A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-20 / 51. szám

Skótország 1707-ig önálló királyság volt, azóta Nagy-Britannia része. Területe a hozzátartozó 787 szigettel együtt 78 784 km2. Skócia évszázadokon át el volt vágva az akkori civilizációtól, melynek bölcsője a napfényes Földközi-tenger medencéjében ringott. Ezért a római birodalom, a kereszténység és később a reneszánsz hódító áramlatai mindig megkésve jutottak el ide, amikor mar meggyengültek, kifinomodtak és vesztettek erejükből.

Ezért van, hogy a skótok ma is ugyanúgy szeretik szabadságukat és függetlenségüket, mint évszázadokkal ezelőtt, ezért van, hogy az ide került angol számukra még ma is „idegen“ ... Az ország nehezen hozzáférhető északi részét, az Északskóciai felföldet (Highlands) lakó kelta eredetű gaélek meglepően ragaszkodnak individualitásukhoz, eredeti életfelfogásukhoz, annak ellenére, hogy évről évre a dekadens burzsoá társadalom szokásait terjesztő egyre több turista látogat ide. A skótok nemzeti viselete a térdet meztelenül hagyó rakott szoknya (kilt), mellény, rövid kabát, vállkendő (plaid) és sapka (bonnet).

Annál érdekesebb, hogy míg az idős highlanderek nagy többsége ragaszkodik az ősi röghöz és a szabad, független életmódhoz, a fiatalok nagy számban hagyják el otthonaikat és költöznek délre, ahol olyan munka- és életfeltételeket találnak, amilyeneket az Észak-skóciai felföld sohasem képes nyújtani nekik. A skótok, nyílván Caesar hatására, három részre osztották fel szülőföldjüket: az Észak-skóciai felföldié (Highlands) a Dél-skóciai magasföldre (Southern Uplands; a kettő között terül el a Skót-alföld (Lowlands).

Skócia partjai rendkívül tagozottak, de jó kikötői csak a nyugati oldalán vannak. Egyébként területének több mint egytizedét a nyugati partvidék előtt elszórt kisebb-nagyobb szigetek teszik ki. Alföldje és dombvidéke elég termékeny, de az északi, a kaledóniai felföld zord és terméketlen a sziklás, mocsaras talaj nem alkalmas művelésre. Egyetlen kivétel északnyugaton a Moray Firth folyó torkolata körüli keskeny partsav, amelyet termékenysége miatt „Skócia kertjének" hív nak. Itt a zöldség és a gyümölcs is megterem.

Ezzel szemben, ha Közép-Skóciába megyünk, ami lényegében egy nem nagy kiterjedésű alföld a Clyde és Forth folyók — vagy az egyszerűbb tájékozódás kedvéért - Glasgow és Edinburgh között, itt az emberek .rendszerint azzal fogadják a turistát, hogy: „Itt van Skótország gazdasági szíve". S valóban, ez az országrész nemcsak, hogy a legsűrűbben lakott, de az élet is Valahogy tarkább itt: a táj lényegesen különbözik a Highlands kopár, zord sziklafennsíkjaitól.

Igen, minél délebbre haladunk, a vidék annál inkább kezd hasonlítani Anglia északi csücskéhez. Szaporodnak az iparvállalatok, zabbal és burgonyával bevetett üdezöld táblákat látunk, de változik az itt lakók jelleme és nyelve is. Míg az északi hegyvidék lakói az ősi kelták utódai: gaélek, addig a déli sík vidék lakói germán eredetűek, és meglehetősen hasonlítanak Észak- Anglia lakóihoz.

Az egyik legnépszerűbb turistaút Carlisle-on keresztül Gretna Greenbe vezet. Ez az első jellegzetes belföldi község, ahová már évszázadok óta zarándokolnak a szerelmesek nemcsak a szigetországból, hanem Európa majd minden részéből is. Itt áll a híres kovácsműhely, melynek üllőiénél a helybeli kovácsnak ősidők óta joga volt összeadni a szerelmeseket — szülői beleegyezés nélkül is. Persze, mióta a fiatalok már tizennyolc éves korukban szabadon házasodhatnak, minden külön hatósági vagy szülői engedély nélkül, az itteni kovácsműhelyt is elérte a végzete - múzeum lett belőle. Az üllőt gyönyörűen hímzett fehér terítővei borították be . . .

„Kisebbfajta múzeumot csináltunk a kovácsműhelyből — meséli az ünnepélyesen kiöltözött polgármester. — De nem hinnék, hogy még mindig mennyi fiatal jön ide, hogy annál az üllőnél kössenek házasságot, amely valamikor szüleik vagy naqyszüleik esketési oltárául szolgált.”

Dumfries gyönyörű vidék, egyenesen elbűvöli az első ízben itt iáró idegent. A táj hasonló, mint Angliában: a távolba vesző rétek üde zöldjét csak itt-ott tarkítja egy-egy festői falucska vaqy leqelésző gulya. Mert Skócia éghajlata óceáni, s északi fekvéséhez képest elég enyhe, csapadékos.

innen észak felé haladunk kissé már eltérő vidéken, melynek központját Ayrnek hívják, s még némi hasonlóságot mutat Dumfriesszel.