A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 5. (5a.!) szám

NAGY ZOLTÁN Téli emlék Se hang, se nesz. A ho ropog léptünk alatt. És senkii Nevetni kell. Min is? Fogom karod és nézem arcodon a fényt, mely bederengi. Az arcod, mint havas mező, önfényétöi világol. Szemed sötéten rámtekint — hollók a hóban — és megint elszáll pihenni távol. , s-e | .