A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-19 / 11. szám

10 hot A bevonulók színes csokra Batyubál, amilyen még nem volt Hetekkel előtte lázban égett a falu — Palást. Batyubál lesz, de nem akármilyen ám! A Csemadok vezetősége több ízben is ülésezett és főtt a feje: sok embert kell népviseletbe öltöztetni, ha fel akarják eleveníteni a múltat. Előszedni a régi holmikat, kiválasztani az embereket és megnyerni őket a nemes ügynek, nem volt könnyű. Éjszakákon át ezen gondolkodtak a batyubál fő szervezői: ifj. Kovács János, a helyi szervezet elnöke, Oroszlány és Veszely tanítók. A kultúrház falait népi jellegű motívumok díszítették — hímzett népviselet, tányérok, korsók, régi szerszámok —, s ami lényeges, zsúfolásig megtelt a terem. Hat órakor Oroszlány József tanító hivatalosan bejelentette a batyubál kezdetét. Üdvözölte a járási küldötteket, valamint a magyarországi vendégeket, akik Zala-megyéből érkeztek. Szólott a népviseletről, a népi hagyományokról, annak megbecsüléséről és megőrzéséről. — Örökszép dolgok ezek — mondotta —, melyeket a múltból át kell menteni a jövőnek, hogy az utódok is gyönyörködhessenek benne. Bevezetőként a közönség elénekelte a „Látod, édesanyám..." című népdalt, majd vidám muzsika kíséretében bevonultak a terembe a népviseletbe öltözött párok. A férfiak bögatyiban és mellényben feszítettek, s az asszonyok? Ragyogó selymekben, gyönyörű pártákban, hímzett ruhákban páváskodtak — mind-mind a népművészet remekei! Táncra perdültek, öröm volt nézni, Dobbant a csizma, libben a szoknya ahogy ropták a gólya-táncot, bukós csárdást és a lina-táncot. Végül a batyubontás következett a terem közepén, amit Nagy Józsi bácsi és Velebny Margit végzett el nagy körültekintéssel és szakértelemmel. Előkerült a bütykös, a kolbász, a vöröshagyma, kinyílt a bicska és jóízű falatozás kezdődött. Erre köréjük sereglett a falu vezetősége és a vendégek koszorúja, s a közönség nagy derültségére együtt falatoztak a batyubontókkal. Utána jóféle itallal öntötték le a vacsorát. A közönség sem szűkölködött: italtól, ételtől roskadoztak körben az asztalok. Pásztor Jani bácsi előtt például az asztalon egy kis hordócska volt csapra ütve, abból csurgatta a hegy levét. A derűs hangulatú eszem-iszom után reggelig tartó népmulatság következett. Rikkony József zenekara igazán remekelt, a legidősebbek is táncra perdültek. összegezve elmondhatjuk, hogy Palást községben jól dolgozik a Csemadok helyi szervezete. A múlt nyáron nyitottak meg egy néprajzi szobát, most pedig batyubállal elevenítették fel a népviselet szépségeit mindazok számára, akik eddig csak hírből ismerték. És köszönet jár azoknak is, akik a rendezvény sikeréért annyit fáradoztak, és azért is, mert magukévá tették Váczi Mihály gondolatát: „... hogy nem elég álmodozni, de tenni, tenni kell..." CSEKEI ERNŐ „Veletek vagyok viharverten, Sorsvállalón, hitben töretlen ..." Ezzel a mottóval köszöntötték Csontos Vilmos költőt az ipolyszakállasi iskola tanítói és tanulói. A 63 éves költő örömmel tett eleget a pionírszervezet meghívásának. Nagy Ilona, Visehradszky Vilmos, Belányi János és Veszelei Sándor pedagógusok szervezték meg az irodalmi délutánt. A költő „Hiszek az emberben" című« verskötetéből szavaltak el a tanulók 15 verset. . Csontos Vilmos elismeréssel nyilatkozott a pedagógusokról, akik ezzel az összeállítással úgyszólván az egész életét, költészetének lényegét mutatták bs. A legszebben Havas Magda, Király Mária, Szabó Ágota és Sánta Ilona tanulók szavaltak. Aztán került sor a beszélgetésre. A költő válaszolt a feltett kérdésekre, beszélt a szocialista társadalmi rendszer adta nagy lehetőségekről. Hazánk többi írójáról és költőjéről is tétt említést, méltatta munkásságukat. Bővebben beszélt készülő önéletrajzi regényéről. Elárulta a tanulóknak, hogy két év múlva, azaz 65 éves korában újabb verskötetet szeretne kiadni, és elszavalta legújabb költeményét. Ezután a verskötetek dedikálására került sor. Csontos Vilmos költőtől a tanítók és a tanulók azzal a reménnyel búcsúztak el, hogy nemsokára ismét találkoznak. Az ilyen találkozások még jobban megszerettetik a tanulókkal az olvasást, s megállapíthatjuk, hogy ez a délután teljesítette nemes célkitűzését és küldetését. BELÁNYI JANOS író-olvasó találkozó Deákiban A Csemadok deáki helyi szervezete a járási bizottsággal, valamint a helyi és a járási Népkönyvtárral közösen jól sikerült szerzői estet rendezett a közelmúltban, melyen Mács József „Adósságtörlesztés" című regényét vitatták meg. Lelkes közönség — köztük sok fiatal — fogadta Mács Józsefet, a regény szerzőjét. A szerző nem győzte dedikálni a sok megvásárolt könyvet. Az írót Púkkal László gimnáziumi tanár kísérte el Deákiba, Kovács Dezső iskolaigazgató pedig a közönség nevében szívélyesen köszöntötte és üdvözölte őt. Mács József megköszönte a szíves fogadtatást és megkezdte előadását. A majdnem kétórás, lebilincselően érdekes és szép előadást nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérte végig a lelkes közönség. Az előadás után a szerző szívesen és részletesen válaszolt a feltett kérdésekre, melyek a regény témakörére, a cselekmény színhelyére vonatkoztak, s főleg arra, hogy a regény szereplői létező, vagy költött személyek-e? Az egykori Rimaszombat-környéki fiú — Mács józsef —, aki diákkorában betéve tudta a deáki templomban őrzött első magyar nyelvemléket, a „Halotti beszédet", (XIII. században), őszinte örömének adott kifejezést, hogy eljöhetett a községbe és ilyen lelkes és hálás közönségnek tarthatott előadást. KISS FLÓRIS Mács József előadását tartja Csontos Vilmos o tonulók