A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-13 / 50. szám

pcdása a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból származó embereket formált és formál munkásokká. Régi, tősgyökeres munkáscsaládok tagjai ma éppúgy megtalálhatók a gyárak, vállalatok falain belül, mint a tegnap még a földeken serénykedő parasztok, s szép számmal akadnak az ún. egyéb társadalmi rétegekből, a különböző alkalmazotti csoportokból, önállókból származó kétkezi dolgozók is. Érthető tehát, ha vita folj t és folyik a munkásosztály fogalmának meghatározásiírói, de ugyanígy érthető az is, hogy a számbeli növekedés, a sokféle ember és a sokféle ember által kép viselt nézet nem ritkán ellentmondásosnak tűnő helyzetet teremt.

Csehszlovákiában ma különleges jelentőséggel bír a munkásosztály szelepéről, történelmi küldetéséről szóló felvilágosító munka. Az 1968—69-es évek félrevezető propagandájának hatására ugyanis nem egyszer találkozni azzal a nézettel, amelynek vallói a korunkban végbemenő tudományos technikai forradalmi láttán ügy vél<k, a munkásosztály vezető szerepét az értelmiség vaszi át és gyakorolja majd. Akadnak olyan nézetek is, amelyek a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek egymáshoz való közeledéséből, a nemzeti egység erősödéséből ízt a következtetést szűrik le, hogy napjainkban csökkent a jelentőséI A Csehszlovákiai Magyarok Társa 1 dalmi és Kulturális Szövetségének i I hetilapja

I Megjelenik minden vasárnap.

. Főszerkesztő Major Ágoston I

Grafikai elrendezés: Csáder László i I Szerkesztőség: Bratislava, Obchod i ná u. 7. Postafiók C 398 I

Telefon: főszerkesztő 341-34 i

I főszerkesztő helyettes 328 84 I szerkesztőség 328 65 , Terjeszti a Posta Hírlapszolgála | la, előfizetéseket elfogad minden i I postahivatal és levélkézbesítő, i Külföldre szóló előfizetéseket el I intéz: PNS — Ústredná expedícia | 1 tlače, Bratislava, Guttwaldovo . I nám. 48/VIl.

I Nyomja a PRAVDA nyomdaválla I lat. Bratislava, Štúrova 4. i

I előfizetési díj negyed évre 28,

I Kčs, fél évre 52, — Kčs, egész év re 104,— Kčs. |

1 Kéziratokat nem őrzőnk meg és. L nem_kuldOnk vissza.

Ezekben a hetekben az alapszervezeti pártiskolázásokon és a különböző típusú politikai szemináriumokon sokat foglalkoznak a munkásosztály vezető szerepének kérdésével. Az 1968 —B9-es események után ez érthető és rendkívül fontos, nagy jelentőségű politikai felvilágosító folyamat.

Köztudott, hogy nálunk a társadalom vezető osztálya egyben a társadalom legnagyobb osztálya is. A szocializmus építésének vezetője ereje, a munkásosztály az elmúlt években számbelileg is tovább gyarapodott, súlya, szerepe fokozódó jelentőséghez jutott a gazdasági tevékenységben éppúgy, mint a társadalmi életben. Nem véletlen, banem törvényszerű tehát, hogy a különböző típusú pártiskolázásokon, gyűléseken az utóbbi időben sok szó osett a munkásosztály helyzetéről, vezető szerepének érvényesüléséről s arról, hogy a következő esztendőkben a munkásosztály helyzetével összefüggő kérdéseknek az eddigieknél jóval nagyobb figyelem jusson.

A munkásosztály számbeli gyarage annak, hogy melyik osztály vezet.

A legfőbb tanú, a történelem igazolja, hogy a munkásosztály vezető szerepe gazdasági és társadalmi törvényszerűségek érvényesülésének terméke és nem át meneti jelenség, hanem alapvető történelmi igazság. Aligha kell különösebben bizonygatni, hogy a kapitalista társadalom megdöntésében a kizsákmányolt, a nincste'eu, az éhező, a jogfnsztctt proletariátus veit a leginkább érdekelt és ezért a tőkés rendűk megdöntésére irányuló forradalmakban a vezető szerepet vállalta és vállalja napjainkban is. Törvényszerű és ugyanakkor világos az az összefüggés is, hogy a munkáshata'.m jii alapuló szocialista rendszer erősítésének, gazdagításának vezető ereje csakis maga a munkásosztály lehet, s hagy az ezt szolgáló man káspolitikát a munkásosztály pártjának politikája és programja testesíti meg. A párt nélkül ugyanis a munkásosztály nem hajthatja végre történelmi szerepét, nem döntheti meg a kizsákmányoló rendszert és nem építheti fel az új szocialista rendet.

