A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-26 / 30. szám
Szörény! Levente és Bródy János szerzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest E - rez-tem,hogy visszo-jössz meg én - hoz - zom. D / C / E / A pÉHÜ m m era meg Itt vagy most és bűn-bá-nó- an né - zel rám. ígéri meg. / Cm / Fism / DA D. / Em / meggondolod máskor majdhogy kinek ^tit hiszel. Ígérd megirrondig.mikorszükségvanrád AU Fijm / Cm / m J 2 % mellet-tem leszel, Mondd.hogy többé nem hagysz el, es ha fl» G , G, ^ r, j-""—- — 2.még-is új - ra el - men nil, Nem mondha-tod Iszép szemed - ben Iá - lom ./ E IC / E/A én Ülj le mellém, / Em / me-gint’ azt hogy ti - ved - tél K.ígérdmeg.meggonrModmáskormajdhogy mondjel mindent 5 - szin - tén Fism / D A 0 / Em / Fism / m ki-nek mit hiszel, I gérdmeg Mind igámkor szükség van rád, mel-let-temleszéT Cm Hm ---------PÉH m Mondd,hogy töb-be nem hagysz el vissza-jössz még én - hoz - zám Itt vagymostés E D / Fis / H7 könnyes szemmel né - zel rám. • l-gérdmeg E / _ Fism / . Gism / EH? E / Fism / meggondolod máskor ma jdjiogy kinek mit hiszel, ígérd megirréndig, mikor szükség vanrád, «a » Gfcm 1 1 Cism / / . %.... i-'A - r_- .rrfr"'...----— mellet - tem leszel. Mondd,hogy töb - be nem hagysz el. Xonössl István felvétele ítéletvégrehajtás középkori törvények szerint a mai Szaud-Arábiában Mozdulatlanul fekszik a fiatal anab a földön, feje előrenyújtott karjai között. Fehér humuszán vörös foltok. Vérfoltok. Két katona kétoldalt felemeli hosszú, hajlékony pálcáját, ami füttyszerü »üvöltéssel jár, majd a botok lesújtanak az áldozat hátára. A szerencsétlen összerándul. A szaud-aráblal főváros, Er-Ríad főterén félkörben guggoló tömeg szánakozva felmordul. Ismét lecsapnak a botok. „Huszonyolc, huszonkilenc, harminc — számol egy férfi hangosan vörös tejkendőben és krémszínű köpenyben, gallabtjában. Aztán felemelt a kezét: — Elégi“ A katonák hátrább lépnek. Nyöszörögve emelkedik térdre az elítélt. „Elmehetsz — mondja neks a felügyelő. — Allah tilalma ellenére Ismét bort Ittál, ezért megbűnhődtél. Most szabad vagy. Allah legyen veled, mert ő kegyes és bölcs... Jöjjön a következő!“ A botütések, amiket ezen a napon Er-Rladban összeszámoltunk, több százat tettek ki. Péntek volt, a hagyományos törvénykezési nap Mohammed próféta országában. Péntek volt, s ez a nap ugyanígy folyhatott volna le évszázadokkal ezelőtt. Mert még ma Is ugyanúgy -bíráskodik és büntet a papok által vezetett szaud-arábtai Igazságszolgáltatás, mint több mint 1300 évvel ezelőtt, amikor a Próféta Allah szavait és parancsait „az iszlám szent könyvében“, a Koránban, a moszl-lmok erkölcsi törvényévé tette. A Korán és Mohamednek a Hadlth-ban összegyűjtött magyarázatai szabják meg a büntetést minden törvénysértésért: testi fenyítés jár kisebb, halálbüntetés súlyos bűncselekedetekért. Alkohol és dohány árusításáért, illetve élvezetéért botozás, megkorbácsolás Jár. A tolvajnak levágják a jobb vagy a bal kezét (hogy melyiket, azt maga döntheti el). Mert, mint a Korán 5. szúrájának 38. versében áll: „Egy tolvajnak vagy egv tolvaj nőnek vágjátok le a kezét, büntetéseként annak, amit elkövettek. Ez a figyelmeztető büntetés Allahtól van; Allah mindenható és mindenttudó.