A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-12 / 10. szám

Az erdő pusztulásának folyamata sem egész 10 esztendő alatt ment végbe. A világ minden táján fújják a smogriadót az állandóan növekvő szennyeződés elleni harcra. Dél-Angliában egy rejtélyes haláleset során megállapították, hogy a halált kontaktméreg okozta, New York fölött oly sok a por és piszok a levegőben, hogy a napsugár némely napokon csak erejének egyharmadával tud áttörni rajta. A hasonló jelenségek már oly gyakorikká váltak, mint akár az autóbalesetek, erőszak vagy repülőszerencsétlenségek. Kezdjük úgy tekinteni az egészet, mint a technizálódó világ újabb adóját. A nagyvárosok, ipartelepek fölött képződő smog-felhő, amelyet a városokból, ipartelepekről felfelé áramló meleg levegő szétszaggat, nagyobb magasságban ismét lehűl, visszahullik a földre, a meleg áramlatoktól hajtva ismét magasba emelkedik és így újul meg, válik állandóvá a méreg körforgása. A veszély, ami fenyeget, valóban apokaliptikus, de korántsem legyőzhetetlen. Viszont ha közös megállapodással radikális és hathatós Intézkedéseket nem hoznak leküzdésére, a föld lassan olyan holt csillaggá alakul majd át, mint a Hold. A tudósok nem vádolhatók azzal, hogy vizióik vannak, amelyeket nem kell komolyabban venni mint egy képtelenül vad sciencefiction regényt. Számításaik szerint egy új jégkorszak bekövetkezése sem lehetetlen, ha a magasban tovább gyarapodik a finom szennyporból álló réteg. Az emberiség lassan, fulladás okozta kihalását sem látják lehetetlenségnek, mert a mérgek gátolják a természetes oxigénfejlődést. 1972-ben, Svédországban világ-konferenciát hívnak össze, amelyen az Emberi Jogok Deklarációjának konvenciójába egy új frontot iktatnak be, a következő megfogalmazásban: A jog az egészséges, zavartalan környezetre. Ezzel a konferenciával kapcsolatban az UNO megállaoitla: Az emberiség történelmében először fordul elő. hogy a Földet és az emberiség jövőjét komoly veszély fenyegeti. Vigyázat, sokszor már az anyatej is DDT-vel fertőzött. terméketlen pusztasággá azzal, hogy az erózió szabad hatásának engedte át. óriási kiterjedésű városokat emelt, széles, végtelenségbe futó utakat épített és igy hatalmas zöld területek váltak aszfaltból és betonból álló műutakká. 3. Tekintet nélkül pusztítást végzett az állat és növényvilág természetes rendszerében. Az iparosítás kezdete óta a UNO számítása szerint kb. 150 madár és más apró-állat fajtákat irtott ki teljesen. Sok más állatfajt pedig csaknem kipusztított. A Nemzetközi Természetvédő Szövetség 250 000 további növényfajt tart nyilván, amelyeket ugyancsak pusztulás fenyeget. Az élet elemeit gondolkodás nélkül szennyezi és veszélyezteti. 4. Az atmoszférát, amelynek levegőjét szívjuk, pestisessé tette. Egyedül az NSZK-ban évi 20 millió tonna por, korom és gáz szennyezi a levegőt. Az ebből leülepedő piszok mintegy 800 000 vagont töltene meg. 5. A földeket, amelyeken élelmiszereink nagy részét termesztjük, rendszeresen mérgezzük a különféle gyom és féregirtószerekkel. Ezek közül egyesek olyan erősek, hogy egy difoglyokat hazatértükkor az Ingük alá fújt folyékony DDT-vel fertőtlenítették, a lakószobákban vígan spriccelték a levegőbe, szórták a bútorokra, szoba-sarkokba a molyok stb. ellen. A maláriaszunyogokat gyakorlatilag kiirtották ezzel a szerrel. Az emberiség milliói megmenekültek. Mégis, a