedést mutat: 1950-ben 12, 1969-ben 28 magyar öntevékeny színjátszó csoport működött s a tánccsoportok száma is 4-ről (1950) 13-ra (1969) emelkedett. A kultúra terjesztésében nagy szerepe van a népkönyvtáraknak. Itt is jelentős a fejlődés. Míg a járás területén 1946-ban még csak 10 könyvtár volt, 1955-ben már 38 népkönyvtár működött. 1946-ban 6147, 1969-ben összesen 871 501 kötetet kölcsönöztek. A mozilátogatás területén is rohamos volt a fejlődés — az ötvenes évek végéig. A televízió térhódítása következtében azonban bizonyos fokig csökkent a mozik látogatottsága. A mozilátogatók manapság lassan kezdenek visszatérni a vetítőtermekbe, viszont a látogatottság a mozik felszerelése melleft nagymértékben attól függ, hogy olyan filmeket vetítenek-e, amelyek be tudják csalni a közönséget. Nem volna teljes a szocializmus építésében elért sikerek felsorolása, ha röviden nem emlékeznénk meg arról, hogy milyenek az eredmények a lakásépítés, a lakosság takarékoskodása terén. A járásban csupán az elmúlt tíz év alatt 10 317 lakást adtak át rendeltetésének. Ebből a számszerű összegből a legtöbbet magában a járási székhelyen, mivel itt volt a legnagyobb a lakáshiány. Ha figyelembe vesszük, hogy a bombázások következtében a lakások fele megrongálódott, érthető, hogy itt volt a legnagyobb az építési tevékenység. Az ötödik ötéves tervidőszakban további 5911 lakás épül a járásban. A lakosság hisz a szocialista rendszerben és a csehszlovák korona vásárlóértékében. Erről tanúskodik az a tény is, hogy 1965-től a lakosság betétállománya a két és félszeresére emelkedett. Az ud.va.rdi Mezőgazdasági Szaktanintézet Az érsekújvári Elektrosvit üzem