“ Még néhány évvel ezelőtt az.volt a szokás, hogy a hóhér forró olajba mártotta a vérző csonkot, megakadályozva ezzel, hogy a megbüntetett tolvaj kivérezzen. Ma orvosok narkotizálják, legalábbis a városokban, az elítéltet, érzéktelenitő injekciót adnak neki az „amputácfó" előtt s a vérzés csillapításáról is gondoskodnak. Vidéken azonban többnyire az ősi hagyományok szerint történik minden. Nem ritka, hogy a helybeli mészáros veszi át a bakó szerepét. Az istenkáromlás tág játékteret hagy a bíráknak. Az 5. szúra 33. verse megfenyegeti az eretnekeket, hogy „büntetésük halál vagy keresztre feszítés, vagy szétfeszített kezüknél és lábuknál való felakasztás, vagy az országból való kiűzés lehet“. Aki hamisan esküszik, annak errefelé még mindig számolnia kell azzial. hogy kitépik a nyelvét. A házasságtöröt, akinek cselekedetét legalább négy tanúnak Igazolnia kell, megkövezik vagy megbotozzák — hűen a 24. szúra 2. verséhez: „A paráználkodó férfit és nőt száz botütéssel sújtsátok.“ A gyilkosokat eddig lefejezték. E tekintetben a szaud-arábLal ítéletvégrehajtást néhány évvel ezelőtt mindenesetre modernizálták: Fejszál király elrendelte, hogy a gyilkosok ellen hozott Ítéletet a jövőben ne lenyakazással, hanem agyonlővéssel hajtsák végre. Gyilkosokat és tolvajokat mindenesetre alig találni Szaud-Aráblában. A középkor óta alkalmazott drákói szigorúsági! büntetések, mint ahogy egy magasrangú igazságügymínisztériumí tisztviselő megjegyezte, „ki fízetödtek“. Mert: „Olyasfajta bűnözést, ami meszokott Európában, mi nem ismerünk. Nálunk még a pénzváltók 1s nyitva hagyhatják a boltjukat, amikor mennek, hogy mindennapos imádságukat elvégezzék. Végttlts mindenki eléggé fél attól, hogy elveszíti a jobb vagy a bal kezét.' Szaud-Arábla beduinjai nem ismernek ellenszegülést a Korán diktálta fövényekkel szemben. Az ország lakói vahhabiták, a Próféta megalkuvás nélküli követői. Amit Mohamed a Koránban lefektetett, az törvény a számukra. Világi bíróságok viszont, amelyek ellent mondhatnának az egyházi törvénykezésnek, nem léteznek Szaud-Aráblában. Maga a király, „a tiszta hit védelmezője és oltalmazó)«“ is kénytelen alávetni magát a törvény őreinek szerepében tetszelgő papok ítélethozatalának. Nem ritka, hogy valaki panaszt tesz, emberöléssel vádolva uralkodóját. Az ok: valamely hozzátartozóját az országot kettészelő vasúti pályán áthaladva elkapta a mozdony és halálra gázolta. Ennek a vasútnak a tulajdonosa azonban a király, s így a balesetért is ő a felelős. Ilyen esetekben kénytelen benyúlni a kasszába: a Korán előírja, hogy gyilkosságért vagy emberölésért a hátramaradottakat, ha ezzel egyetértenek, vérdíjjal, az ún. „duyá“-val kártalanítani lehat. A törvény bennszülöttekre és külföldiekre egyaránt érvényes. Az Itt szokásos ítélkezés tekintélyét biztosítandó, az olajjövedelemből meggazdagodott sivatagi ország kormánya, melynek területén a legnagyobb tiszteletnek örvendő zarándokhely, Mekka fekszik, ősidők óta egy költséges szokást tart fenn: azokban a gyilkosság! esetekben, amikor a tettest nem sikerült elfogni, kártérítést fizet az áldozat hozzátartozóinak.