A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-26 / 30. szám
Száztíz évvel ezelőtt, I860, július 24-én született Alfonz Mucha neves cseh grafikus és festő. Krónika Huszonöt évvel ezelőtt, 1946. július 20-án halt meg Párizsban Paul Valéry francia költő és gondolkodó. A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségi uek hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Majos Ágoston Főszerkesztő helyettes Mái:s jözsef Sze r kész tóh izo t tsá g: Major Ágoston, Mács József, Ozs vald Árpád, Szőke Jözsef Grafikai elrendezés: ('sóder László Szerkesztőség: Bratislava. Ohehod ná u. 7. I'ostafiök C 398 Telefon: főszerkesztő 341 34 főszerkesztő helyettes 328 ti4 szerkesztőség 328 65 Terjeszti a Posta Ilírlapszulgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézhesftő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 4U/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat. Bratislava, $tťirova 4. Előfizetési díj negyed évre 26,— Kés, fái évre 52,— Kés, egész évre flj-a,— Kés. Kéziratokat nem őrzőnk meg és ni m küldünk vissza. ELKÖTELEZETT, A PARTOT KÖVETKEZETESEN TÁMOGATÓ SAJTOT! Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a közelmúltban létrehozott egy osztályt a sajtó, a rádió és a televízió irányítására, s ennek élére dr. Kováč Pavolt, áltudományok kandidátusát nevezte ki, A Nové Slovo munkatársa az újdonsült osztályvezetőnek e fontos funkcióba való kinevezése alkalmából feltett néhány, az osztály létrehozásának előzményeivel, az osztály küldetésével, az újságírók és a sajtó jövőbeni feladataival kapcsolatos kérdést. Kováč elvtárs a párt vezető szerepének a sajtó szakaszán 1968-ban történt meggyengülését, ennek az 1968 előtti időszakba visszanyúló okait, a sajtó akkori elhanyagolását, lebecsülését elemezve hangsúlyozta, hogy a tömegtájékoztató eszközök irányítása mindenkor a politikai vezetés által képviselt koncepciók, elképzelések függvénye. E kapcsolat, kötődés a sajtó és politika között 1968 előtt is fennállt, s a feszültséget, problémát a politikai vezetés kialakította szemlélet hibás volta, ennek a valóságtól való elrugaszkodása okozta. Sokak számára már akkor is világos volt, hogy a vezetés sok vonatkozásban téves, nem a dolgok reális dialektikájából kiinduló koncepciót erőltet társadalmunkra; az osztályellentétek teljes felszámolásának, az osztályok összeolvadásának hamis tudata, a kapitalizmus felújításának bekövetkezhetetlenségéről kialakított meggyőződés, az össznépi állam kialakulásának deklaratív hangoztatása, vagyis egy még el nem ért fejlődési fokra jellemző kritériumok átvétele, a társadalomra való rákényszerítése végső kihatásában az osztályszempontok háttérbe szorulásához vezetett. A tömegtájékoztató eszközök szerepének lebecsülése tehát egy bizonyos politikai koncepcióból, a társadalmi helyzet eltorzított megítéléséből, . értelmezéséből, türelmetlenségből, egyes fejlődési szakaszok átugrásából fakadt. Kováč elvtárs szerint a sajtónak a politikai vezetéssel szembeni másodlagos szerepe 1968 első felét Is jellemezte; az események alakulásában a fő szerepet a revizlonizmus és az opportunizmus felelőtlen útjára tért vezetés játszotta. Természetesen ez nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a sajtó, a rádió és a televízió is hatást gyakoroljon az említett avanturlsta koncepciók kialakulására. Sajátos, szoros kölcsönhatáson alapuló ok és okozati viszony fejlődött ki, megindult egy folyamat amelyben az egyes lapok nem játszottak egyformán pozitív, illetve negatív szerepet — mondotta Kováč elvtárs. Az 1969-ben megválasztott vezetés kellő megfontoltsággal és eréllyel látott neki a sajtó terén uralkodó, a múltból örökölt súlyos hibák kiküszöböléséhez. A pártvezetés erőfeszítései a sajtó lenini jellegének felújítására, a párt gyakorlati politikáját következetesen támogató sajtó kialakítására irányulnak. E célt szolgálja a sajtó, rádió és televízió irányításával megbízott osztály létrehozása is. Az új osztály küldetését illetően Kováč elvtárs elmondotta, hogy az mind munkájában, mind személyi összetételében az SZLKP KB ideológiai osztályának a sajtó és televízió irányában kifejtett eddigi ténykedésére támaszkodik. Fokozottabb érdeklődést kíván tanúsítani a tá jékoztató eszközök problémái, főként az eszmei-koncepciós és a káderkérdések megoldása Iránt, A politikai vezetés érdeklődésének homlokterében jelenleg az elkövetkezendő időszak sajtórendszere, a sajtó szervezeti felépítése koncepciójának kidolgozása áil, s így érthető, hogy az újonnan létesült osztály figyelme is e problémakörre összpontosul. Szlovákiában ugyanis az utóbbi években rendszertelenül elszaporodtak a lapok és a folyóiratok; a jelenleg megjelenő több mint száz újság túlságosan szétforgácsolja az olvasók figyelmét és a szerkesztők táborát. Ráadásul az ország szövetségi államjogi elrendezéséből adódóan sok az azonos tartalmú és arculatú lap. Csehszlovákiában jelenleg mintegy ezer újságot és folyóiratot tartunk nyilván, ami nem kis fényűzésnek tekinthető. Kováč elvtárs osztályának legfontosabb feladatát abban látja, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a szerkesztőségekben, illetve a megfelelő állami intézményekben és szervekben dolgozó kommunistákkal. A vezető beosztású kommunista szerkesztők ,és a szerkesztőségi pártvezetöségek munkájának megjavítása érdekében a jövőben a felelős szerkesztőségi dolgozók számára rendezett rendszeres politikai tájékoztatás mellett sor kerül különféle, a pártélet formáinak fejlesztését, tartalmasabbá * tételét célzó, a kül- és belpolitikai helyzettel, elméleti kérdésekkel foglalkozó szemináriumok, Iskolázások és viták szervezésére is. Továbbá szorgalmazni fogjuk — hangsúlyozta Kováč elvtárs —, hogy a politikailag legfeljettebb, szakmailag legképzettebb szerkesztők a komoly társadalmi hatással és befolyással rendelkező fórumok — rádió, televízió, tekintélyes napilapok és folyóiratok — körül összpontosuljanak. Ezt hívatott szolgálni az előkészületben levő új fizetési szabályzat is. A szerkesztők jövőbeni munkájáról szólva Kováč elvtárs kijelentette, hogy a problémák széles skálájának, a társadalom fejlődési dinamikájának, az emberi törekvések sokrétűségének sajátos, sokoldalú megközelítése nem történhet az eszmei és hatalmi politikai szempontok érvényesítése nélkül. A szerkesztők esetében elsődleges fontosságot tulajdonítok — hangsúlyozta — az eszmei kiforrottságnak, az eszmei-politikai alapállásnak, mert csak ez eredményezhet pártunk és népünk ügye iránti maradéktalan elkötelezettséget. A sajtó előtt álló feladatokkal kapcsolatban Kováč elvtárs hangsúlyozta, hogy minden szerkesztőségi kollektívának lehetőségeiből kiindulló, sajátos eszközökkel kell hozzájárulnia a politikai és gazdasági viszonyok konszolidálásához, a dolgozók szocialista öntudatának fejlesztéséhez. A tömegtájékoztató eszközök ugyanis az újságírásban rejlő lehetőségek tökéletesebb kihasználásával felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújthatnak a pártunk politikájának megvalósítását, célkitűzéseink elérését akadályozó hiányosságok — a felelőtlenség, a munkaerkölcs megszegése stb. — leküzdéséhez. Az újságírók figyelmének a párt által hangsúlyozott problémákra való összpontosítása, ezek sajátos zsurnalisztika! eszközökkel történő megoldásának szorgalmazása az a mód, mely az újságírók számára leginkább lehetővé teszi a konszolidációs törekvések támogatását — mondotta Kováč elvtárs, Einnek kapcsán befejezésül utalt még a csehszlovákiai kommunista sajtó közelgő ötvenéves évfordulójára, mely jó alkalom a kommunista sajtó példamutató forradalmi hagyományainak felelevenítésére, a máig ható örökség felhasználására a párt egységének kialakításáért, a jobboldali opportunizmus felszámolásáért folyó harcban, (kJ)
