A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-30 / 17. szám

Az első szabad lépések Talán emberi gyöngeség dolga, de az is lehet, hogy valamilyen rejtett belső értékmérő diktálja, hogy mindig mindenben az elsőt, az indítót tartjuk a legkedvesebbnek, legfontosabbnak és legemlékezetesebbnek. Iskolában az első napot, éhségünkben az első falatot, hangversenyen az első akkordokat olvasztjuk a legtökéletesebben magunkba. Sokszor ez az elsődleges élmény az, amely mindent eldönt, mindent megszab, mindent predesztinál és elkötelez. Május elsejét sokat megéltem, pompájában és jelentőségében nagyobbakat Budapesten, Bratislavában és Prágában, de ezek mégis eltörpülnek bennem az elsőhöz, az 1945-ös első szabad május elsejéhez mérten. Kora reggel mintegy háromszázan gyűltünk össze a falumban és gyalogszerrel, menetoszlopba sorakozva indultunk a tizenöt kilométerre levő Nyitrára. Nem volt rezesbandánk, szépen festett transzparensünk, munkásindulót is csak keveset tudtunk, mégis a két szál zászló nyomában, amelyet az élen vittek, az egész utat végigdaloltuk. Berencsen (Brané) csatlakoztak hozzánk a .berencsiek és az ott állomásozó szovjet alakulatok egyik csapata díszsortűzzel köszöntött, aztán Ivánkán (Ivánka pri Nitre) megszaporodtunk az ivánkaiakkal és a két Köröskény (KrSkany) után hatalmas népfolyammá duzzadva hömpölyögtünk be Nyitrára. Az ősi város főutcájának épületei megremegtek a népdalból formált harci dalunktól: Jaj, de magas, jaj, de magas, Ez a vendégfogadó. Van-e benne, van-e benne, Kommunista mulató? Ha nincs benne kommunista mulató, Dűljön össze ez a vendégfogadó! A dallam szárnyalóan lágy hangjai megkeményedtek az ajkunkon s a léptünk feszülve csattogott a szürke macskaköveken. A földért, a gyárakért és a hatalomért harcba induló proletárok első szabad lépéseitől dübörgött akkor az ősi Nyitra főutcája. SZŐKE JÓZSEF Így ünnepeltek Véget ért a városi pártszervezet ülése, kiürült a terem, a tagok nagy része siet haza. Egy kis csoport azonban együtt maradt, s folyik ajkukról a szó, serényen és fáradhatatlanul, mint a fürge kis csermely vize. A régi párttagok maradtak még együtt, beszélgetésük tárgya a közösen átélt múlt, amely ma már lassan történelem. A régi május elsejékről beszélgetnek, s mintha hirtelen megelevenedtek volna, olyan tisztán látják maguk előtt. A sok-sok felbukkanó élmény — mint apró, színes kövecskékből a mozaikkép — élethűen bemutatja, milyen is volt a múltban a dolgozók ünnepe. — Szép vörös zászlónk volt, rajta a felírás: „Világ proletárjai, egyesüljetek!" — mondta Bartal János elvtárs. Nekem jutott az a tisztesség, hogy 1926-tól 1937-ig vihettem a májusi felvonulás élén. Hej, de büszke, de boldog voltam! Ki nem adtam a kezemből semmiért. Nemegyszer csendőrök zavarták szét a május elsejei felvonulást, de a zászlónak nem esett baja. Vigyáztam rá, mint a szemem világára. Nagyon becses volt ez előttünk, reménységünk, százszor megálmodott szebb jövőnk jelképét láttuk és tiszteltük benne akkoriban. — Patócs Gábor elvtárs, a kommunista párt somorjai (Samorín) szervezetének alapító tagja így emlékezik vissza a május elsejei felvonulás és ünnepség előkészítésére és lefolyására: — A lakossággal idejében kiragasztott plakátokon közöltük, mikor és hol tartjuk a felvonulást, ki lesz az ünnep szónoka. Plakátjainkat sokszor letépték, összefirkálták, de az ifjúmunkások azonnal pótolták a megrongált plakátokat. A szónokok beszédükben méltatták május elseje jelentőségét, vázolták az általános politikai és gazdasági helyzetet. Beszéltek a világ első szocialista államáról, a Szovjetunióról, s megemlítették, hogy ott már emberhez méltó életet él a dolgozó. Szóltak arról is, hogy a kizsákmányolástól mentes társadalmat máshol is meg lehet és meg is kell valósítani. — Emlékszik-e a szónokok nevére? Többen is sorolják az ismerős neveket: Nagy Gyula, Steiner Gábor, Major István nemzetgyűlési képviselők, Mező Imre szenátor, Szeidler Ernő párttitkár és Kozák Margit bratislavai párttag beszélt a város főterén a dolgozókhoz. Bartal Jánosné elvtársnő arról számolt be, hogy ezen a napon nem volt hivatalos munkaszünet, mégis szerét ejtették a dolgozók, hogy részt vegyenek a felvonuláson és meghallgassák az ünnep szónokát. Legjobb ruhájukat vették magukra, fegyelmezetten, egyenes sorokban vonultak végig a városon. Mikor az adóhivatal épülete előtt haladtak el, tiltakoztak a dolgozókat sújtó magas adók miatt. A felvonulók éltették a Szovjetuniót, követelték a Szovjetunióval a barátságot, munkát, kenyeret követeltek a népnek; vesszenek a kapitalisták, éljenek a dolgozók — voltak a jelszavaik. A május elsejei ünnepségek az Internacionálé éneklésével értek véget. — Nemcsak énekeltük, de erősen hittük, hogy eljönnek a győzelem napjai — jegyezte meg végül egy idős elvtárs. Későre jár, a veterán kommunisták kis csoportja is hazafelé tart. Nem mondják, de látom a szemükből, büszkék és boldogok, hogy hazánk a dolgozók hazája, s ezzel beteljesedett az, amiért bátran harcoltak s kitartóan dolgoztak. BARTALSZKY ILONA 1 Versenyszelvény A Hét képes versenye Kicfoda micfoda Z. Nemrégiben ünnepeltük születésének 90. évfordulóját. Korunk és a modern magyar zene egyik úttörője, zongoraművész, zenetudós. Kodály Zoltán barátja! Kutatásai a szomszéd népek (szlovák, román, ukrán) népzenei területein is korszakos jelentőségűek. Kérdés: a zeneszerző neve? 1. Antonín Zápotock? A Csehszlovák munkásmozgalom kiemelkedő vezetője, a CSKP alapító tagja. 1953-tól 1957-ig a Csehszlovák Köztársaság elnöke. Számos, a csehszlovákiai munkásmozgalom eseményeit megörökítő, regényt írt. Művei magyarul is megjelentek. Kérdés: nevezze meg egyik regényének címét 3. I. Sz. Turgcnyev Az orosz irodalom kimagasló alakja. írói művészete elsősorban az új, kialakulóban levő társadalmi jelenségek és embertípusok éles megfigyelésében, finoman árnyalt természetleírásban nyilvánult meg. Számos művét magyarra is lefordították. Kérdés: nevezze meg egyik hires regényének címét? Kedves olvasóink, a Hét mai számában új képes versenysorozatot indítunk. Számonként három híres személyiség — politikus, alkotóművész, tudós - arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek a nevét vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell.