A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-16 / 19. szám

Minden érték szülője a munka E jelszó jegyében tartotta meg a Csemadok gálántai járási bizottsága április 24-én járási konferenciáját. A megjelent küldötteket és vendégeket Sipos Béla járási elnök üdvözölte, majd átadta a szót Pásztor Ferenc titkárnak, aki beszámolt az elmúlt időszak tevékenységéről. A küldöttek és a megjelent vendégek örömmel nyugtázták, hogy a Csemadok helyi szervezetei és járási szervei az elmúlt időszakban jelentős munkát végeztek. Különösen a kulturális tömegmunka területén értek el jelentős eredményeket. De nem lebecsülendő az a tevékenység sem, amelyet a népművelés, a felvilágosító tevékenység terén mutathatnak fel. Különösen aktív és minden téren pozitív munkát végeztek a deáki (Diakovce), a negyedi, a farkasdi (Vléany), diószegi (Sládkoviéovo) és a galántai helyi szervezetek. A párt járási bizottságának nevében Csomor elvtárs titkár üdvözölte a konferencia résztvevőit. A Csemadok Központi Bizottságának küldöttsége nevében Kulcsár Tibor elvtárs, a Csemadok KB elnökségének tagja köszöntötte a küldötteket. A vitában hét küldött szólalt fel, akik beszámoltak szervezetük munkájáról, terveikről, gondjaikról. Különösen nagy érdeklődést váltott ki Záreczky elvtárs felszólalása, aki a galántai helyi szervezet nevében a jövő évi Kodály-napok előkészületeiről és a kórusmozgalom problémáiról beszélt. A konferenciát táviratban köszöntötte a tallósi helyi szervezet, amely értesítette a járási bizottságot, hogy a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy kétezer-háromszáznegyvenkét órát dolgoznak le a faluszépítés terén. A szép kötelezettségvállalást a konferencia küldöttei tapssal köszöntötték. Sz. Bátor szavak A Zobor környéki falvak Csemadok szervezetei 1971. április 24-én tartották meg járási konferenciájukat Nyitrán. A helyi szervezeteknek mintegy 65 küldötte vett részt a konferencián. Szombath Ambrus, a járási bizottság titkára, beszámolt az elmúlt időszakban végzett munkáról és a szervezet előtt álló feladatokról. A nyitrai járás nagyon szép eredményeket ért el a népművelés terén. Van élet a szervezetekben, csak sajnos, ezt az állítást nem lehet általánosítani. E-gyes helyeken az önállóság hiánya tapasztalható — mondotta. Szólt a hibákról, a fogyatékosságokról is. Anyagi okok miatt maradtak el a népművelési szemináriumok. A falusi értelmiség közül csak egy-kettő kapcsolódik be a kultúrmunkába, és a könyvtárakat is csak nehezen sikerül feltölteni. Azokon a helyeken, ahol a tanítók kiveszik részüket a Csemadok munkájából — szép eredményeket érnek el. Lédecen (Ladice) hozták létre az első falumúzeumot, amelyet aztán a koloni követett. Anyagi okok miatt azonban nem folytathatják a meglevő múzeumok fejlesztését. Beszélt továbbá a járás páratlanul gazdag népművészeti hagyományairól, ápolásukról. A járás tánccsoportjai messze földön híresek. Elismerés illeti a „Csak tiszta forrásból" akciót, amelynek keretében ősi szokásokat keltenek életre. Húsvét vasárnapján Kalászon (Klasov) és Menyhén (Podhorany Mechenice) már sor került ilyen rendezvényre. Szombath elvtárs végül szólt arról, hogy nem kielégítő a taglétszám. A vitában tizenkilencen szólaltak fel. Bátor bírálatok hangzottak el a járási bizottság elnökségének címére. Szó volt a tanítókról is, szerepükről' a falu életében, a többletmunkáról, amit emberi kötelességük végezni, hisz ők a „lámpások". Dr. Fónod Zoltán a Csemadok KB határozatáról beszélt, valamint az előttünk álló feladatokról. B. Gy. Fokozódik