A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-05 / 9. szám

Magyar-csehszlovák tárgyalások Budapesten Dr. Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke — Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására — feleségének társaságában hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A két kormányfő és kíséretük tagjai élénk eszmecserét folytattak. A hírügynökségek értesülése szerint a baráti, elvtársi, nyílt légkörű tárgyalások során Fock Jenő és dr. Lubomír Strougal kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső életéről, fejlődéséről, a szocialista építésben elért sikerekről, valamint a megoldásra váró problémákról és a további feladatokról. Áttekintették a két ország között dinamikusan fejlődő, sokoldalú baráti kapcsolatokat és egyetértettek abbán, hogy lehetséges és kívánatos e kapcsolatok bővítése és továbbfejlesztése minden területen, különös tekintettel az ipari, mezőgazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben a kooperáció és szakosítás fejlesztésére. Eszmecserét folytattak a két szomszédos szocialista országot kölcsönösen érintő legfontosabb nemzetközi kérdésekről, amelyek értékelésében teljes nézetazonosságot állapítottak meg. A Volga-völgy középső szakaszának egyik legrégibb városa, a 200 éves Melekessz (Uljanovszki körzet) az utóbbi években szinte teljesen újjászületett. Űj, korszerű lakótelepe közvetlenül az erdőben épült. Itt laknak a közeli atomreaktor-kutatóintézet alkalmazottai. — A képen: az új városrész Lenin sugárútjának házai. (APN felvételei) Olvasóink figyelmébe! Az utóbbi hetekben számos levelet kapunk olvasóinktól; ezekben arra kérik szerkesztőségünket, hogy mint régebben, most is közöljük a bratislavai szlovák és magyar adás, valamint a budapesti rádió műsorát. Ezúton közöljük kedves olvasóinkkal, hogy következő, 10. számunktól kezdve eleget teszünk a kérésnek és rendszeresen közöljük a Csehszlovák Rádió bratislavai adásainak, valamint a Kossuth Rádiónak a műsorát. A SZERKESZTŐSÉG Létrejöttek az összeurópai értekezlet többoldalú előkészítésének feltételei 1971. február 18—19-én Bukarestben tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozásról kiadott hivatalos közlemény többek között megállapítja: A tanácskozás részvevői, figyelembe véve az európai államok kapcsolatainak az utóbbi években bekövetkezett pozitív fejlődését, megelégedéssel állapítják meg, hogy a szocialista országok erőfeszítéseinek és más államok hozzájárulásának eredményeként, az európai kontinensen bizonyos előrehaladás történt a feszültség enyhítése terén. Az európai közvélemény, Európa népei mind szélesebb körben támogatják a szocialista országoknak az összeurópai értekezlet összehívására tett javaslatát. Joggal vélekednek úgy, hogy egy ilyen konferencia fontos szakaszt jelentene mind az európai béke és biztonság megszilárdításának útján, mind pedig az európai országok közötti sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításában. A tanácskozás megállapította, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket az összeurópai értekezlet összehívását támogató államok az utóbbi időben tettek,'előbbre viszik a konferencia előkészítését. A tanácskozáson képviselt szocialista országok ismételten támogatásukról biztosították a finn kormány kezdeményezését, hogy Helsinkiben tartsák meg valamennyi érdekelt állam előkészítő találkozóit; kifejezik készségüket, hogy bármikor részt vesznek ezeken a találkozókon és illetékes képviselőiket erre felhatalmazzák. A külügyminiszterek hangsúlyozzák, az ilyen előkészítő találkozók haladéktalan megtartását az a szükségesség indokolja, hogy áttérjenek az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítésére, ami lehetővé tenné az értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdések megvitatását, egyeztetését. Uj formájú szocialista verseny a nemzeti bizottságok között A CSKP megalakulásának félszázados évfordulója jó alkalom nemcsak a visszaemlékezésre, de a számadásra is. Ezt teszik a nemzeti bizottságok, amikor leszögezik, hogy 25 éves tevékenységük során, mind a politikai-szervező, mind a kulturális-nevelő munkában teljesítették küldetésüket. Ugyancsak megállapítjuk, hogy a tanácsipari vállalkozások és a szolgáltatások területén is hozzájárultak a szocialista termelési viszonyok megszilárdításához. Ma a nemzeti bizottságok legsürgősebb feladata a fentiek figyelembe vételével különböző akciók végrehajtása a lakosság bevonásaval, a múltban jól bevált, mégis annyit bírált szocialista versenyek szervezésével. Milyen módon valósítják meg népképviseleti szerveink ezt a célkitűzésüket? Természetesen a lakosság széleskörű bekapcsolásával. Fokozott figyelmet kell fordítaniuk a fiatalok és a gyermekek nevelésére is. A szocialista haza iránti szeretetre és tiszteletre, a proletár nemzetköziség elveinek tiszteletben tartására nevelik őket. A nemzeti bizottságok a lakosság segítségével eddig is sokat tettek a községek és városok fejlesztése, csinosítása érdekében. Ezentúl azonban még jobb eredményeket akarnak elérni s azért szerveiken és a polgárokon kívül a vállalatok és üzemek, a gazdasági és társadalmi szervezetek, sőt a néphadsereg katonáinak segítségét is igénybe fogják venni. Most állítják össze a nemzeti bizottságok vállalásaikat. Így pl. a znojmói JNB a múlt év decemberében vállalta, hogy a köztársaság felszabadításának 30. évfordulójáig, vagyis 1975 végéig olyan élet- és munkafeltételeket teremt, hogy addigra az egész járásban megszűnjön a különbség a városok és falvak között. Joggal feltételezhető, hogy a znojmóiak kezdeményezésére nemcsak a cseh- és morvaországi, de a szlovákiai nemzeti bizottságok is felfigyelnek. És ha valamennyien követik majd a znojmói JNB példáját, ha egyetlen nemzeti bizottság sem vonja majd ki magát a kötelezettségvállalások alól, akkor egyetlen elhanyagolt, visszamaradt község sem lesz az országban. És ez a cél. Ezért hagyta jóvá a szövetségi kormány ez év január 6-án a nemzeti bizottságok szocialista versenye kibontakozásának a feltételeit. —km-