A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-14 / 6. szám

Csendes jubileum A kamocsai (Komo(a) kislány a népdal szerint „szomjan maradott". Az a kamocsai kislány, akiről alább lesz szó, nem maradott szomjan, el­lenkezőleg: szomjat olt. Az érsek­újvári (Nővé Zámky) járás magyar lakosainak kultúra iránti szomját, igényeit segít kielégíteni a Csema­dok járási titkárságán. öszi Irmát, aki 1950-ben kapcsoló­dott be a kultúrmunkába, mikor Ka­mocsán a Csemadok helyi csoportja megalakult, ma húsz évvel később mint járási titkárt — a járási titká­rok között az egyetlen nőt — látjuk viszont. — Ténykedésem a kultúra terü­letén a színjátszással kezdődött. Ná­lunk akkoriban kitörő örömmel üdvözölték a lehetőséget, az alkal­mat az aktív művelődésre, kulturált szórakozásra, és így nyomban meg­alakult a helyi szervezet színjátszó csoportja. Mekkora volt a lelkesedés! Fárad­hatatlanul dolgoztunk és roppant büszkék voltunk rá, hogy fellépé­seinknek Űjvárott és Komáromban (Komárno) is nagy visszhangja volt. Rövidesen a járáson is megismer­tek és mikor szükségük volt admi­nisztratív munkaerőre, rám gondol­tak, engem kértek fel. A megbízást örömmel vállaltam. Alig dolgoztam két hétig a járási titkárságon, mikor egy reggel levél várt az íróasztalo­mon. A titkár elvtárs értesített ben­ne, hogy néhány hétre Kelet-Szlo­vákiába kellett utaznia. Ott akkor folyt a szövetkezetesítés — és rám bízott minden teendőt. Ügy alakul­tak a dolgok, hogy közben Kürtre (Strekov) kellett mennem egy gyű­lésre, ahol így én képviseltem a Cse­madok járási titkárságát és mint ilyet, felkértek, hogy tartsam meg a beszámolót. Oszi Irma 1969 novemberében lett járási titkár Űjvárott, amint már említettem, ilyen minőségben az egyetlen nő. Éppen ezért érdekelne, hogy ez a tény tükröződik-e vala­miképpen titkári munkájában. — Feltétlenül — feleli. — Én ugyan személyemben nem érzek se­hol hátrányos megkülönböztetést, de évek folyamán volt alkalmam meg­győződni róla, hogy a nők fokozot­tabban rá vannak utalva a segítsé­günkre. Több tehetséges, rátermett asszonyt, lányt ismerek a járásban, aki felelősségteljes, magasabb funk­cióban is megállná a helyét, talán jobban mint nem egy férfi. Az egész járásban pélául csak egyetlen szövetkezet elnöke asszony. Jelentéktelenebb vezető beosztások­ban is alig találkozunk nőkkel. Ez azonban csak az egyik probléma, amibe közvetlen beleszólásunk nincs. A másik azonban teljesen a mi te­rületünk. Ezalatt a továbbképzést értem, amivel asszonyainknak hasz­nos segítséget nyújthatunk. A sza­bás-varrás és kézimunka-tanfolya­mok, a főzőiskolák mind a nők ér­dekeit szolgálják, ezek sajátos női munkaterületek. Igyekszünk ez iránt az akció iránt az érdeklődést felkel­teni és ennek alapján a tanfolyamo­kat létrehozni. De rendezünk a nők számára nem speciálisan női elő­adásokat és előadássorozatokat is. Például legutóbb Párkányban. (Stú­rovo) a csehszlovák-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerző­désről beszélgettünk asszonyainkkal, mert az a célunk, hogy politikai mű­veltségben se maradjanak le a fér­fiak mögött. Ne legyen boldogulá­suknak, előremenetelüknek kerékkö­tője éppen az, hogy népünk és ha­zánk életének fontos mozzanataival, a világban lezajló történelemformá­ló eseményekkel kapcsolatban tájé­kozatlanok, esetleg rosszy.1 tájéko­zottak legyenek. Nyugodtan állithatom, hogy járá­sunkban kiváló a Csemadok