A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-19 / 11. szám

Nyári emlék Szelíd dombok között, kellemes napos Időben érke­zünk a Balatontól 20—25 kilométernyire fekvő Nagy­vázsony községbe. Nagyvázsony Veszprém megye veszprémi járásában fekszik, a róla elnevezett medence közepén. Északon a 600 méter magas Kabhegy emelkedik ki a dombok közül. A község első birtokosa, a Váson nemzetség után kapta a nevét. Ez a család Mátyás uralkodása alatt kihalt, s Vázsony várát a király Kinizsi Pálnak ado­mányozta. Kinizsi az ismeretlenségből jött, mint annyi sok más vitéz az igazságos király uralkodása idején. A monda szerint a vadászgató Mátyás megszomjazott, egy ma­lomnál inni kért, s a molnárlegény Kinizsi malomkő tálcán nyújtotta neki a vizet. Ilyen erős férfiakra volt szüksége Mátyásnak háborúiban, el is vitte hát ma­gával a molnárlegényt. A király 1472-ben ajándékozta Kinizsinek a vázsonyi földeket. így lett az egyszerű molnár fia Nagyvázsony ura. Amíg Kinizsi élt, a török nem tudott betörni az ország területére. 1494-ben hált meg, s itt temették el a községben, az általa alapított kolostor templomban. Kinizsi nevét históriás énekek, legendák, mondák örökítették meg. Az ő lábanyomát keressük e neveze­tes dunántúli várban. A feltárási munkákat 1954-ben kezdték el. A község lakói Is kapót, ásót ragadtak és segítettek társadalmi munkában. 1956-ban mór az előző két év tapasztalatait felhasználva folytatták a vár helyreállítását. Kísérőnk, a vár gondnoka elmondja, hogy egy évvel később kö­zel egymillió forint költséggel folyt a cseszneki, süme­gi és vázsonyi műemlékek helyreállítása. Később meg­nyitották a látogatóknak a várbörtönt és a kőtárat, majd korabeli bútorokkal berendezték a lakótorony helyiségeit, így a lovagtermet is. Ma már a kirándulók ezreit vonzza Vázsonyba a sok érdekes látnivaló. Meg­nyílt az idegenforgalmi hivatal kirendeltsége, s turis­taszálló várja az érdeklődőket. A helyreállított kaputornyon, bástyákon, várudvaron kívül az egyik legérdekesebb látnivaló Kinizsinek az újjáépített kápolnában elhelyezett vörösmárvány sírkö­ve. (A kápolna mennyezetének gerendáit, akárcsak a középkorban, marhavérrel konzerválták.) Kinizsi sír­jót 1708-ig a XVI. században lerombolt pálos kolostor romjai takarták. Ekkor rablók dúlták fel, s megtalál­ták benne a hadvezér néhány ruhadarabjót és fegyve­rét. Ezek az ereklyék ma a Nemzeti Múzeum tulajdo­nában vannak. A sírkövön több dombormű látható. Az egyik Kinizsi Pált ábrázolja, páncél vértezetben, a má­sik: halott török harcos, az oszmánok fölött aratott győzelmeinek jelképeként. A görbe török szablya és a nyugati kard a reliefen a zsákmányolt fegyverekre emlékeztet. A négyszögletű öregtorony, mely a középkor jellegét viseli magán, az egész Dunántúlon a legépebben meg­maradt lakótorony. A török időkben 150 éven keresztül végvárként tartottók számon, a kuruc szabadsághar­cokban is szerepe volt, később tulajdonosai pusztulni hagvtók. Mikor a lovagterembe belép, szinte azt várja az ember, hogy meglebben a szemközti falifüggöny, s elő­jön mögüle a nehézléptű Kinizsi, póncélingben, kezé­ben karddal vagy szöges buzogánnyal. A hosszú tölgy­faasztalon