A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-03-12 / 10. szám
Nevető világ — Csak tudnám, ki nevezte el őket „a gyengébb nem"-nek? Egy vadnyugati gyógyszertárba belép egy farmer, zsebébe nyúl, előhúz két receptet, és így szól a patikushoz: — Kérem, uram, itt van felírva két gyógyszer. Egyik a feleségemnek, másik a lovamnak. Vigyázzon, nehogy összekeverje a kettőt, mert nem szeretném elveszíteni a lovamat! * • * — Hallottad, mi történt szegény Howarddal? — Nem, John, mi történt vele? — Megszökött a feleségemmel! • * * 1900 táján egy dél-karolinai vidéki farmer vendégszobájában három vénkisasszony társalgott. A hajdani polgárháború emlékeit idézték. A ház tiszteletre méltó, idős hölgytagja. Miss Gloria elgondolkodott, majd mesélni kezdett: — Tudjátok, drágáim, akkoriban egy este éppen egyedül tartózkodtam a szobámban, szüleim a szomszéd farmon jártak Joe bácsinál. Hirtelen felpattant az ajtó, és megjelent egy borzalmas külsejű jenki, egyenruhában. Sapkáját a székre dobta, kibújt a zubbonyából, lecsatolta a derékszíját... Egyszóval teljesen levetkőzött. Akkor hozzámlépett, letepert, az ágyra döntött, és én az övé lettem... Azután anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna, felöltözött, és elment. A csendes Miss Dorothy szakította meg. Ártatlan arccal kíváncsiskodott: — Így hát sohasem tudtad meg. hogy tulajdonképpen mit is akart? * * * Egy oklahomai férfi arról beszélget barátjával, hogy milyen vendégszerető emberek New York lakosai. — Ezt én is tanúsíthatom — mondja a másik. — Az ember áll a járdán, egyszerre csak odasuhan egy csodaszép autó. Vezetője sétakocsikázást, városnézést javasol. Utána finom vacsora egy drága étteremben, bár, végül a vendégszerető autótulajdonos még egy jó szobát is felajánl egy előkelő szállodában. — Ez mind magával történt, Jim? — Nem, Bob. Az unokahúgommal. • * • Egy előkelő New York-i bárba betér egy kishivatalnok, odalép a bárpulthoz, kér egy koktélt, megissza és fizet. — öt dollár. — öt dollár? Miért ilyen drága? — Azért uram, meri ez luxushely. Nézze meg a falon azt a képet: Picasso festette! Másnap megint jön a kishivatalnok. Kér egy koktélt, megissza, azután kezével eltakarja a szemét, letesz a pultra egy dollárt, és távozóban visszakiált: — A Picassót már láttam tegnap! Bajor Gizi A színpadon — mely számára az életet jelentette — megszámlálhatatlanszor halt meg s minden halálával megszámlálhatatlan könnyet csalt közönsége szemébe. Ezek a könnyek azonban Júliának, Anna Kareninának Bovarynénak, Gautier Margitnak vagy éppen Cleopátrának szóltak. Húsz évvel ezelőtt azonban ama bizonyos februári napon mikor mindenkit — aki csak egyszer is látta a színpadon vagy éppen csak szinházi lapokból ismerte — megdöbbentett megismételhetetlen halálának hire, a könnyzacskók ismét megteltek könnyel, de ekkor a megsiratott már ő maga — Bajor Gizi — volt. Ez a siratás, ez a döbbenetesen őszinte mély gyász ezrek szemében és lelkében, akik sorfala között utolsó útján végighaladt a Blaha Lujza tértől a Farkasréti temetőig, és azok szemében, akik csak gondolatban követték utolsó útján, jogos volt, mert halála túlszárnyalta a shakespearei és görög sorstragédiák minden döbbenetes borzalmát, mert ennek rendezői példányát, csupán egyetlen alkalomra maga az Élet írta. Az író asszisztense avagy végrehajtója pedig maga a férj — Germán professzor volt. Germán Tibor, a neves gége és fülspecialista 1933-ban kötött házasságot Bajor Gizivel a Nemzeti Színház örökös tagjával. Házasságuknak egyik legmegragadóbb vonása az a mindvégig lobogó rajongás volt, amellyel a férj imádott feleségét elhalmozta. Valahányszor korán ment el hazulról s nem tudott feleségével beszélni, üzeneteit apró versikékbe foglalva hagyta Gizi asztalán, melyeknek egyetlen mottója és refrénje az „imádom'' volt. Ezek a versek nem jók, de megragadóan bizonyítják, hogy Germán menynyire szerette feleségét. És mikor Gizi hallási zavarai jelentkeznek, ő maga az, aki minden orvosi etikettet félrelökve 1950 őszén saját kezűleg operálja feleségét. És ez a vég kezdete, mert ettől kezdve fészkeli agyába magát az az elképzelés, hogy a belsőfülben olyan gyulladás van folyamatban, mely rövidesen átterjed az agyra is, és szörnyű kinos halált okoz. Kollégái cáfolják diagnózisát, de ő makacsul kitart elképzelése mellett, és kényszerképzete most már úgy fogalmazódik: meg kell menteni Gizit a szenvedéstől észrevétlen, szép csendes halállal. Az örült következetességével készül a cselekvésre és fokozatosan nagy mennyiségű morfiumot szerez be, miközben feleségének naponta B-vitamin injekciókat ad. 1951. február 12-én reggel aztán vitamin helyett halálos adag morfium-Az ízlésesen elhelyezett, tetszetős kivitelű könyveket nézegetem a galántai könyvesbolt kirakatában. Jókai, Gide, Christie, Tőzsér, Gál — olvasom futtában a neveket. A könyvcímek arról árulkodnak,, hogy új kiadványok ezek, az utolsó nyomdai simítás után nemrég kerültek ide s jelenleg olvasóra várnak. Vajon meddig? Gazdára talál-e valamennyi? Nos, ezekre és hasonló kérdésekre keresve a választ léptem át a könyvesbolt ajtaját, hogy a Iegilletékesebbel, Morvát Gyula üzletvezetővel ezekről a kérdésekről beszélgessek. — Könyvesboltunk raktárkészletének 45 százalékát magyar nyelvű kiadványok alkotják. Az eladott könyvek aránya is ekörül mozog.