A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 2. szám
kell megkomponálniok és kivitelezniük, amely egyaránt elárulja készítője teremtő képzeletének gazdagságát és kezének ügyességét. Milyen kár, hogy ezeket a darabokat nem láthatom itt, mert a Solunában maradnak. Időről időre bemutatót tartanak a Klenoty felvásárlói előtt az újonnan kreált ékszerfazonokról, aztán a megrendelés szerint elkészítik a kiválasztott mintákból a szériát. Jelenleg huszonöt 2 hónap alatt betanított munkaerő is dolgozik itt, mert új megrendelő jelentkezett az NSZK-ból, akinek nagyon megtetszettek az itt készitett ezüst filigrán munkák és az üzleti kapcsolat minden jel szerint tartósnak Ígérkezik. A meglevő létszámmal nem tudtak volna eleget tenni a rendelésnek. A Lesk konkurrál tehát az Indiából, Egyiptomból behozott ezüstékszerrel. Ugyanolyan finom megmunkálás mellett európai motívumokkal készítik itt a karkötőket, melltűket, nyakékeket és bizonyára olcsóbban, hiszen a német üzletember nem vásárolna, ha nem lenne számára kifizetődő. Az ékköveket (szintetikus féldrágakövek) Turnovból szerzik be, de éppen az ezüstékszerekhez a lévai oragonit különböző szinű változatait csiszolják és használják fel. Rendkívül életrevaló ötlet, mert eltér a megszokottól, valami egészen újat és sajátosat nyújt és az oragonit nagyon harmonizál az ezüsttel. Ahogy nő a megrendelés, úgy növekszik a munkatempó Is, de hát az ember nem tehet csodákat. 1972-re ha megkapnák az új helyiségeket, — ami már szóbakerült — ötven emberrel lehetne növelni a létszámot. Pillanatnyilag négy nő számára tudnak helyet szorítani, de erre a négy helyre több mint 100 nő jelentkezett. Nagyon, nagyon nehéz ebből a négyet kiválasztani. Igen, Léván a nők foglalkoztatottsága, sajnos, egyáltalán nem kielégítő. Ez azonban már egy külön probléma. Csodálom a hatalmas bársony alátéteken csillogó ezerféle ékszert, amelyeket a Lesk aranyművesei álmodtak, terveztek és formáltak meg az évek folyamán. Mindegyikből egy-egy mintadarab van itt eltéve. A legnagyobb sikert aratott fazonokból sem készítenek azonban annyit, (néha negyedannyit sem) mint amennyi az igény lenne. Ugyanis a darab ritkasága is növeli az ékszer értékét. Igy van ez mindennel. Búcsúzóul még egy nagyon fontos dolgot mondok el a lévai Lesk-kel kapcsolatban. Az egész országban ez az egyedüli ékszerkészitő szövetkezet, ahol az aranyművesség minden ágát művelik. Nemcsak sablonmunkát tudunk elvégezni, igazi, a régi értelemben vett mű részei az ékszerkészitésnek. Ezt bizonyítja az is, hogy a Komensky Egyetem közelmúltban lezajlott jubileumára és a zólyomi erdészeti főiskola megrendelésére ők készítették el az ezüst rektorpálcákat. Nem akadt országszerte rajtuk kivül más vállalkozó. Itt aztán a mesterek kitehettek magukért, kiélhették alkotó képzelőerejüket. Gyönyörű, figurális, barokkos gazdagságú ezüst avató-botokat szállítottak a megrendelőknek. A lévai Lesk megérdemli, hogy felfigyeljenek rá és méltassák munkásságát — ne csak azok, akik birtokosai egy-egy ott készült szép ékszernek, — hivatalos helyen is. ORDÓDY KATALIN iraki Az NSZK-ba exportált ezüst filigrán megmunkálással készült ékszerek Most készül az ékkő a gyűrűbe Ahol ennyi fiatal lány dolgozik, ott nem hiányzik a vidámság sem Vajon mi minden készül majd ebből az aranylemezből?