súlyos fémkupák állnak, két oldalán egy­• HIVATALOS ADATOK SZERINT Indiában tavaly 5,2 millió születést akadályoztak meg, de az ország lakó­inak száma továbbra is rohamosan növekszik, tavaly körülbelül 18 millió­val nőtt. Indiában több mint 550 mil­lió ember él. • AZ OLASZ CENZÜRA betUtotta Alain Robbe-Griilet az Az Édenben és utána cimű legújabb filmjét, ame­lyet tavaly mutattak be a berlini fesz­tiválon, s főszerepét Catherine Jour­dan alakítja. A cenzúra döntését azzal indokolta meg, hogy a film ellentét­ben áll a jó erkölccsel. A betiltás azonban még nem végleges, mert a forgalmazók a film művészi értékére hivatkozva fellebbeztek, s Így a végső döntést egy bővített cenzúra-bizottság fogja meghozni. • EL GRECO-FESTMÉNYT TALÁL­TAK egy limai kolostor kápolnájában. A Krisztus imádását ábrázoló alkotás eredetiségét perui szakemberek iga­zolták. A kép értéke becslések szerint százezer dollár. • EGYETLEN JÁTÉKKASZINÓ sem nyitható Mexikóban - jelentette ki Luis Echeverria Alvarez mexikói el­nök. A kormány Uycn célokra nem ad működési engedélyt, s más szórakozási lehetőségekről gondoskodik, hogy a pénzes turisták látogassák az országot • EGY NEW YORK-I ASSZONY és négy gyermeke napi 96 dolláros társa­dalombiztosítási költségen néhány hó­napig a Waldorf Astoria luxusszálló­ban lakott. Amikor erről tudomást szerzett John Lindsay polgármester, azonnal nyomozást indított az ügyben mert visszaélésre gyanakodott. Legna­gyobb meglepetésére kiderült, hogy nem történt semmi törvényellenes. Cleola Halnsworthnak és négy gyer­mekének kl kellett volna költöznie lakásából, mert az épület lebontásra volt ítélve. Mivel a család szociális segélyből él, a társadalombiztositónak a törvény alapján gondoskodnia kel­lett elhelyezéséről, és mint szokásos, amíg nem talált megfelelő lakást, ide­iglenesen szállodában helyezte el őket. A különös csak az, hogy választása épp a méregdrága Waldorf Astoria lu­xusszállóra esett. • EGY SZOVJET-MONGOL EXPE­DÍCIÓ tagjai arra a következtetésre jutottak, hogy a Góbi-sivatag valaha termékeny vidék volt, nagy részét pe­dig víz borította. 130 millió évvel ez­előtt zsurlók és páfrányok nőttek itt a folyókban rengeteg hal élt. A siva­tagban óriási teknősbéka-, őshüllő- és krokodil-csontvázakat találtak. A fel­ső krétakor 70 millió éves rétegeiből pedig cápafogak kerültek elő. • BARBARA STREISAND ÉS CLINT EASTWOOD volt tavaly a világ két legnépszerűbb filmszínésze. A Reuter hírügynökség negyvennégy országban folytatott körkérdése alapján állapí­totta meg, hogy k'k voltak 1970-ben a közönség kedvencei. A népszerű sztá­roknak az Aranyglóbusz dijat február 5-én adta át a külföldi újságírók hol­lywoodi egyesületének képviselője. • HASZNOSÍTJÁK a Kolima folyó vidékén a Csukcs-félszigeten bősége­sen található vulkáni eredetű hamut. Szilikát-hamubeton néven építőanya­got állítanak elő belőle. Az új anyag alkalmazásával negyedére csökken az épületek súlya, ami az örök fagy ho­nában különösen fontos. A hamube­ton fagyálló, jó hőszigetelő és egyéb előnyős tulajdonságokkal rendelkezik. A nagyvázsonyi vár részben helyreállott kaputornya • Látogatóban Kinizsi Pálnál egy lóca s az asztalfőn a várúr