A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

nista párt részéről Major István elvtárs volt. — Júliusban leégett a ftlleki zománcgyár nagy része, munkások százai maradtak munka és megélhetési lehetőség nélkül. — A ÍUlekl munkások érdekében felszólalt a parlamentben dr. Vladimír dementis kommunista képviselő. Ugyancsak közbenjárt a párt megbízásából több minisztériumban. — Novemberben a Bécsi döntés alapján a losonci járás déli részét Magyarországhoz csatolták. Megindult a kommunisták kegyetlen üldözése a kettészakadt járás szlovákiai és magyarországi területén egyaránt. Az „önkormányzat" bevezetése, később a fasiszta ún. „Szlovák állam" keletkezése, Szlovákia dolgozó népe számára szabadság helyett fokozott elnyomást jelentett. Horthy rendszere véres fasiszta rendszer volt, ugyanúgy mint a szlovákiai Tlso-Tuka féle fasizmus. E két fasiszta diktatúra eddig nem látott faji és nemzetiségi uszítást és elnyofnást vezetett be. A szlovák és magyar dolgozókat egymás ellen uszították. Mindkét rendszer Hitler engedelmes eszközévé és kiszolgálójává vált. A magyar és szlovák urak megegyeztek a mindkét nemzet dolgozó, népi tömegei rovására. A szlovák hatóságok feloszlatták a lónyabónyai járás összes szakszervezetét. A Horthy-rendszer betiltott a losonci járás területén minden politikai pártot a Magyar Nemzett Párt és a Hlinka-féle Szlovák Néppárt kivételével. 1940 áprilisában Podreöany . községben május 1. előestéjén kommunista röpiratok jelentek meg. Terjesztőit börtönbe vetették. — Május 1. megünneplésére előkészületeket tettek a losonci és füleki kommunisták Is. A biztonsági szerveknek sikerült leleplezniük a szervezkedést. Több elvtársat letartóztattak. Kohn Béla kommunista asztalost a katonai kémelhárító csoport a fogházban agyonverte. 1942 novemberében az SZLKP illegális szervezetének tagjai merész szabotázsakciót hajtottak végre Lovinobafta mellett. Megszakították a losonc-zólyomí magasfeszültségl villamos éramvezetéket. A tetteseket nem sikerült kinyomozni. 1943 áprilisában a losonci államrendőrség általános razziát tartott és 83 személyt letartóztatott. — Júniusban a losonci munkás fúvószenekar karmestere temetésén fasisztaellenes tüntetésre került sor. 1944 szeptemberében a lovlnobafiai járás területe csakhamar részévé vált a partizánok által ellenőrzött területnek. Felszámolták a fasiszta rendszert, átmenetileg győzött a nemzeti demokratikus forradalom, a forradalmi nemzeti bizottságok alakultak. Jelentős támogatást nyújtottak a szovjet, valamint más nemzetiségű (magyar, cseh) partizánok. — Ebben az időben a Magyarországhoz tartozó losonci járás területén is fellendült az antifasiszta küzdelem, annak ellenére, hogy sokkal kedvezőtlenebbek voltak hozzá a feltételek. Partlzánakciók folytak katonavonatok és más katonai létesítmények ellen. Ezeket az akciókat a gyári munkásság tevékenyen támogatta. Losoncon 1944 szeptember elején illegális nemzeti bizottság jött létre. — Októberben a németek támadást kezdtek a partizánok ellenőrzése alatt álló területek ellen. Ideiglenesen sikerült megszállntok a lovinobaftai járás területét, a partizánokat visszaszorították a hegyekbe. A lakosság állandó kapcsolatot tartott fenn a felkelő erőkkel. 1944 december 27. — 1945. február 4. A szovjet hadsereg valamint a román hadsereg alakulatai felszabadították a losonci járást. Több mint 2000 szovjet katona áldozta életét a felszabadításért folyt harcokban. Elesett mintegy 300 román katona is. Fél évszázad a mozgalomban Az Ipolyba torkolló kis Maskovo patak mindkét partján, magasabb dombok, de még nem hegyek ölében épült fel Jelsőc (JelJovce) ez a múltban is kicsiny, napjainkban még jóval kisebb palóc község. 