és a Oszi Irma, a Csemadok érsekújvári járási titkára többi tömegszervezet együttműködé­se. Mindenben megértésre találunk és kölcsönösen segítünk egymásnak. Ezért merem remélni, hogy eredmé­nyeink sem a legrosszabbak. Mi pedig ezért merjük állítani, hogy jó kezekben van az érsekújvá­ri járás Csemadok-szervezeteinek ügye. ORDÖDY KATALIN Nagy Vilmos mérnök, a Csemadok helyi szerve­zetének elnöke beszámol a húsz év munkájáról Orbán Gizella népdalokat énekelt A régi tagok kitüntetése Volt mire emlékezni Fellépett az általános iskola tánccsoportja PRANDL «ANDOR felvételei Pozsonypüspökin (Podunajské Bisku­pice) január 17-én ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a Csemadok helyi szervezetének húszéves évforduló­járól. Ez alkalomból gazdag fénykép­anyagot, lapokból kivágott cikkeket, régi színházi plakátokat tartalmazó kiállítást tekinthetett meg a kultúrház­ban összejött szépszámú közönség. Németh Károly tanító üdvözölte a megjelenteket, majd röviden méltatta a Csemadoknak a községben betöltött társadalmi jelentőségét. Nagy Vilmos mérnök, a helyi szervezet elnöke rész­letesen beszámolt az elmúlt húsz év eredményeiről, kiemelte a régi tagok érdemeit, akik a kezdeti nehézségeket leküzdve áldozatkészen segítették a Csemadokot a sikeres munkában. A tánc- és a színjátszó csoport fellépései­nek szómát szinte lehetetlen volna e rövid beszámolóban felsorolni. A Lu­das Matylval kezdték és a színvonalas darabválasztást ilyen címek fémjelzik: Fehér Anna, Leánynéző, Házasság, Dódl, Aranyember, Ez a falu eladó stb. Irodalmi estek, közös kirándulósok, brigádmunkók a szövetkezetben, politi­kai és társadalmi évfordulók meg­ünneplése mind-mind a húsz év esemé­nyeihez tartoznak. Az utóbbi időben pedig a Csemadok helyi szervezetének Hunyadi János Ifjúsági Klubja fejt ki eredményes munkát, ami biztosíték arra, hogy a szép hagyományok folyto­nossága továbbra is fennmarad. A beszámoló utón a régi tagokat díszoklevéllel tüntették ki, és a régi kultúrmunkások közül háromnak az ün­nepélyes évforduló tiszteletére Nagy József festőművész egy-egy grafikáját adományozták. A vitában a régi tagok: Flaskór Jónosné, Beuttelschmidt Boldi­zsár, Koller Ferenc kedves epizódokat elevenítettek fel a múlt emlékeiből és arra kérték a fiatalokat, hogy ugyan­olyan lelkesedéssel, lendülettel vegyék ki részüket a munkából, mint elődeik. Mcndli Imre HNB-elnök a község nevé­ben megköszönte azt az értékes tevé­kenységet, melyet a Csemadok végzett a falu kulturális fejlesztése terén, és a jelen feladataira, a pórt ötvenéves év­forduló'a méltó megünneplésére hívta fel a figyelmet. Winkler József, a Cse­madok vereknyei (Vrakúna) helyi szer­vezetének nevében üdvözölte a jelen­levőket és kiemelte a két szomszédos község együttműködésének lehetőségeit. Megköszönte azt az őszinte erkölcsi és anyagi támogatást, melyet a püspöki helyi szervezet a nemrégiben alakult vereknyei szervezetnek nyújtott. Az ünnepi gyűlést tartalmas kultúr­műsor gazdagította. Fellépett az általá­nos iskola ének- és tánccsoportja. < »'in Gizella népdalokat, Fieber Ist­nn magyar nótákat, Flaskár Jánosné, eg Gi gyné, Nagy Izabella és Keiser 1 y-egy verset adott elő. A fehér asztalok mellett még sokáig beszélgettek, emlékeztek. Volt miről. Az elmúlt húsz év tettekben és eredmé­nyekben gazdag korszaka volt a Cse­madok helyi szervezetének. — vald — h-i^tí 11

Next

/
Thumbnails
Contents