A nagy kérdésekre a legtöbbször egész egyszerű a felelet Arra a kérdésre, vajun a társadalom többi csoportja elismeri-e és ha igen, miért ismeri el a munkásosztály vezető szerepét, az a felelet:

azért, mert a munkásosztály érdekei ma is egybeesnek a társadalom egészének alapvető érdskaivel, mart a szocializmus felépítése, a munkáshutalom erősítése nem csupán a vezető osztálynak, hanem a társadalom minden osztályának és rétegének többet nyújt, gazdagabbá, emberibbé formálja a jelent, s ígéretessé a halnapot. Tegyük fel a második kérdést: Mivel a vezető szerep a fentiek alap ján aligha vonható kétségbe, mikent érvényesül a gyakorlatban?

A felelet itt is egyszerű, bár tok léié tényezőre támaszkodik, s az utóbbi időben nálunk is sok min dent összezavartak e kérdés körül. A vezető szerep éivényesöl a párt politikájában, amely osztálypolitika kelt hogy legyen. A népi hatalom az élet minden tértiletén a munkásosztály alapvető érdekeit, — s ezzel a társadalomegészenek alapvető érdekeit — szclgáija. A munkások és a munkásosztály sorából kinőtt vezetőket! vannak az államhatalmi és társadalmi vezető testületekben, az irányító posztok ezreit foglalják el és ahogy az országban mindenütt, úgy egyetlen munkahelyen sem történhet semmi a munkásosztály érdekei ellenére, a munkáshatalom rovására. Ennek minden vonatkozású teljesülése a jelenleg felyő politikai konszolidáció fo törekvése.

A munkáshatalom megteremtése es megszilárdulása az elmúlt évtizedek során nemcsak anyagi értelemben emelte fel a proletár sorsból és annak minden szenvedéséből a munkásosztályt, hanem felemelte erkölcsi és kulturális ér telemben is. A gyárak, vállalatik hatalmas munkásseroge napjainkban természetes jogának érzi, u"gy gazdája a hatalomnak, hagy nemcsak lehetősége, hanem egyenesen kötelessége beleszólni mindenbe, ami az országban történik és ami a gazdaság vagy a társadalom bármely kérdésével összefi*8g. Igaz, hogy a békés építés időszakában olykor nem annyira szembetűnő a munkásoknak ez a joga, mint volt az a hatalom meghódításának az idején, a bankok, bányák, gyárak államosításakor, az államigazgatás népi hatalommá való átszervezésekor, a szocialista tervgazdálkodás megkezdésekor. Akkor könnyebb volt elválasztani egymástól az igazt és a hamisat, a társadalmilag hasznost és a helytelent. Könnyebb volt tehát a tömegeket is meggyőzni arról, hogy mi áll az érdekükben és mi nem. Napjainkban, amikor leginkább az úgynevezett apró dolgokban ölt testet a munkásérdek, sokszor a kérdések megvilágítása is bonyo lull Ma nálunk a munkásosztály frdeke az ország politikai konszolidálásának minél előbbi befejezése, a szervezettebb termelés, a termékek minőségének javítása, a gazdaságfejlesztés helyesebb arányainak megteremtése, az életkörülmények igazságosabb, a társa dalmi csoportok sajátos helyzetét jobban mérlegelő javítása. Ezeket a törekvéseket már nehezebb megérteni és elfogadtatni, pedig mind ez szerves tartozéka a vezető szerep érvényesítésének, és ahogy rége” « hatalom megszerzéséhez, úgy e feladatuk valóra váltásához is a tömegek alkotó együttműködése és támogatása szükséges. A munkásosztály szervezett ereje ugyanis a tömegek támogatásával megsokszorozódik. A párt irányításával így teljesítheti történelmi küldetését, hivatását