A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-07 / 18. szám

I III» Ii I I II I IflMBWWWBMMWg Kicsoda micsoda ? Kedves olvasóink, minden számunkban három hires személyiség — politikus, alkotóművész, tudós — arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek a nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell. A nyertesek névsorát havonként közöljük. 1. Szlovák író. A szocialista-realista irodalom egyik klasszikusa. A Nagy Októberi Forradalom és elsősorban Gorkij művészete hatottak fejlődésére. 1926-tól 1928-ig a Szovjetunióban élt. A harmincas években műveiben reális képet rajzolt a szlovák nép nehéz életéről. Művei: Töretlen föld, Garammenti krónika, Cukor stb. magyarul is megjelentek. Kérdés: Mi az író neve? 2. Vlagyimir Majakovszkij Szovjet-orosz költő. A forradalmi költészet megteremtője. Minden írását mély hazafiság, a szovjetország iránti szeretet hatotta át. A szocialista építés korszakában írott lendületes költeményeiben a nép győzelmét, munkája eredményeit énekelte meg, de ugyanakkor szenvedélyes szatírával ostorozta a bürokráciát, a karrierizmust. Kérdés: Nevezze meg egy versét. 3. Maria Curie-Sklodowska Lengyel származású Nobel-díjas fizikus és kémikus. Férjével Pierre Curie francia fizikussal együtt két híres elemet fedezett fel. Férje halála után a párizsi Rádium intézet vezetőjeként dolgozott tovább. Kérdés: melyik az a két elem, melyet felfedeztek? Versenyszelvény A fasizmus előretörésének idején, annak ellenére, hogy erősödött a dolgozók elnyomása, és a kommunisták üldöztetése, a párt a rozsnyói kerületben is megerősödött, ami egyebek között az olyan meggyőződéses és harcos kommunistáknak volt köszönhető, mint amilyenek Fábry Ferenc, István és József, Majoros István, Rákay Lajos, Urbán István és sok más bányász és munkás volt. Megkezdődött a harc a Komintern VII. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséért és a fasizmus elleni egységfront megalakításáért, a béke védelméért. Az egykori rozsnyói pártkerület kommunistái harcának egyik bizonyítéka az a vörös zászló, amit 1955-ben adott át a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának küldöttsége Kassán. A küldöttség tagjai voltak: Szabó István tábornok, aki annak idején a rozsnyói kerület párttitkára volt és Fábry József a magyar néphadsereg ezredese, volt rozsnyói bányász, aktív antifasiszta harcos. Amikor 1935-ben sor került a rozsnyói kerületi pártkonferencia összehívására, hogy azon a küldöttek Dimitrov elvtársnak a Komintern VII. kongresszusán elhangzott beszámolója alapján megtárgyalják az egységfront megalakításának ügyét, ez Mántó István, vagyis Fábry István elvtárs spanyolországi igazolványa iH República &panola BRIGÁMSINTERNAClONAjftS CARNET MILITÄR PARA Apellidos JZas? tű Nombre StcfäZ/ LEER CON ITF.NCION 1) Se ruega a los voluntarios que mamién a caila cantbio este Carnet Militär al.Servicío de Efeetivos. 2) No sc rxtlenden duplicados de este Carnet. 3) Loa portadore* del Carnet no llcnen dereelio a Ir cer ins crlpcionea. a zászló Rozsnyóról egészen a kékkői (jelenleg nagykürtösi) járásig vándorolt, s egyének, munkásegyletek és pártsejtek írták fel rá a nevüket. Ott látni a központi jelszót: „A lenini zászló alatt a nép jogáért" s körülötte — tollal írva — az aláírások százait. Az aláírások között ilyenek olvashatók: a füleki munkások és 15 párttag, akik a leninizmusért harcolnak. A füleki zománcgyár üzemi bizottsága, a fémipari dolgozók csoportja. A losonci munkások és munkásnők. A munkanélküliek tanácsa. A rimaszombatiak közül ott látni a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szövetsége pecsétjét, 40 aláírással. A fasisztaellenes készültség Rozsnyón, vörös bányászok, mint Majoros István, Rákay Lajos, Ambruzs István és mások. Az aláírási akcióban részt vettek Szirk, Pelsőc és Gömörhorka munkásai