A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-30 / 17. szám

1971. V. 2. MÁJUS V 2 Zsigmond H 3 Irma K 4 Flórián Sz 5 Györgyi Cs 6 Frida P 7 Gizella Sz 8 Mihály munkásmozgalmi krónikájából 1931. május 2-án és 3-án a CSKP országos konferenciát tartott, mely a párt szervezeti életének megjavításával foglalkozott. Megállapította, hogy a párt által elért eredmények jóval elmaradnak a lehetőségek mögött s ennek oka — a szervezeti kérdések lebecsülése. A résztvevők követelték a központi bizottság és az alsóbb pártszervek tekintélyének és akcióképességének növelését, rugalmas apparátus kiépítését. Ez szorosan összefüggött az új fiatal funkcionárius gárda felnevelésének és az idősebb funkcionáriusok átnevelésének főleg járási és helyi szinten jelentkező követelményével, valamint a túlhaladott munkamódszerek kiküszöbölésének szükségességével. 1924. május 4-én és S-én zajlott le a CSKP brnól országos konferenciája. A résztvevők határozatot fogadtak el a párt szervezeti átépítéséről és jóváhagyták a parasztkérdéssel kapcsolatos irányelveket. E konferencia volt a csehszlovákiai kommunisták első olyan tanácskozása, mely önálló programpontként tűzte napirendre a parasztok között végzendő munka megvitatását. 1931. május 7-én és 8-án a komáromi (Komárno) járásban levő Szimő (Zcinné) községben sztrájkba léptek a mezőgazdasági dolgozók. Az eredményesen végződött megmozdulás előjátéka volt a dél-szlovákiai agrárproletariátus hatalmas, a kosúti eseményekben kicsúcsosodó sztrájkmozgalmának. * 1921. május 8-án a Munkás-Testedző Egyesület (DTJ) ellenzéki csoportjai konferenciát tartottak, mely kimondta a szakítást az egyesületet a burzsoázia szolgálatába állítani akaró vezetőséggel. Megalakult a Munkás-Testedző Egyesületek Szövetsége (FDTJ). Munkások ezreit készítette fel testileg és szellemileg az osztályharc feladatainak teljesítésére. Az eszmei nevelőmunkából és a mozgalom népszerűsítéséből tevékenyen kivette részét a szövetség magyar nyelvű lapja, a Roham. Március 21-én kezdődik nálunk a csillagászati tavasz, de április az idén szeszélyeivel, kiszámíthatatlanságával lepett meg. Nem véletlen, hogy május a rügyek virágbafakadásának hónapja. A tulajdonképpeni tavaszi meleg április végén vagy május elején jelentkezik. így május elsején legtöbbször fedetlen fővel, könnyed felöltőben vonulunk ki az utcára. Kezünkben gyöngyvirág vagy orgonavirág, szívünkben, agyunkban pedig valamilyen csodálatosan jó érzés: az összefogás, az együvétartozás boldogító tudata. Május elseje a terek, az utcák, a parkok és a ligetek benépesítésének nagy napja. Gyermekek, ifjak, felnőttek és öregek lepik el kis- és nagyvárosaink tereit, kezükben virágot vagy vörös zászlót tartanak, amelyet vidáman lenget a szél. Mintha Dunajevszkij szívet-lelket melegítő Szabad szele söpörne végig a felvonulókon. Szél, szél, szállj keletről hozzánk. Vörös zászlót lobogtató szabad szél cirógasd az arcunk, lobogtasd a hajunk, fényesítsd a szemünk! Május elseje a dolgozók nagy nemzetközi ünnepe, a szabad, a kizsákmányolástól, az éhbértől és munkanélküliségtől megmenekült dolgozóké nálunk, a megfélemlített, kiszipolyozott, munkanélküliséggel rémitetteké a kapitalista országokban. A szocialista országok közösségében a dolgozók szabad május elsejéjét ünnepeljük a szó legigazibb értelmében. Gyermekeink azért lengetik a vörös zászlót, mert gondtalanul élhetnek, egyszer s mindenkorra száműztük életükből az éhségtől való félelmet. A mi május elsejéinken jól táplált, jól öltözött gyermekek vonulnak ki az utcákra, s mögöttük felsorakoznak a munkás- és parasztfiatalok, a diákok, akik a munkapadok mellett, az összeszántott nagy tábla földeken és az iskola padjaiban megtalálják számításukat: az élet kínálta lehetőség szinte határtalan számukra, akár