A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-02 / 13. szám

3 Ha született polgára lennék a városnak, akkor Bratislava lelkét most könnyebben megvallatnám, s a jövő évtizedek szárnybontogatása, építészeti tervek, városrendezési elképzelések körvonalai ls plasztikusabban jelennének meg a fantáziám vetítővásznán. De csak húsz éve élek a városban, és ezért ha belenézek a messzire hagyott útba, nem érthetem meg mindennek a forrását. Ugyanakkor azonban a születésnek ls megvannak a szemet homályosító korlátai, viszszahajtó rianásai, amitől az érkező, a később csatlakozó elfogulatlanul mentes. Neki jobban a szemébe tűnnek a város fejlődésének fő vonalai, a Jelleg, a jellem, Szlovákia fővárosának karaktere. Karakter, jellegzetesség, és itt menten megakad a gondolat szabad folyása. Ha elismerjük, hogy a városoknak ugyanúgy megvan a maguk sajátos életútjuk, ahogy az embereknek is a fejlődésük és örökös átalakulásuk, akkor el kell fogadnunk, hogy megvan a karakterük, jellegük és jellemük is, amit a fejlődés, a változás során meg kell tartani. De hát mi Bratislava sajátos jegye, jellege, életatmoszférája? Ezen a kérdésen sokat vitatkozott és vitatkozik az az öt mérnöki munkacsoport, amelyet Kuréa, Svetlík, Chovanec, Taloä és Befluá mérnökök vezetnek. A tervezők messze a jövőbe tekintenek, hiszen a városok élete hosszabb, mint az embereké, és ezért a kétezredik év számukra már közeli jövő, amikor Bratislavában hatszázezer lakossal, kétezerszázban pedig több mint egymillió lakossal számolnak. Ezt a hatalmas fejlődést a város jövőjének tervezői úgy szeretnék elrendezni, hogy közben Bratislava legfőbb jellemző jegyei megmaradjanak. Milyen jellegzetességekre gondolnak? Bratislava legfőbb varázsa, hogy „testhezálló". Nagyváros, de a lakói kiegyensúlyozott atmoszférában élnek; nincs idegtépő nagyvárosi hajszoltság, ziláltság, zsúfoltság, és mégis megtalálható, ami egy igazi nagyváros lelke. Minden modern város gyors ütemben fejlődik. Az életképességnek ez a leglényegesebb jellemzője. De vannak a világon közönséges, alpári, nevetséges és törtető városok, mint amilyen New York vagy Sangháj; vannak nagyvonalú, bőszívű és világfias városok, mint amilyen Leningrád és Párizs; vannak aztán olyanok, amelyek öreg fához hasonlóan mélyen beleeresztették gyökereiket a földbe és biztosan állnak a lábukon. Ilyen város Prága, Budapest, Moszkva, Peking, Krakkó és ilyen város Bratislava is. A nagy fa biztonságos árnyékában százezrek, esetleg milliók élik kiegyensúlyozott, biztonságos életüket. Bratislava azonban nem annyira „ékszerdoboz", mint Prága vagy Peking. Inkább a dinamikusan fejlődő, de patinás jellegét megtartó Moszkvához hasonlatos. Ezt a jellegzetességét akarják megóvni a város fejlődését tervező mérnöki munkacsoportok, amelyek állami irányítás alatt, a szlovák műszaki és fejlesztési minisztérium vezetésével dolgoznak. Mint minden fejlett országban, így nálunk is a főváros fejlesztése az elmúlt évtizedekben államüggyé vált, és ez a méltó figyelem is a feladat fontosságát hangsúlyozza. Az összes városrendezési tevékenységnek nálunk ugyanakkor éppen szocialista jellegénél fogva végső célja az ember szolgálata. Az eddig Ismertetett felfogás is ehhez igazodik, és az ösz-Az épülő híd Mintha ráfestették volna a dombok oldalára ... szes javaslatokat, terveket végsó fokon abból a szemszögből ítélik meg, hogy kielégítik-e a lakosság perspektivikusan felfogott szükségleteit vagy nem. Mindezt a jelleg megőrzésével egy esztétikus és korszerű fővárosi városkép megformálásával párhuzamosan kell megvalósítani, hogy Bratislava min-Mihály-kapu és a régi városkép den vonatkozásában teljesíthesse napi és történelmi küldetését. A már elfogadott tervek alapján, amelyeket Lackó építészmérnök és munkacsoportja dolgozott ki, Bratislava fővároshoz méltó adminisztratív, kulturális és társadalmi centruma a mai Martanovió utca mentén épül majd fel. Az elkövetkezendő tíz évben tehát a mai Duna-híd és a Kassai út közti szakaszon teljesen megváltozik a Duna-part arculata. Ide éPül a szlovák sajtóközpont, a kormánypalota, az új Nemzeti Színház, a kamaraszínház, a bábszínház, a panoramatikus mozi, a munkásmozgalmi múzeum stb. Itt kap helyet egy új nemzetközi szálloda, nyitott és fedett uszoda, hajó-állomás, kávéház, négyezernégyszáz kocsit befogadó földalat- w ti garázs. Természetesen az új centrumban megfelelő számú mulató- és szórakozóhely is épül. A \jffl Kassai út végét pedig híd köti össze Ligetfaluval W (Petrialka), ahol hamarosan megkezdik a főváros legnagyobb lakótelepének az építését. A Duna két partját összekötő hidak száma tehát háromra emelkedik. A centrum kiképzésénél a praktikusság mellett elsődleges követelmény az építkezés esztétikája. A tervezett épületek kellemesen hatnak majd az emberek szépérzékére is és' ezért nagy gondot fordítanak a környezet kialakítására. A Duna-part lesz ugyanis a folyón utazó emberek szemet és szívet gyönyörködtető egyik legfőbb látványossága. A Kultúra és Pihenés Parkjától egészen a Kassai útig széles nagy sétány kíséri majd a Dunát. Ez a ligetes sétány az új centrum tájékán, nevezetesen a mai hídtól egészen a Kassai útnál épülendő hídig magasított szintű lesz, vagyis négy-öt méterrel magasabban húzódik majd, mint a rakpart mai szintje. E megemelt tágas sétány alatt helyezik el a már említett garázsokat. A sétányt természetesen parkosítják és megfelelő szobrokkal díszítik. Számolnak azzal is, hogy a Dunán megnő a forgalom, hogy gyorsjáratú személyhajók surrannak majd Bécs—Bratislava—Budapest között és az utasok szabadon gyönyörködhetnek a szépvonalú hidakban, a vár panorámájában és a sétány kivételes szépségében. Ez izgalmas építészeti vállalkozásnál is érdekfeszítőbbek azok az elképzelések, amelyek a milliós