A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-30 / 17. szám

" Hét tanács • • • • 0 c o V» O v. O o Virágsarok CSEREPES VIRÁGAINK GONDOZASAROL Az azalea a tél és a tavasz egyik legmutató­sabb és legkedvesebb virága. Alacsony, vagy középmagas bokros növény, vastag, örökzöld levelekkel. Virágai aránylag nagyok, sűrűk és fehér, rózsaszín vagy élénkpiros színűek. Hazája Kína és Észak-Amerika. Legjobban az 5—8 C° meleget kedveli, ezért ha módunk van rá, tartsuk az ablak között. Mindenesetre helyezzük el távol a fűtőtesttől és legalább éjszakára tegyük hű­vös helyiségbe. Világosságra van szüksége, de a napot nem szereti. Egyenletes nedves­ségben kell tartanunk. Öntözésre lehetőleg lágy vizet használjunk, legjobb az esővíz. Elvirágzás után nyáron kiültethetjük árnyé­kos helyre, de akkor is öntözésre van szük­sége. Ősszel ismét a szobába hozzuk és ha kellően kezeljük, újból virágozni fog. I A sansevleria egyik legkedveltebb és leg­igénytelenebb szobanövényűnk. Európába a trópusi Afrikából és a kelet-ázsiai szigetek­ről került. Hatalmas leveleinek rostjából ha­zájában rendkívül erős vontatókötelet készí­tenek. Lakásban is nagy leveleket fejleszt, mégis kevés helyet foglal el. Már 10 C° felet­ti hőmérsékleten megél és napon, árnyékban egyaránt jól fejlődik. Szárazságkedvelő nö­vény, ezt bizonyftja vaskos, viaszréteggel bo­rított levele is. Földje ezért inkább száraz, mint állandóan nedves legyen. Nem igényel túl sok tápanyagot sem, megelégszik a homo­kos kerti földdel. Otthon is sikeresen szapo­rítható. Legegyszerűbb a nyári levéldugvá­nyozás: 6—8 cm hosszúságú levéldarabjait nyirkos folyami homokba dugványozzuk el. A meggyökeresedett növényeket azután ket­tesével-hármasával elültetjük cserépbe. Át­ültetni egy-két évenként kell csak, nyár ele­jén. Kártevők ritkán támadják meg, azonban levelein igen gyakran keletkezik rozsdafolt. Káros-e a fényesítés? Az új gépkocsik tulajdonosai örömtől csillogó szemmel azonnal nekilát­nak tisztogatni, fényesíteni a kocsi karosszériáját. Le kell szögeznünk, hogy a kocsi „születésétől" számítva körülbelül két hónapig nem tanácsos mást használni a tisztításra és fényesítésére mint sampont és vizet. A lakk még „dolgozik" és teljesen felesleges ebbe a fo­lyamatba beleavatkozni. Mosás közben ne takarékoskodjunk a vízzel. Mosás után puha szarvasbőrrel le lehet törölni a nedves felületet. Az abla­kok tisztítására kezdettől két készítményt lehet használni: Rónait és Supe­rónt. Az első a Spolana Neratovice gyártmánya a második a Rimavská Sobota-i Romavan szövetkezeté. Mind a kettő fagyálló folyadék és használ­ható mínusz 10—12 foknál is. Oldó tulajdonságuk nagy, ezért elég egy darab tiszta ronggyal átdőrzsőlni az ablakot. Ha poros vagy sáros az ablak, először lemossuk, vagy lefújatjuk a port, mert a láthatatlan kemény porszemcsék tisztítás közben megkarcolhatják. Az első ablakokra nem ajánlatos „Prozor" elnevezésű folyadékot használni. Ez meggátolja ugyan az ablakok belső felén a pára kiverődést, de szivárványképződést idézhet elő a szembe jövő kocsik reflektorfényétől. Az első két hónap letelte után hozzá lehet nyúlni más fényesftőkhöz is. Ne használjunk semmi esetre sem csiszoló pasztákat, még akkor sem, ha esetleg észre is veszünk a karosszérián néhány homályosabb felületet. Az új gépkocsi alvázát nem szükséges rögtön