is. Az aláírások mellett ott láthatók egyeseknek 2—5 koronás szerény felajánlásai, a kerületi konferencia küldöttei költségeinek fedezésére. A munkanélküliség idején ezek jelentős összegek voltak. Ezt a zászlót meg kellett őrizni s jól el kellett rejteni, különösen a Horthy-rendszer idején, mivel a csendőrök különösen Rozsnyón állandóan házkutatásokat tartottak. Talán Fábry Ferenc családját zaklatta a legtöbbet a rendőrség. Hiszen a Fábryak mint kommunisták ismertek voltak Rozsnyón, és sok gondot okoztak a hatóságoknak nemcsak az első köztársaság, hanem a Horthy-rendszer idején is. Amikor 1933-ban a nagytőke Hitlert uralomra segítette, abban az időben a kommunista Fábry Ferenc már három éve munkanélküli volt. A Rimamurányi Részvénytársaság vezetői és ezek kiszolgálói igyekeztek a kommunistáknak a dolgozókra gyakorolt befolyását megszüntetni, illetve csökkenteni azzal, hogy először a kommunistákat bocsájtották el a munkából. — Nemcsak hogy elbocsájtották a férjemet — emlékezik vissza erre az időre Fábryné —, hanem lehetetlenné tették a számára azt is, hogy a rozsnyói kerületben bármilyen munkát kapjon. Teljesen tönkre akartak tenni minket. Képzeljék el a helyzetünket négy gyerekkel. Csináltam mindent, amit csak lehetettt. Mostam és vakartam az urak szenynyét, de amit ezzel kerestem, kenyérre sem volt elég. A férjem már hetedik éve betegeskedett a tüdejével, és kiadós táplálkozásra volt szüksége. Nem felejtem el azt a napot, amikor a bányásztelepre hívták. Már második napja nem volt mit adjak a gyerekeknek enni. Talán csoda történt — mondom a férjemnek. Hiszen jó szakember vagy, talán szükségük van rád. De ő elgondolkodva csak anynyit mondott: „Ugyan mit adhatnak, vagy mit akarhatnak tőlünk, kommunistáktól az urak". Igaza volt. Azzal a feltétellel adtak volna munkát, ha HMWMMMMn A szlabosi (Slavosovce) papírgyár A szlabosi papírgyár is gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkezik. Ezek az első világháborút megelőző időkbe nyúlnak vissza, amikor a gyár tulajdonosai a rongyok válogatásához álig tízéves gyerekeket alkalmaztak, mivel a férfiak a harctéren voltak. Természetesen, ezeket a gyerekeket nagyon kizsákmányolták, csak minimális bért kaptak. A helyzet a háború után sem javult, mert a gyár elvesztette legjobb megrendelőit és ezért csak aszerint üzemelt, ahogy beérkeztek a megrendelések. A papírgyári dolgozók többet ültek otthon a háború után, mint dolgoztak, és csak nagyon nehezen tudták eltartani a családjukat. 1921-ben a munkások hathetes sztrájkot szerveztek, amiből győztesen kerültek ki. A lubochüai konferencián a kortársak visszaemlékezései szerint, Kúth Árpád, Ján Levrinc és Pavol Zachar képviselte őket, akik visszatértük után azonnal megalakították — Gömörben az elsők között — a helyi kommunista pártszervezetet. A pártszervezet vezetésében többen vettek részt, de a legjelentősebbek Kúth Árpád és Stefan Nóvák voltak. 1923-ban az üzemet megvásárolta a brünni Agrár- és Iparbank, s rögtön a papírgyár eladásáról vagy leszereléséről kezdtek beszélni, mivel nem tudott lépést tartani az aránylag erős csehországi konkurrenciával. 1926-ban ezt megtudták a munkások is. A társaság a modernebb gépeket külföldre akarta eladni, a régieket pedig ócskavasba szánta. Ez éppen abban az időben volt, amikor a felszámolás veszélye fenyegette a gömörhorkai gyárat, a szomszédos ochtinai magnezitüzemet, a kuntapolcai kohászati üzemet és még számos más üzemet Szlovákiában. Csak a kommunista párt erélyes kiállásának lehet köszönni, hogy megakadályozták sok üzem leszerelését és Csehországba telepítéséi. Ezek közé a szerencsések közé tartozott a nagyszlabosi papírgyár is. Az üzem munkásságának kommunista vezetői részt vettek a híres pelsőci konferencia megszervezésében, ahol Klement Gottwald is megjelent. A 400 küldött között sok nagyszlabo-8 hot