a továbbtanulásról, akár az elhelyezkedésről van szó. Államunk minden támogatást megad az ifjúságnak: ki-ki szakképzetten, felkészülten foglalja el a maga posztját társadalmunkban. Május elsejéinken a negyven- és negyvenegynéhány évesek is ott találhatók a felvonulók között, akik már az első szabad május elsejéket is lelkesen, vidám szóval és nótával köszöntötték. Kik ne emlékeznének az idősebbek közül a tegnapi, tegnapelőtti csiszesekve, a párttal mindenben közösséget vállalókra, akik semmitől sem riadtak vissza, nem ismerték a lehetetlent, heteket és hónapokat dolgoztak az ifjúsági vasútvonal, a púchovi duzzasztógát stb. építésén. A mai fiatalok kövessék az elődök szép példáját: vizsgázzanak jelesre ügyszeretetből és lázas tenniakarásból! Első helyen kellett volna említenem azokat a nyugdíj korhatárhoz közelálló vagy már nyugdíjas idős elvtársakat, kommunistákat, akik az első köztársaságban is felvonultak május elsejéken és a világ proletariátusa nagy nemzetközi ünnepét a kapitalista rend elleni tiltakozásra használták fel, jelszavaikban az elnyomott, a kizsákmányolt munkás vágyát fogalmazták meg. Az ő nevükhöz fűződnek a régi harcos május elsejék, a CSKP megalakulásának fél évszázados története is az ő elszántságukat, küzdelmüket, céltudatos szervezkedésüket örökíti meg. Az 1971-es esztendő éppen ezért dicső harcok emlékének a felevelenítése, a kommunista párt vezette munkásosztály küzdelmeinek felidézése, hogy jobban tudjuk becsülni azokat a vívmányokat, amelyeket a szocialista társadalomépítés negyed századában elértünk. Fábry Zoltán írta le a már mottóként sokszor idézett gondolatot, hogy aki a múlt összekötő fonalát elmetszi, soha nem érhet el a jövőbe. Aki a haladó hagyományokat nem ismeri, nem becsüli s nem vallja büszkén magáénak, az a szocializmus több mint két évtizedének nagy vívmányait sem tudja értékelni kellőképpen. Soha nem volt időszerűbb Ady Endre verssora: „Mióta ember néz az égre, vörös csillag volt a reménye." Vörös csillag és vörös zászló önt új erőt a dolgozók millióiba. A május elsején kibontott vörös zászlók ezrei és százezrei nálunk, a szocialista országokban és a világ minden részében a proletár nemzetköziség gyönyörű szimbóliumai. A még gyarmati sorsban élő népek reménye, küzdelmük ösztönzője. A már független s a szabadság útjára lépő országok népei is a vörös zászlóra tekintenek, hiszen egyre világosabban látják, hogy ÍBNqJ l/ÖRŐS muó! a gyors felemelkedés egyetlen lehetséges útja a szocialista társadalmi rend. A kapitalista országok kétkezi munkásai szintén vörös zászlók alatt küzdenek, hogy jobb életfeltételeket vívjanak ki maguknak. Gyermekek, ifjak, felnőttek és öregek népesítik be a tereket és a ligeteket május elsején. Jelszavaikban mai életünk igenlése, országos gondok és halaszthatatlan tennivalók fogalmazódnak meg. Nincs megállás; menni kell tovább, menni kell előre azon az úton, amelyre a CSKP vezetésével 1948. februárjában léptünk. Elért eredményeink, sikereink forrása a párt. Köszöntsük tehát a CSKP XIV. kongresszusát országszerte további felajánlásokkal, értékes kötelezettségvállalásokkal. Ismét mögöttünk egy év. Üjra itt van május elseje. Ünneplőben, dallal, tánccal, zeneszóval üdvözöljük a dolgozók nemzetközi ünnepét. S tízezrek, százezrek és milliók a költővel együtt mondjuk: „Lángolj május, lángolj napunk! Az égre új napot rakunk, a földön új rendet teremtünk, ez az új rend lesz a mi rendünk.„." MACS JÓZSEF A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34. főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. - Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Üstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., Koäice. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon és a 24. oldalon P. Havran felvételei