bemaszatolni vastag gumi­aszfalt réteggel. A teljesen új kocsikat esetleg befecskendezhetjük „Loba­kon" vagy „Tectyl" készítményekkel, rendszerint légnyomásos palackokban kaphatók. Az első gumiaszfaltozást halasszuk őszre, és akkor is csak alapos alváz vizsgálat után hajtsuk végre. Nem kell túlzásba vinni a gumiaszfalt réteg vastagságát. Abban az esetben, ha már megszoktuk azt a látványt, hogy teherautókat és traktorokat naftával és petróleummal tisztítgatják, hagyjuk ezt a módszert másoknak, ne használjuk a saját személyautónkon. Az új autón több, vagy kevesebb krómozott felület akad. Ezeket kívül­ről szoktuk fényesíteni, de a belső eldugott felületekről el szoktunk feled­kezni. Később, amikor esetleg sor kerül az első defekt javítására, vagy kerékcserére, nagyon meglepődünk milyen állapotban találjuk a krómozott dísztárcsák belső oldalát. Az üzletekben nagy választékban találunk külön­böző tisztítószereket, és fényesítőket. Olvassuk el az utasítást és csak az­után válasszunk. Ha esetleg a tartalmuk öreg (színe, szaga, sűrűsége, lejárt szavatossági ideje), inkább cseréljük vissza, vagy dobjuk el. Itt Igazán nem érdemes takarékoskodni. A különböző samponokat, tisztító, konzerváló és fényesítő szereket nem csak a kiskereskedelmi üzleti hálózat üzleteiben, hanem a benzinkutaknál is lehet kapni. — IK — Bélyegsarok Mai számunkban egy vietnami bélyeg­újdonságot mutatunk be. A bélyeg a vietnami nőt ábrázolja, aki fegyverrel harcol a hazájáért. A többi újdonság közül a következőket említjük meg. Argentína: A légi közlekedés hete, 26 c. Kép: Jorge Nevbery, a repülés úttörőjének arcképe. — Burma: 50. nemzetközi nőnap, bélyegpár. — Bra­zília: a tengerészet napja, 20 c. — Do­minika: turizmus, négy érték. -Franciaország: százéves a párizsi bal­lonposta, 95 c. — India: Beethoven szü­letésének 200. évfordulója, 20 p. -Indonézia: madarak, bélyegpár. — Irak: moszuli cukorgyár, három érték. — Izrael: természetvédelem, négycimletü sor. — Kamerun: Rembrandt-festmé­nyek, bélyegpár. - Maldivia: UNICEF, négy bélyeg. — Nepál: turizmus, három érték. Egészségügy DOHÁNYOSOKNAK TÖBB ÉRZÉSTELENÍTŐ KELL Dr. M. Keeri-Szanto, a kanadai London város Victoria kórházá­nak érzéstelenítő orvosa (aneszteziológusa) megfigyelte, hogy az emberek altatásához nem egyforma mennyiségű intravénás pen­tazocin szükséges. A későbbi vizsgálat során bebizonyosodott, hogy más a városi és a falusi, a dohányzó és nem dohányzó emberek altatóérzékenysége. A legnagyobb mennyiségű altató­szerre a városban élő dohányos embereknek van szükségük, 60 százalékkal több, mint a városi nem dohányzóknak. A leg­kevesebb érzéstelenítőt viszont a falusi nem dohányzók igénylik. Ennek a különbségnek az az oka, hogy a dohányzás fokozza egyes vegyszerek lebontását végző enzimek működését, és miatta kell a dohányos embereknek több altatószer ugyanolyan agyi kon­centráció eléréséhez és fönntartásához, mint a nem dohányzók­nak. Dr. Keeri-Szanto azt is megfigyelte, hogy a dohányos anyák magzatburkában több olyan enzim található, amelyek a nem do­hányzó anyákban nem fordulnak elő. A felfedezés jelentősége, hogy az egyes emberek közötti egyedi különbségek figyelembevételével elkerülhető a nem dohányos emberek túlaltatása. Háztáji • A sárgadinnye termesztése A szabadföldi magvetés utáni 50- 65. napon jelennek meg az