DDT használata óta eltelt 26. évben a biológusok megrettenve ismerték fel, hogy ez az áldásos csodaszer tulajdonképpen nemcsak az alacsonyrendű állatok, de minden élet kiirtására is fölöttébb alkalmas. A világ különböző részein állapítottak meg a tudósok rejtélyes eseteket, amelyekre fel kellett figyelni. A Michigan tóban több mint egymillió halivadék pusztult el. Angliában dr. Moor a ragadozómadarak hirtelen nagyszámú elhullását nem tudta mivel magyarázni. És hasonló jelenségeket tapasztaltak Európa és Amerika-szerte. Mikor a tudósok az ok után kutattak, egyöntetűen a DDT-ben találták meg a pusztulás előidézőjét, illetve annak borzalmas hatású láncreakciójában. Az utolsó 25 évben a világon mintegy másfél millió tonna DDT-t használtak fel. Ez kereken 75 000 vagon méreg. Ezt senki sem tartotta veszélyesnek, azt gondolták, hogy minden elenyészik, óriásit tévedtek. Ebből a mennyiségből 50 000 vagonnyi még ma is aktívan fejti ki hatását, és méregfátyolt vont a Föld köré. A talaj, a folyók, tavak, tengerek vizei, a Földünket körülvevő levegő mindmind DDT mérget tartalmaz. A világon anyák milliói szorítják mellükre gyermeküket. Nem is sejtik, hogy tejük esetleg annyira fertőzött a DDT-tői, hogy ennyire fertőzött tehéntej árusítását a tejcsarnokokban betiltanák. Az anyatej magas DDT tartalma az anyatej magas zsírfokával függ össze. A tejmirigyek ugyanis nemcsak az anya éppen magához vett táplálékából dolgozzák fel és vonják ki a zsiradékot, hanem a testben évek alatt felhalmozódott zsiradéktartalékokból is merítenek s így az ezek által tartalmazott, összegyülem-A DDT mérgének láncreakciója: A felhők, esők, szél és folyók a tengerbe viszik (1) itt mérgezi a planktonokat (2), a planktonok megmérgezik az apró halakat (3), az apró halak a nagyobb ragadozó halakat (4), a halakat a vízimadarak használják táplálékul (5) és végül eljut vagy visszajut az emberhez. Mintegy 500 000 éve él ember a földön. Ennek az időnek jó része alatt számuk csak igen csekély volt és hatalmuk ugyancsak korlátozott. Még alig néhány százada is — 1600 körül — az egész világon alig 500 millió ember élt. Ez a szám közben a hétszeresére növekedett és további 100 év alatt ez a szám még megháromszorozódik. Az ember válik a Föld legfőbb veszedelmévé. Az emberiség elszaporodása a Földgolyó felületének megváltozását idézte elő. 1. Az erdők egy nagy részét kiirtotta, hogy gabonát és más haszonnövényeket termeljen a helyén. A világ erdeinek mintegy kétharmada pusztult el e ténykedés következtében. 2. Ugyanakkor 500 millió hektár termékeny anyaföldet változtatott ezred gramm századrésze elég lenne egy patkány kiirtásához. 6. A föld vizeit idegen anyagokkal keverik. A viziállatokat, ideértve a vizi madarakat is, ezáltal pusztulás fenyegeti. 1948-ban egy vegyészt a Nobeldíjjal tüntettek kl, mert egy új vegyszert fedezett fel, a Dichlor-Diphenil-Trichlorflthaut, amit röviden DDT-nek neveznek. Ezt a csodaszert úgy fogadták szinte, mint az ég ajándékát. A feltaláló szerint egy ezred gramm DDT-nek egy milliárdnyi részecskéje elegendő egy légy megöléséhez. Az emberre és a háziállatokra azonban ez, és még ettől nagyobb mennyiség is teljesen veszélytelen. A legyeket, poloskákat és növényi kártevőket ez a kontaktméreg valóban kiirtotta, és használata az egész világon rohamosan elterjedt. A halett DDT méregből