A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-26 / 30. szám
Sfk a vidék, mint az asztal, ft szelíd arculaté, mint egy szépen megfestett tájkép. Levegős, tágas — Jellegzetesen csallóközi. Aki Dunaszefáahely felől utazik Nagymegyerre, talán észre sem veszi az öt jobb oldalélt szerényen meghúzódó tejüzemét, Csak a magasba emelkedő gyárkémépy hívja fel az ntas figyelmét és árulkodik arról, hogy ott valamiféle „gyéracska" van. Honnan is tudhatná az arra járó idegen, hogy milyen eredményes és hasznos munka folyik ott? Pedig érdemes oda benézni és meggyőzííkni róla, hogy a jóli szervezett, szorgalmas munka nyomén milyen és mennyi tiszta jüvedelet hoz az üzem népgazdaságunknak. A tejüzem 1964 őszén fejeződött be az építése. Október 1-én 120 alkalmazottal megindult a termelés. Mint minden új és induló üzemben, itt is csakhamar jelentkeztek a kezdeti nehézségek. A legnagyobb hiányosság abban mutatkozott, hogy kevés volt a szakember, hiszen az alkalmazottak túlnyomó többségét a mezőgazdaságból és a háztartásokból toborozták. 1965 júniusában leállt a termelés, A nagy árvíz Idején a leltörő talajvíz tönkretette az üzem alapjait. A Javítási munkákra ráment az egész második félév. Az újra tnduláslg sikerült néhány kiváló szakembert is szerezni. — A szakember-szükséglet folyamatos biztosítása érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn a nagymegyeri iskolákkal — mondja Mórocz Béla igazgató. — Mindjárt a kezdet kezdetén meggyőztünk 24 fiatalt, de azóta is rábírunk évenként nyolcat, tízet, hogy menjen Csehországba tanulni. A különböző tejipari technikumok elvégzése után aztán nálunk dolgoznak mint technikusok, jelenleg i95 az üzem alkalmazottainak száma. Szakember-hiányunk nincs, és ez nagy dolog. Legnagyobb örömünkre tavaly szeptember elsejével megnyílt Nyltrán a négyéves Tejipari Technikum, ami számunkra nagyim biztató és megnyugtató. Munkásaink zöme fiatal. A tér-Kiss fenő ellenőrzi a gépeket meiés folyamatos. Arra aztán igazán büszkék vagyunk, hogy Igazolatlan mulasztás nálunk még véletlenül sincs! A talajvíz okozta károk kijavítása után 1986. Január 1-én újra megindult a termelés. Azóta Is folyik akadálytalanul, pillanatnyi megállás nélkül. Miklós Dezső főkönyvelő nagy füstfelhőket eregetve elmondta, hogy az 1966-os évet már 3 és fél millió koronás tiszta jövedelemmel zárták. Akkor mintegy 160 ezer liter tejet dolgoztak fel naponta. A munkások átlagos keresete pedig 1200 korona körül mozgott. Ezzel szemben 1969-ben már napi 220 ezer litert dolgoztak fel, s a munkások átlagos keresete 1830 korona, a múlt évi tiszta jövedelem pedig 4 és fél millió korona volt. — Bár az üzemet eredetileg 200 liter kapacitásúra tervezték — folytatja Miklós Dezső —, ma mégis 280 ezer liter tejet dolgozunk fel naponta. Szédületes szám ez, nem mondom, van is munkánk bőven, meg gondunk is, de azért nem panaszkodunk. Az üzem fő termékei 1. Palackozott te). Naponta 40 ezer egyliteres palackot töltenek meg friss tejjel és szállítanak a dunaszerdahelyi és a komáromi járásba, közvetlen fogyasztásra. Azonkívül tejszínnel, túróval és tejfellel látják el megrendelés szerint a két járást. 2. Porított tej. A szárítógép hatalmas. Holland gyártmányú. Kiválóan működik. Naponta 160 ezer liter tejet porit szárítással, vagyis 17 ezer kg porított tejet állít elő, ami évi 5400 tonnát jelent. A porított tejet huszonötkilós zsákokba és kétkllós dobozokba csomagolják. A dobozos csomagolású kizárólag exportra készül. Egyébként az egész termelés 40 százalékát nyugati országokba szállítják. Az Itt készült porított tej Igen kedvelt és keresett. 1986-ban 12 millió volt, az Idén 43 millió korona lesz a nyugati országokba szállított porított tej értéke. Belföldön főleg a csokoládégyáraknak szállítják, de nagy menynyiséget vásárainak a mezőgazdasági üzemek Is takarmányozási célokra. nagyrészt borjúnevelésre. 3. Vaj. Évente 2000 tonnát gyártanak folyamatosan, édes tejszínből. Azért Is olyan kiváló minőségű a vajuk. Apró csomagolásban kerül piacra. Prágába 1600 tonnát, a dunaszerdahelyl és a komáromi járásba pedig 400 tonnát szállítanak évente. Még soha nem kaptak reklamációt. — Sajtot nem gyártunk — mondja Mótocz Béla Igazgató —, de a két járás részére biztosítjuk megfelelő választékban a testvérüzemektől. Igaz, nagy hasznunk nánska Judit technikus nincs belőle, azonban az a célunk, hogy iá fogyasztókat ellássuk, s hogy azok elégedettek legyenek. Ezt maradéktalanul el is érjük. Jó az együttműködés Mórocz Béla: Meggyőződéssel állítom, hogy az üzem munkakollektlvája nagyon jó (65 százalékú nő). Véleményem szerint a jő eredmények eléréséhez az Is hozzájárul, hpgy az üzem vezetősége szorosan együttműködik a pártszervezettel és a szakszervezettel. A mi üzemünkben valóban érvényesül a párt vezető szerpe. Továbbá nagyon jó a kapcsolatunk a termelőkkel (a földművesszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal. Ezt az Is bizonyltja, hogy az utóbbi években a legnagyobb nyári hőségekben sem kapunk savanyú tejet, és ez óriási eredményi Tudniillik sikrült elérnünk, hogy a termelők saját maguk szállítják be üzemünkbe a tej nagy részét, nem pedig az AKÖV. Így eleve biztosított mindkét részről az ellenőrzés, megelőzzük a nézeteltéréseket, és a tej minősége Is jó. Fehér László a tejszárltó üzemrészleg vezetője, egyúttal az üzemi pártszervezet elnöke: A szárító részleg kollektívája részt vett a szocialista munk'aversenyben. 1967- ben elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az SZKT kitüntetését. Az üzemben ma Is komoly versengés folyik az egyes részlegek között, a versenyt negyedévenként értékeljük. Úgy vélem, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a napi 200 ezer liter tej helyett 280 ezer litert tudunk feldolgozni, ha nem is teljes hasznossággal. Ďurka Jozef termelési igazgatóhelyettes: Ne gondolja senki, hogy könnyű a tejipari dolgozók munkája, helyzete. Ellenkezőleg: nafyon igényes és felelősségteljes. vente mintegy ezer vagon szenet használunk fel, s minden liter tej feldolgozásához 7—8 liter vizet. Tisztaság, tisztasági Ez alapvető követelmény nálunk téli hidegben 6s nyári hőségben egyaránt. Enélküi nagyon megcsappanta munkánk hasznossága. (Egyébként Durka Józef az érettségi után Kromôŕlžben végezte el a tejipari technikumot. Induláskor idejött. Technikusként