első termővirágok, majd pedig 40—45 nap múlva érik be az első tertnés. Korainak csak az a fajta tekinthető, amely a korai érésen kívül termésének zömét az érési szakasz kezdetén adja. Az érés idejétől függően általában három típus ismeretes: a) Turkesztán típus — korán kezd teremni és sokáig egyenletesen érik. b) Ananász típus — későn fordul termőre, gyorsan leérik. c) Kantalup típus — középkori fajta, teljesítménye fokozatosan emelkedik a maxi­mumig, majd egyenletesen csökken. Természetesen a fajta érési üteme az időjárás körülményeitől függően bizonyos mérték­ben módosulhat, hosszabbodik vagy megrövidül, lényegesen azonban nem változik. Az érést legjobban befolyásolja a napsütés, a levegő hőmérséklete, valamint az érés ide­jén lehulló csapadék mennyisége. Ha túl sok eső esik, akkor a termés megrepedezik. Kisebb területen az érés meggyorsítása érdekében a dinnyéket időnként megforgatjuk, esetleg cserepet vagy deszkalapot teszünk alájuk.'A forgatást óvatosan kell végezni, nehogy a kocsányok megcsavarodjanak. Két-háromnaponként néhány centit fordítunk a dinnyén. Az éretlen dinnyére jellemző egyöntetű zöld szín az éréskor általában eltűnik, a termés sárgára színeződik. A kocsánynak a terméshez illeszkedő széle körülreped és a dinnye elválik a szárától. Mégis a tökéletes érettség egyik legjellegzetesebb jele a termés tipikus illata, valamint a kocsánnyal szembeni rész megpuhulása. Eladásra a dinnyét még a teljes beérés előtt szedjük le, mert a görögdinnyével ellentét­ben a sárgadinnye tárolás közben utóérik. A teljesen érett dinnye nem tűri a szállítást. Természetesen a dinnye szedésre érett legyen (körülbelül 3-5 nappal a teljes beérés előtt szedjük). Utolsó segély Inkább a táborozók és turisták ismerik ezt a fogalmat. Ám a halá­szoknak is szükségük lehet arra a néhány műszerre, melyet az ún. utolsó segély doboza tartalmaz. Mik azok? Egy keskeny hosszú fogó, amellyel a hal szájából kitépjük a horgot. Szükségünk lehet néhány különböző vastagságú gumicső darabkára, olló­ra és egy horogreszelőre. Ne feled­kezzünk meg a szemvégről sem. Gyakran hasznát vehetjük egy hosz­szú, puha sárgarézdrótnak is. A dobozból ezenkívül nem hiá­nyozhat néhány különböző nagyságú lartalékhorog, borotvapenge vagy legalább egy kis zsebkés. És végül ne feledkezzünk meg a tartalék ólomnehezékről. A dobozt horgász­felszerelésünk kellékeként állandóan hordjuk magunkkal. Hasznos madaraink A MEZEI PACSIRTA A mezei pacsirta Közép-Európa területén a fecske mellett a leggyakoribb, legismertebb, népszerű ma­dár. Kora tavasszal érkezik, ahol helyet foglal, oda más madarat nem enged, elveri, ameddig bírja. Kis birodalma néha csak 100 lépés átmérőjű. A szom­szédok között állandó a perpatvar. Fészke a földön van, inkább az ugarok, herések között. Színe be­olvad a környezetébe s így nehezen vehető észre. Fészekalja rendesen öt tojás, sűrűn szeplősek, „földszínűek". A hím a madarak között a legszor­galmasabb énekes, rezgő szárnycsapásokkal emel­kedik az ég felé, mind magasabbra és folytonosan hallatva változatos énekét, sokszor oly magasságig felrepül, hogy az ember szeme elől eltűnik s a hang is elhal. S hirtelenül szinte némán, kőként zuhan a főid felé. Hasznos madár. Magvakkal is él, de fő tápláléka a rovarvilágból kerül ki. (Herman Ottó nyomán) Állatvilág

Next

/
Thumbnails
Contents