ls, amely mint tudjuk elsősorban ideg-méreg. Mindaz, amit ezekről a dolgokról az utóbbi időben megtudtunk, a legnagyobb éberségre int. A levegő mérgesgázzá válása, az újabb jégkorszak, a Föld felszínének pusztasággá változása tehát nem pusztán alaptalan rémkép. Mindez ellen azonban sokat tehetünk, és gyorsan kell tennünk. A gyárak, autók stb. mérgező égéstermékeit, a különböző vegyszerek mérges hatását mind ki lehet iktatni életünkből. Commone amerikai biológus professzor szerint: „Kerek egy évtized áll rendelkezésünkre, hogy a védekező eljárást kidolgozzuk — ha túl akarjuk élni civilizációnk gyilkos melléktermékeit. A hetvenes évek a megmentő kegyelem periódusai lehetnek." Feldolgozta: O. K. KÜLÖNÖS REKORDOK A világ leghosszabb gobelinje az ún. Bayenxi szőnyeg Franciaországban található. Magassága csupán 50,8 cm, de a hossza hetven és fél méter. Matild angol királynő tulajdonát képezte, és hetvenkét jelenetben ábrázolja az 1064—66-os évek eseményeit • » • A világ legnagyobb garázsa Angliában Birmingham mellett épült az Austin gyár részére 1961-ben. A kilencemeletes épületben összesen 3300 autót lehet elhelyezni. • • * A világ legnagyobb kenyerét R. Gilbert sütötte Új-Zélandban. Hossza 6,32 méter volt és 22,6 kilogrammot nyomott. • » • Az iráni zászló eredetét pontosan nem ismerjük, de a kardot tartó oroszlános zászlót már a XII. században Ismerték és így ez a világ legrégibb zászlaja. • • » A világ legdrágább festményét múlt év novemberében vásárolta meg egy New York-i kereskedő, amikor is a londoni árverésen kétmillió 310 ezer fontért megvette Velasquez: a Mulató szolgáló című festményét. • • * Feljegyzések szerint eddig a világon R. H. Jenkinson angol gazda tehene adta a legtöbb tejet, összesen 148 ezer 76 kilogrammot. A tehén tizenhét és fél évig élt. Az egyetlen év tejtermésének o rekordját is egy angol gazda tehene tartja, amelytől az 1947—48-as gazdasági évben 20 448 kilogramm tejet fejtek. » • » A világ legnagyobb sajtfogyasztó állama Norvégia. Az egy főre eső fogyasztása évente 9,9 kilogramm (Oslóban 11 kilogramm). Norvégiát Svájc követi a sorrendben 8,5 kilogrammal, majd Franciaország következik 8 kilogrammal. A világ legnagyobb sajttermelő állama viszont az Egyesült Államok, amely 1964-ben 740 ezer tonnu sajtot készített. • * • A legrégibb sajtfajta az arab KISHK. Ma a világon mintegy 450 sajtfajtát készítenek. Legtöbbje azonban csak csomagolásában különbözik a másiktól. Franciaországban jelenleg 227 sajtféleséget gyártanak, A világ legnagyobb léghajója a német L2 129-Hindenburg-léghajó volt, amelynek hossza meghaladta a 244,75 métert, a köbtartalma viszont a 200 000 köbmétert. 1937. május 6-ón tűz ütött kl rajta és teljesen megsemmisült. * • • A világ legnagyobb vitorlás-hajója az angol Temeroine csatahajó volt. Fő vitorlájának a területe 1555 négyzetméter volt és két tonnát nyomott. Vitorláinak az összterülete meghaladta a 2320 négyzetmétert. • •• / A világ három legnagyobb ablaka a párizsi ipar- és technika palotán található. Szélességük 218 méter, magasságuk 50 méter, * * • A világ legöregebb hajózásra ma is alkalmas hajója ie. kb. 2600-ban épült Egyiptomban. • * » A világ legmélyebb bányája a délafrikai Boksburgban található. 1959 novemberében Itt érték el a 3690 métert. 3442 méter mélységben ugyanebben a bányában neutron kutató-laboratóriumot építettek.