1900-ban 516 lakosa volt, ma már csak 278 lakosa van a falunak. A gyárvárossá fejlődött Losonc természetes vonzásának következménye a falu mind gyorsabb elnéptelenedése. A falu lakosságának egy része ma Is a közeli városban keresi meg mindennapi kenyerét. Igy került a falu munkássága évtizedek óta közeli kapcsolatba a város Ipari munkásságával. Ezzel magyarázható és így érthető a kis község említésre méltó munkásmozgalmi múltja és jelene. A falu egyik zsúpfedeles házikójában született a ma már nyugdíjas Koncz János, a CSKP régi tagja és harcosa. Ma Is a faluban él, persze dolgozó emberhez méltó házban és környezetben, Öt kértem meg, hogy néhány keresetlen mondattal vázolja fel önmaga és a falu kommunistáinak múltban végzett munkásmozgalmi tevékenységét, életét. Mikor és milyen körülmények közepette alakult meg a CSKP helyi szervezete Jelsőcön? Amikor 1921-ben megalakult a CSKP, élt a falunkban egy beszédes, képzett és igen értelmes munkás, Csernák István. ö volt az, aki a CSKP megalakulásával kapcsolatban szebb jövőbe vetett hitet, bizakodást ültetett a falu nincstelenjeinek, elszegényedett klsparasztjalnak szívébe, leikébe. Vasárnap délutánonként nálunk is a falu kocsmája előtt jöttek össze a hozzám hasonló szegény szolgagyerekek. Olyankor odajött közénk a szépen, meggondoltan beszélő Csernák István, hogy szót váltson velünk Is, szolgagyerekekkel. Egyszerű szavakkal Igyekezett megmagyarázni, hogy a kommunista párt a szegény embereket védi, az 6 érdekeiket szolgálja. A faluban adádá példákon mutatta meg nekünk azt az egyszerű Igazságot, hogy a falu lakosai sem egyformák, különbözők az érdekeik. Az egyik cselédet tarthat, a másiknak cselédnek kell lennie. Egyik szolgálja a másikat, és még csak jó szót sem kap cserébe. Igy oktatgatta, tanítgatta a falu felnőtt munkásait és a kamaszkorban lévő szolgalegényeket. Nem hiába. 1922 tavaszán községünkben is megalakult a CSKP helyi szervezete. Elnöke Csernák István lett. En még akkor sem léphettem a pórttagok sorába, hiszen csak 17 éves voltam. Egy év múlva 1923 márciusának elején virradt ránk, mert hiszen többen is voltunk fiatalok, a boldog nap, amikor a kommunista párt tagjai sorába felvettek. Azt nem tudom, hogy megalakulásakor hány tagja volt a jelsőci pártszervezetnek, de azt igen, hogy 1923-ban én lettem a 33. tagja a helyi szervezetnek, Miben merült ki akkoriban és a későbbi évek során a helyi pártszervezet tevékenysége? A kezdet kezdetén a szervezési munkát helyezte előtérbe. De nagy gondot fordított a tagok iskolázására is. Rendszeresen gyűléseztünk, nyilvános taggyűléseket is tartottunk. Ezek az összejövetelek, az elhangzott előadások a tagság hiányos műveltségét, Ismereteit is hivatva voltak pótolni. Jómagam is csak négy elemit végeztem, így aztán Jó hasznát vettem a párt által rendezett összejöveteleken elhangzott Ismeretterjesztő előadásoknak. Ismerkedtem a párt politikájával és programjával. Lelkesen tanultam, edződtem, a pártba vetett hitemben megerősödtem, Abban az Időben faluhelyen a földbirtok után mérték a tudást és tiszteletet, osztották a tisztségeket. Igy aztán a falu vezetőségébe még véletlenül se kerülhetett nincstelen munkás vagy kisparaszt. Ennek az Igazságtalanságnak a felszámolása Is a helyi pártszervezet programján szerepelt. A munkanélküliek érdekelt Is a kommunista párt szolgálta és védelmezte, helyi viszonylatban Is. 1929-ben kivettük a részünket a választásl harcból, nem sok eredménnyel. Az anyagilag erős, különféle forrásokból pénzelt és befolyásos személyek, Intézmények támogatását élvező ún. „úri pártokkal" és ezek kiszolgálóival akkor még nem vívhattunk eredményes harcot. Ennek következtében és mert addig volt vezérünk, Csernák István, mint oly sokan mások Is abban az Időben, kivándorolt Kanadába, bizonyos tekintetben visszaesett a helyi pártszervezet tevékenysége. De aztán a harcot Tóth István, az új pártelnök vezetésévej tovább folytattuk, Ismét erőre kaptunk, és az 1932-es választások eredményeként a községi képviselőtestületbe már kommunisták Is bekerültek. Ekkor kerültem be én Is harmadmagammal a község vezetőségébe, Eredményesen képviseltük a párt programját, Irányvonalát. A munkanélkülieken ideigóráig az államkasszából patakszabályozásra kiverekedett tízezer korona segített. A nagygazdák fékező mesterkedéseit meghiúsítottuk. A pártpropaganda és a munkásság erélyes fellépésének volt köszönhető, hogy még Ferlancslk főjegyző Is szembefordult a nagygazdáknak a patakszabályozás megkezdését gátló cselszövéseivel. Jómagam 1931-től az egyik losonci szállítóvállalatnál dolgoztam. Igy kerültem közelebbi kapcsolatba a járási pártszervezet tőlem sokkal fejlettebb kommunistáival. Mint aktivista jártam a falvakat. Jelsőcön, Vilkén és más környékbeli falvakban végeztem többedmagammal propagandamunkát. Nappal dolgoztunk, este és éjszaka csak úgy gyalogosan jártuk a falvakat, és végeztük eí a feladatul kapott munkát. Vükén is sikerült pártsejtet szerveznünk. Noha a munkahelyem Losoncon volt, Jelsőcön is részt vettem a pártszervezet munkájában. Az 1935-ben megtartott parlamenti választások során az agrárpárt úgy Igyekezett minél több szavazatot szerezni, hogy közvetlenül a választások előtt erdőt osztatott. Fondorlatos akciójuk sikerrel járt. A kommunista párt helyi szervezetét az 1935-ös kudarc nem rendítette meg. Változatlan lendülettel és akarással folytatta a céltudatos harcot, eredményesen, Az 1938-as községi választás után a községi képviselőtestület összetétele igy alakult: 5 kommunista, 3 domovlnás, 4 képviselő a Magyar Nemzeti Pártból, En lettem a községi bíró, és az 00 albírá Is kommunista lett. Pénztáros a Domovina szervezetből került ki. Tizenhat küzdelmes év után első ízben került a községi bíró táblája kommunista munkás házára. 1938 nyarán Banská Bystricán (Besztercebányán) egyhónapos politikai pártiskolázáson vettem részt. A képzett marxista—leninista előadóktól Igen sokat tanultam. Sötét esztendők No de nem voltam sokáig községi bíró. 1938 őszén, a horthy-csapatok bevonulása utón, a Magyar Nemzeti Párí helybeli elnöke sajátkezűleg vette le házam faláról a táblát és saját házának falára szögezte fel. Engem pedig a kakastollasok mint volt kommunista bírót vettek kezelésbe és nyilvántartásba. A szomszéd faluban levő csendőrőrsön kellett naponta jelentkeznem, A városba nem mehettem, csak az erdőgazdaságban dolgozhattam. Nemzeti hűségesküt kellett tennem. Valamennyi kommunista minden mozdulatát lesték, figyelték. Eletem legsötétebb évei voltak ezek. Mégis kljátszottuk őrzőinket. Sikerült magyarországi elvtársainkkal többször is találkoznunk. A második világháború kitörésekor be kellett vonulnom katonának. A felszabadulás a Szovjetunióban ért. Mint hadifogoly antifasiszta tanfolyamon vettem részt. Tanultam a tőlem fejlettebb elvtársaktól, hogy aztán én is taníthassam fogolytársaimat, előkészítsem őket a hazatérésük után rájuk váró életre, feladatokra. A felszabadulás óta eltelt ivek Azt talán mondanom sem kellene, hogy a felszabadulásról szóló híreket a hadifogságban Is kitörő örömmel fogadtuk. A hadifogságból hazatérve, amint lehetett, bekapcsolódtam a párt új, Immár szocialista hazát építő munkájába. Szerény tehetségemmel és tudásommal vettem ki részemet az építés munkájából és az azzal együttjárá harcokbál. Tevékenyen segítettem elő a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság, az egységes földművesszövetkezetek szervezésének és megerősítésének munkáját. A népi közigazgatásban különféle tisztségeket töltöttem be. Az utolsó másfél évtizedben a nemzeti bizottság titkára voltam Tőrlncsen (Treni). Ebben a munkakörben talált a magyarországi ellenforradalom. Nekem jutott az a feladat, hogy magyarországi elvtársainkat az ellenforradalmárokkal folytatott küzdelmükben oly módon is megsegítsük, hogy őket propaganda anyaggal, röplapokkal és más sajtótermékkel lássuk el, A Tőrincsre szállított nagymennyiségű anyagot az általunk csempészmunkára beszervezett elvtársak segítségével a falu alatt folydogáló Ipolyon át juttattuk el magyarország! elvtársainkhoz, Pártunknak a dolgozók szebb jövőjéért folytatott félévszázados, csalódásokban és sikerekben gazdag harca győzelemmel végződött. Hiszem, hogy megújult lenini pártunknak szocialista hazánk felvirágoztatásáért, minden becsületes dolgozó még szebb életéért most folyó harcát a teljes siker fogja koronázni. Ez a tudat örömmel, megelégedéssel tölti el egész valómat.