az érdeklődés A Csemadok bratislavai városi bizottságának irányítása alá tartozó helyi szervezetek küldöttei 1971. április 23-án tartották meg konferenciájukat. A városi bizottságnak az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységéről dr. György István, a városi bizottság elnöke számolt be. Rámutatott a városi bizottság specifikus helyzetére, ami abból adódik, hogy a főváros gyors iramú fejlődése újabb és újabb lakótelepek létesítése következtében a magyar lakosság egyre szétszórtabban él. A helyi szervezetek munkájának értékelésénél főleg az óvárosi helyi szervezet aktivitását és rendezvényeinek állandóan emelkedő színvonalát emelte ki. Szólt a bratislavai magyar lakosság érdeklődésének fokozódásáról a Csemadok munkája iránt, ami a belépő új tagok számának állandó növekedésében is visszatükröződik. Említést tett a ligetfalusi helyi szervezet aktivitásának felfelé ívelő irányzatáról, valamint az óligéti helyi szervezet sajátos problémáiról, az ifjúság paszszivitása felszámolásának nehézségeiről. A városi bizottság tevékenységét és problémáit kimerítően ismertető beszámoló után élénk és konstruktív vita következett, amelyben a felszólalók konkrét javaslatokat tettek a helyi szervezetek és a városi bizottság munkájának és aktivizálásának további fokozására. Szükségesnek tartják azt is, hogy a sajtó gyakrabban és kimerítően foglalkozzék a helyi szervezetek életével, rendezvényeik ismertetésével. A vita után a konferencia küldöttei megválasztották az új városi bizottságot, amelynek elnökéül újból dr. György Istvánt, titkárául pedig Jurenka Bélát választották. Befejezésül a konferencia résztvevői megszavazták a határozatot, amely egyebek között feladatul adja a városi bizottságnak: fejtsen ki jó szervező munkát annak érdekében, hogy a helyi szervezetek tagsága méltó keretek között ünnepelje meg a CSKP f

megalakulásának 50. évfordulóját. -jb-Öszinte szóval A Csemadok lévai (Levice) járási konferenciáját ezzel a két szóval lehet leginkább jellemezni. A tagok létszáma 1970 eleje óta 760 taggal gyarapodott és országos viszonylatban az első helyen állnak. Somogyi titkár beszámolójában nagvra értékelte azt a tényt, hogy a konferenciákon és egvéb aktívákon a pártbizottság küldöttei is megjelentek és elismerően nyilatkoztak a Csemadok tevékenységéről, további jó munkára buzdítva a tagságot. Tizenegyen vettek részt a vitában. A színjátszó csoportról beszámoló Reindl Károly után Vilcsek bácsi, a közismert régi pártmunkás szólalt fel és elítélve a 68-ban megnyilvánult nacionalizmust egyben reményét fejezte ki, hogy mivel ez a zavaros, bonyolult szakasz lezárult, május elsején ismét lesz magyar nyelvű ünnepi beszéd Léván. Siposné az ipolypásztói (PaStovce) szervezet helyiség-gondjairól tett említést, Szabó István pedig a váradi helyi csoport megerősödéséről számolt be. Turay László Kálnáról Vilcsek elvtárs felszólalásához csatlakozott, ugyanakkor hivatkozott Colotka miniszterelnöknek a nemzetek és nemzetiségek kölcsönös megértésére vo-Az Állami Budapest Táncegyüttes műsorából Tavaszi készülődés A természet virágba borulásával egy időben kezdetét veszi a nyári népművészeti jelleggel bíró rendezvények aktív előkészítése. A Csemadok járási titkárságainak szervezésében most fejeződnek be a színjátszó fesztiválok, irodalmi színpadi vetélkedők, táncdalénekes versenyek és nem utolsó sorban a folklór-seregszemlék. A tömegeket megmozgató, egész télen át tartó előkészítő munka most ért el ahhoz a stádiumához, amikor a mennyiség helyett most már a minőség kerül