A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-05 / 9. szám

felülete, kidudorodások képződésével, durvább o szokottnál. Ez a deformáció okozza az érszűkületet, ez váltja kl a magas vérnyomást, illetve az érelme­szesedést, ami nemegyszer agy- vagy szívinfarktussal, majd halállal végződik. Ezek szerint azt hihetné az ember, hogy a koleszterol minden bajnak az okozója. Többnyire valóban ez a helyzet, mert a zsíranyagcserének az érben igen nagy a szerepe az érelmeszesedés ke­letkezésében. De ma már azt is tudják az orvosok, hogy a koleszterin mennyi­sége a vérben csökkenthető, még ha nem is oly egyszerű ellene a védeke­zés, mint hinnénk. Hiszen a koleszterint többé-kevésbé minden ételünk tartal­mazza, sőt azt maga a szervezet is ki­termeli. Arról van tehát szó, hogy a szervezetnek, mely egymaga nem képes a koleszterint megfelelő mértékben ki­küszöbölni, valamilyen segítségre van szüksége. Az évek óta folyó kísérletek során szerte a világban bebizonyoso­dott ugyanis, hogy az érelmeszesedés, csakúgy mint a legtöbb betegség — aszerint, hogy milyen stádiumban van a kór — mór gyógyítható, sőt meg­előzhető is. MILYEN MÓDON? Gyógyítható az érelmeszesedés Egészségügyi minisztériumaink adatai értelmében az elhalálozások egyharma­da a vérkeringési zavarokra, vagyis a szív és érbetegségekre vezethető vissza. A rokkantsági nyugdíjak egyharmadát ugyancsak e betegségek következtében folyósítja az állam. A lakosság élet­korának kitolódásával — a számítások szerint — az 1960 évi helyzethez viszo­nyítva 1980-ban 73 százalékkal lesz több áldozata e kórnak. Kilátásaink te­hát nem éppen biztatóak. Ehhez járul, hogy a szakemberek a koronaér elme­szesedésének, a szívinfarktusnak az okát sem minden esetben látják még tisztán. Ám ahhoz az egyhez nem fér kétség — és ezt az elvet egyöntetűen vallják a tudások —, hogy a koleszter nagy mennyisége a vérben, illetve az érfalon rendkívül veszélyes az infarktus szempontjából. Ml A KOLESZTERIN? A koleszterin a vér zsíranyagának egyike, melynek lerakódása következté­ben az érfal elveszíti rugalmasságát, Erre a kérdésre akartam választ kapni a budapesti III. számú Belgyó­gyászati Klinika igazgató főorvosótól, dr. Gerő Sándor professzortól, akinek neve máris elválaszthatatlanul össze­forrt a Chinoin gyógyszergyár kitűnő termékével, a Miscleronnal, mely egye­lőre — sajnos csak a hír szárnyán ha­zánkba Is eljutott. Ezzel indokolhatók a Gerő professzor íróasztalán nap-nap után tornyosuló levelek, mindmegannyi érdeklődés, kérdés — Csehszlovákiából, de más országokból is. Nem csoda, hiszen míg a fertőző be­tegségek java részét sikerült megfékez­ni, az érbetegségek még a ráknál is gyakoribbak és jóval több emberéletet követelnek. A professzor megmutatja munkatár­saival folytatott évekig tartó kísérletei­nek és megfigyeléseinek az eredményét: a gyöngykapszulákat, a Miscleront. Érdeklődéssel szemléljük az üvegfiolába zárt értékes gyógyszert, melyről azon­ban vendéglátóm szerényen megjegyzi: — Nem csodaszer, másutt is van ilyen. Majd így figyelmeztet: — Tévedés vol­na azt ninni, hogy a Miscleron minden­ható. Korántsem. Kizárólag az érelme­szesedésből következő kórokat gyó­gyítja. Ez azt jelenti, hogy bár a patologi­kus elváltozások nagy részére a szöve­tekben keletkező szklerotikus csomók a jellemzők (kísérőjelensége a multiple­xisnek nevezett idegbajjal járó bénu­lás), ez a betegség nem mindig függ össze az arterioszklerózissal, vagyis az érelmeszesedéssel. Az ilyen esetekben tehát nem sok hasznát venné a beteg a Miscleronnak, mely azonban esküdt ellensége az érbetegségeknek, pl. a koronáris szklerozisnak, az agyér, vagy > Nyugatnémet dohányzásellenes-tab­letta reklámja Ki fizeti meg a dohányzásról való lemondás árát? Ha a Royal College of Physicians ijesztő jelentése nem rémíti el a dohányzókat annyira, hogy egyszer és mindenkorra kioltsák cigarettái­kat, úgy soha semmi sem fogja. Ha azonban ez sikerül neki és a do­hányfogyasztás Angliában nagymér­tékben csökken, úgy a nemdohány­zóknak is áldozatokat kell hozniok. Kissé tisztességtelen dolog eltűnőd­ni azon, vajon az ország megenged­heti-e magának, hogy megszabadul­jon egy olyan cikktől, amely évente 27 500 ember halálát okozza. De no­ha a cigarettagyártás nem játszik olyan nagy szerepet a gazdasági életben, mint a másik nagy „gyil­kos" és levegőszennyező: a gépko­csi, fontos Iparág és a kormány bevételének jelentős forrása. Még azok a meglehetősen enyhe intézkedések is, amelyeket a Royal College javasol a dohányzásról való leszokás érdekében, hamarosan érez­tetnék hatásukat. Különösen a hir­detések betiltásának lenne traumás hatása a Fleet Streeten, a sajtó berkeiben. A cigaretta hirdetését a televízió­ban 1985-ben törvénytelennek nyil­vánították, de az ipar még mindig évi 14,3 millió fontot költ a dohány eladására, s ebből 12,1 millió fontot ad ki újsághirdetésre, 2,2 millió fon­tot televíziós műsorra és nyilvános­ságra nem hozott összeget az aján­dék-kuponok és a sportesemények felhasználásával folytatott reklámra. A lapok vesztesége bizonyos mérték­ben megtérülne, ha a kormány még fokozná jelenlegi, 100 000 font költ­séggel járó hadjáratát, amelynek so­rán figyelmezteti az embereket a dohányzás veszélyeire. De mi történne, hogyha a legtöbb ember egyszerűen lemondana a do­hányzásról? A dohányfogyasztás az 1960-as évek során máris csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents