A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

A KOMMUNISTA PÁRTSZERVEZET TÖRTÉNETE Az 1917-es oroszországi proletár­forradalom és 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása, hő­si harcai nagy hatással voltak a munkásmozgalomra Csehszlovákiá­ban is. Olyan éles ellentét alakult ki a szociáldemokrata párt jobb- és bal­szárnya között Losoncon is, hogy 1921 tavaszán, a szociáldemokrata pártból kivált balszárny megalakí­totta a kommunista párt helyi szer­vezetét. A baloldal szónokai, Nógrádi, Je­szenszky olyan hatást értek el a kb. 400 párttagnál, hogy a jobb­oldal szégyenletes kivonulása után a Zöldfa vendéglő nagyterme még mindig zsúfolt maradt. Nagy több­séggel és nagyon lelkes hangulatban alakult meg Losoncon (Luéenec) a he­lyi szervezete annak a kommunista pártnak, amely évtizedeken át ve­zette a munkásosztály dicső harcát. Nehéz, sőt lehetetlen a losonci pártakciókat hiánytalanul felsorolni, valamennyire visszaemlékezni, hi­szen közel 24 harcokban gazdag múl­tú esztendő áll mögöttünk. Munkát, kenyeret! Voltak idősza­kok, amikor ezért az égető követe­lésért naponta tömegakciókat vezet­tünk. Munkát, kenyeret! E jelszótól volt hangos, tömegakcióink hosszú sora a burzsoá Csehszlovák Köztársaság­ban és különösen itt Losoncon 1920 -1924-ben. 1925. februárjában (Losoncon feb­ruár 14-én zajlott le) a kommunista párt országos méretű tömegtünteté­seket szervezett: a munkanélküliség növekedése, a kenyér és a legfonto­sabb élelmiszerek drágulása és nem utolsó sorban a hírhedt Gajda féle fasiszta szervezet provokációi ellen. (Munkás- és szovjetellenes tünteté­seket rendeztek és a hatalom átvé­teléről ábrándoztak.) Február 24-én este 6 órai kezdet­tel nyilvános népgyűlést hirdettünk. Mintegy 4 ezer ember jött össze. A népgyűlés lelkes hangulatban folyt le. Előadók Tauszig, Herz, Voj­tász elvtársak voltak. Mint annyi más esetben, a rendőrhatóság a nép­gyűlés utánra tervezett tüntető fel­vonulást ezúttal is betiltotta és el­zárta a városba vezető utat. A tün­tető tömeg ennek ellenére elindult. Jól vasalt cserkészbotokkal felsze­relt 40—45 vörös cserkészből álló csapat haladt az élen. Még a rendő­rökkel való találkozás előtt, számít­va az összetűzésre, a cserkészcsapat kettévált. Az egyik csoport egy mel­lékutcán a rendőrkordon hátába ke­rült. A tömeg ezalatt elérte a rend­őrkordont. Rövid szóváltás követ­kezett. Parancsunk van a felvonu­lást szétoszlatni, mondták a rendő­rök. Nekünk parancsunk van menni, válaszolták a cserkészek. Lecsaptak az első gumibotok, egv revolver is elsült valamelyik rendőr kezében. Sok mindenre itt már nem volt le­hetősége a rendőröknek, mert a két oldalról akcióba lépő cserkészcsapat és a tüntető tömeg lendülete szét­szórta, valósággal elsöpörte útjából a rendőrkordont. A népharag azokat sem kímélte, akik a Corso kávéház ablakai mögött gúnyolódtak. Csakhamar kövek, tég­lák, repültek az óriási kirakatokba. fgy fejeződött be ez a kommunista párt vezette antifasiszta tömegmeg­mozdulás. Losoncon. Másnapra csak a rendőrség és katonaság közös fel­lépése tudta megakadályozni a tün­tetés folytatását. Híre jött ugyanis, hogy a környék bányászai is bejön­nek és részt vesznek a tüntetésben. Fegyveres katonák és rendőrök cir­káltak az utcákon, a városon kívül pedig ágyúkat is felállítottak. Ez­után összefogdosták a cserkészcsapat tagjait. 25 vörös cserkész szenvedte el a 9 hétig tartó vizsgálati fogságot és a 4—12 hónapig tartó nehéz bör­tönbüntetést. A cserkészcsapat vezetői Freit Mi­hály és Kysucky Pál elvtársak vol­tak. 1927-ben Munels Pál járási párt­titkár a jól működő járási pártszer­vezet részére zászlót kért a moszkvai Dinamó üzemtől. Ellenértékül kb. 6 ezer ember aláírását küldtük azzal a fogadalommal, hogy a zászló alatt fokozottabb harcot vívunk a mun­kásosztály teljes felszabadításáért. A zászlót meg is kaptuk. A fel­avatási ünnepély még ma is élénken él nagyon sok régi elvtársunk emlé­kezetében. Az 1928. május 1. előtti hetek a zászló okozta lelkes izgalomban tel­tek el. Május 1-én vonultunk fel Boldis János — ő őrizte a moszk­vai Dinamó gyár által ajándéko­zott vörös zászlót a zászló alatt először. Hozzá voltunk szokva, hogy a kommunisták május 1-i felvonulásán három, három és félezer ember vett részt. Ezen a május elsején több mint ötezer em­ber vett részt a felvonuláson. Sú­lyos szerszámok, a védelmi osztály tagjainál töltött revolverek is készen voltak a zászló megvédésére. 44 esztendő múlt el azóta. A hat­ezer aláíró és fogadalmat tevő kom­munista és szimpatizáns munkás kö­zül már sokan nem élnek. A zászló égő vörös színe is fakultabb egy kis­sé. A jelszavas szalagoknak csak kis töredéke maradt meg. A losonci és környéki munkás­mozgalomnak ez a nagyon fontos, wkenyeret : A GYÁRAT FÖLDETA FALUJI SZEGÉNYNEK SAC,fiTA Afll f P7ní/ki á u FELHE*'KI|ÍMBERFJC N AGYAI A párt és a vörös szakszervezet fúvószenekara 1931. május 1-én FÉLREA'KlfFMBER NAGYADIVAL FÉLRE

Next

/
Thumbnails
Contents