előtérbe: a járás összes színjátszó csoportjai, irodalmi színpadjai, tánc-, ének- és zenekarai, szólistái képviseletében a járási versenyek, vetélkedők, selejtezők után a jobbak, illetve a legjobbak jutnak magasabb szintre, ök fogják Komáromban a Jókai-napokon, Losoncon a Táncdalénekesek Országos Versenyén, Zselizen az Országos Népművészeti Fesztiválon képviselni és hirdetni járásunk kultúrájának színvonalát, ök fogják bizonyítani, hogy a járás művészeti munkát kifejtő műkedvelői, valamint a társadalmi-politikai élet irányítói milyen munkát végeztek az elmúlt téli-tavaszi időszakban. Tánccsoportjainknál, énekkarainknál, szólóénekeseinknél, folklórcsoportjainknál is most van folyamatban az érdem szerinti kiemelés, válogatás, így még korai volna írni azokról a csoportokról, amelyek majd a zselizi fesztiválra eljutnak, de a fesztivál ez évi terve már ismeretes. Mit készít, mivel akarja kellemesen meglepni ebben az évben a rendezőség a fesztivál immáron tősgyökeres közönségét? Először is szeretnénk leszögezni: a rendezőség kötelességének tartja, hogy az 1971-es rendezvény, melyre az idén június 12—13-án kerül sor, színvonalasabb legyen a múlt évinél. Ez a fejlődés természetes velejárója. Másodszor: a fesztivál ebben az évben is teljes egészében a népművészetnek adózik, de úgy hogy a kristálytiszta hagyományokat eredeti formában bemutató folklór-csoportok és szólisták mellett, a hagyományokat nemzeti nyelven felmagasító népművészeti együttesek is kellő műsoridőt kapnak. Talán mondani sem kell hogy mindkét ágazatot hazánk legjobb együttesei, előadó művészei képviselik. Harmadszor: Zseliz mindig is híd akart lenni a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek népművészeti kultúrája területén. Most — a CSKP megalakulása 50. évfordulójának évében ennek az önmaga vállalta küldetésnek a jelentősége fokozottabban előtérbe kerül. Ezt a műsor is igyekszik tükrözni, részben azáltal, hogy szlovák, ukrán és lengyel csoportok is fellépnek a vasárnap délutáni főműsorban, részben pedig azáltal, hogy az Állami Budapest Táncegyüttes is vendégszereplője lesz a fesztiválnak. Nemzetek, nemzetiségek találkoznak egy műsoron belül. így lehetőség nyílik, hogy a közönség betekintsen az itt élő népek kultúrájába, hagyományaiba, megismerje e népeknek nemcsak kultúráját, hanem lelkivilágát is s ily módon megtanulja őket szeretni, becsülni. A kép nap műsorában minden korosztály megtalálja a neki igazán kedveset. A szemet-lelket gyönyörködtető népviselet, a tüzesebbnél tüzesebb muzsika, a lírai könnyedségtől a fergeteges ritmusig váltakozó táncok mindmind ezt a célt szolgálják majd. TAKÁCS ANDRÁS natkozó nemrég elhangzott beszédére. Pozsár Erzsébet üde színfoltot jelentett a felszólalók sorában, ő a legifjabbak közül való és a zselizi (2eliezovce) fiatalok terveiről, gondjairól beszélt, telve a „felnőttek" iránti bizalommal, akiktől segítséget remélnek. Drozdík elvtárs Agóról a földmunkások mai panaszait tette szóvá, amire Krocsány Dezső munkaügyi miniszter hosszú, magvas beszédben válaszolt. Szóba került az irodalmi színpadok kérdése is, itt az ipolyságiakat hozták fel példaképül és köszönetüket fejezték ki Vas Ottó magyar tanár áldozatos munkájáért. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója kiváló alkalom számunkra — hangzott el a záróbeszédben —, hogy további munkánkban mindig és mindenhol tudatosítsuk szervezetünk küldetését és szerepét, valamint azt, hogy a párt biztosítéka munkánk, kultúránk felvirágoztatására irányuló törekvéseink sikerének. O. K. »-»Öt 11