magashátú karosszéke, tlíogodottan tapogatjuk az asztal lapját, melyen haj­dan marcona arcú vitézek könyöke nyugodott, miköz­ben homlokuk teli borosedények fölé hajolt. A fegy­verek, vértek és címerek között fehéren világít egy ritkaszép reneszánsz dombormű, melyet a vár udvaran fordított ki a földből a munkások ásója. A relief né­hány végvári lovas vitézt s az akkori vár egyik olda­lát ábrázolja. Kinizsiné, Magyar Benigna lakószobájában szép kó­dexet tekintünk meg. Az itt látható kötet lapjai fény­képmásolatok, a könyv eredetijét kedvelt szerzetesei, a vázsonyi pálosok készítették a művelt várúrnőnek. A Festetich kódexnek nevezett miniaturákban gazdag könyv értékes magyar nyelvemlék. Kimegyünk a torony tetejére, s a cement mellvéd­nek támaszkodva körülpillantunk. Pompás kilátás nyí­lik innen a községre, a vázsonyi medencére és a távoli Kabhegyre. Jól látható a közeli barokk evangélikus templom is, melyet első pillanatban, zömök formája és hatalmas külső pillérei miatt, középkori építmény­nek néztünk. Kísérőnk közli, hogy a templomban em­léktábla látható, melyet a szabad vallásgyakorlat en­gedélyezésének emlékére helyeztek el. Ismerőseink arra igyekeznek rábeszélni bennünket, maradjunk itt néhány napig s tekintsük meg a környék nevezetességeit is. A Derékhegyen omladozó Zádorvá­rat említik, melynek falai még ma is állnak, a Kab­hegyet, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik messze vi­dékre, a Szent István templomot és a község régi fa­ragott bútorait. A távolabbi tálodi kolostorrom írásos emléke — mint megtudjuk — 1324-ből való. De a cse­pelyi templom, a Kinizsi-forrás, a vöröskői paraszthá­zak szintén érdekes élményeket kínálnak. Mi mégis úgy döntünk, hogy a vámosi csárda felé folytatjuk utunkat, ahol sokszor megfordult egykor Savanyó Jó­zsi, a betyár. Vendéglátóink elmondják, hogy Nagyvázsonyban még sok a tennivaló. Megoldásra vár a Klnizsi-sasfészek külső részeinek rendezése, a parkosítás és a gépkocsi­forgalom szabályozása. Megtudjuk, hogy Vázsonyban állandó lovasiskola működik. A vár környéke igen alkalmas a sétalovag­lásra. A lovagolni kívánók több napot is eltölthetnek a községben. A lovasiskola és a vár gondnoksága a nyári idényben időnként jelmezes lovasjátékokat, „Vég­vári napokat" rendez, felelevenítve a vár történetét és lakóinak életét. Lovagi torna, íjászverseny, végvári harcok és kuruc csatajelenetek szerepelnek a műso­ron. A község határában néhány percre megállunk, hogy megnézzük a lombok közt rejtőző pálos kolostor rom­jait. Az egykor igen mutatós gót stílusú épületet saját gazdái pusztították el, hogy ne nyújtson hajlékot a tö­röknek. A Festetich-kódexen kívül itt készült a Gömö­ry-kódex is, a veszprémi apácák számára. Ennek egyik írója Tetemi Pál vikárius volt. Eszményi kirándulóidőben folytatjuk utunkat a ba­rátságos tájon, melynek földjét római légiók harcosai, hunok, avarok, a honfoglaló magyarok, török hódítók és kuruc vitézek taposták. Visszatekintek Kinizsi sas­fészkére, s elhatározom, hogy idehaza elmondom majd: nemcsak a balatoni üdülőhelyek, hanem a Dunántúl más tájai is sok szép látnivalót rejtegetnek. VERES JÁNOS hot 19

Next

/
Thumbnails
Contents