A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-22 / 47. szám
• • *80/0 * azokra az értékekre, amelyekkel ezek az országok az egyetemes kultúrát gazdagítják. A találkozáson résztvett valamennyi ország irodalmának fejlődését sajátos Jegyek jellemzik, s így a szerkesztő kollégák közötti eszmecserét valamennyi résztvevő érdeklődéssel fogadta. „A hazánkban végbemenő irodalmi folyamatok elemzése azt bizonyítja — mondotta V. Ozerov —, hogy a szó művészei figyelmének kö zéppontjában a kortárs alakjának megteremtése áll. A művészi megformálásra irányuló törekvés során két szélsőséggel kell megküzdeni: a sematikus monuraentalizmussal és az ember »lefokozásával«, a deheroizálással. A figyelemre méltó szovjet irodalmi művek a szocializmusnak a párt eszméiért harcba szálló aktív építőit formálják meg. Az általain szerkesztett »Voproszi Lityeraturi« azoknak a műveknek a kiemelését tekinti feladatának, melyek meggyőző művészi erővel rajzolják meg a- forradalmárt, a világot átformáló kortárs alakját. A lap figyelmének középpontjában a művészetnek a szocializmus feltételei között való fejlődésével összefüggő problémák, a marxista esztétikával, az irodalom nemzeti jellegével és pártosságával, a szocialista realizmus elveivel kapcsolatos kérdések állnak. Nem kevés helyet szentel la punk a baráti országok irodalmának bemutatására sem, s e téren összehangolja akcióit a külföldi folyóiratok törekvéseivel.“ Az utána felszólaló N. Fedorenko az „Inosztrannaja Lilyeratura“ tevékenységéről beszélt, rámutatva arra a fontos szerepre, melyet a szó cialista irodalom ismertetése tölt be a lap fel építésében. „Mi a szocialista országok irodalma nak felvonultatását, a kommunista eszmék győzelmének bemutatását, a kapitalista országok irodalmában jelentkező haladó tendenciák tá mogatását, az afro-ázsiai és a latin-amerikai irodalmak széleskörű ismertetését, a polgári ideológia elleni harcot tekintjük fő feladatunknak — jelentette ki N. Fedorenko. A folyóiratok közötti tapasztalatcsere értékes hozzájárulás az irodalmi kapcsolatok megszilárdításához és bővítéséhez. Az elismert irodalmi alkotások a lap közvetítésével közkinccsé váltak. Ezzel párhuzamosan jelentkező törekvés: új nevek, új fiatal te hetségek felkutatása. E téren komoly segítséget jelentenek a lap számára a szocialista országok kulturális tényezőivel, a baráti lapok szerkesztőségeivel fennálló hivatalos kapcsolatok. Az élénk kerekasztal-beszélgetés, a fokozatosan elmélyülő vita alátámasztotta a találkozózó szükségességét és időszerűségét. A beszélgetés kiterjedt több, a szocialista országok irodalmi tudatának jellegét és irányát meghatározó komoly elméleti, valamint gyakorlati kérdésre. A résztvevők által megvitatott kérdéskör a marxista-leninista esztétika alapelvei melleti kiállást, a hagyományos és az újszerű alkotó módszerek problémáit, az író társadalmi felelősségével kapcsolatos kérdéseket, az irodalmi folyamatok sokrétűségének és összetettségének a problémáit foglalta magában. A résztvevők az irodalom fejlődése terén elért eredmények hangsúlyozása kapcsán leszögezték, hogy ezek az eredmények szoros kölcsönhatásban állnak a politikai, a gazdasági és a kulturális élet területén elért sikerekkel. A felszólalók nagy beavatottsággal és szenvedélyességgel számoltak be a szocializmus építésének az irodalmi művekben tükröződő eredményeiről, korunk hősének — az alkotó és teremtő embernek megformálása során elért sikerekről. A vitázók különleges figyelmet szenteltek a baráti irodalmak gazagodását elősegítő kölcsönhatásoknak, az irodalmi lapok e folyamatban betöltött szerepének. A kerekasztal-beszélgetés célja az irodalmak fejlődése terén szerzett tapasztalatok összegezése és értelmezése volt. A véleménycsere azt bizonyítja, hogy tanácskozás elősegítette a kölcsönös közeledést, egymás jobb megértését. A vitában érintett valamennyi probléma egy-egy ország irodalmának saját gondja is. Meg kell még jegyezni, hogy a nemzeti irodalmak fejlődésével foglalkozó beszélgetés szükségszerűen áttoló dott az irodalom internacionalista vonásai vizsgálatának síkjára, azaz az érdeklődés közép pontjába az irodalom nemzeti, jellegének és internacionalista vonásainak kérdése került. A külföldi vendégek hangsúlyozták az összehangolt akciókra épülő, a revizionizmus és á kispolgári tendenciák ellen irányuló ideológiai harc szükségességét, a szocialista kultúra ellen irányuló ideológiai diverzió leleplezésének fontosságát. Ebben nem kis érdem tulajdonítható a szocialista közösség irodalmi folyóiratainak, a marxista—leninista világnézet tisztaságát, az irodaion] pártosságát, a szocialista reálista alkotó módszert védelmező fórumoknak. A moszkvai találkozó az írók közötti kapcsolatok fejlesztését, egymás irodalmának ala posabb megismerését szolgáló jelentős kezdeményezésként könyvelhető el. A nyolc szocialista ország huszonhét folyóiratának vezetői egyhangúlag támogatták az irodalmi lapok vezetőszerkesztőinek részvéte lével rendezendő találkozók rendszeresítésére elöreterjesztett javaslatot. A legközelebbi találkozó lebonyolítására a bolgár kollégák kezde mónyezésére Szófiában kerül sor. A vitában felszólaltak: K. Kalcsev, W. Girnus, Simon L, G. Holopov, J. Stevšek, A. Nyikolajev, E. Liszovszkij, V. Koszolapov, D. Häüiicä, D. Tarva, H. Plavius, V. Kozsevnyikov, J. Hájek, G Canev, Elbert J., A. Grosse, A. Poltorackij, Sz. Dangulov, R. Boureanu, J. Karanfilov, A. I.am, Béládi M., A. Popov, P. Sztrokov, L. Lazar jev, A Szovjet írószövetség vezetőségének titkársága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson jelen volt K. Fegyin, a Szovjet írószövetség első titkára, továbbá az írószövetség vezetőségének titkárai: G. Markov, M. Bazsan, Sz. Baruszgyin, K. Voronkov, B. Kerbabajev, V. Kozsevnyikov, A. Kornyejcsuk, L. Lovicsenko, V. Ozerov, B. Polevoj, Sz. Szartakov, A. Szúr kov, A. Csakovszkij, K. Jasen. Mint meghívott vendégek résztvettek a fogadáson a találkozón képviselt országok nagy követségének tanácsosai is. A külföldi vendégek ellátogattak Jasznaja Poljanába, felkeresték több folyóirat szerkesz tőségét., A Világirodalmi Könyvtárban a tanács kozás résztvevői író—olvasó találkozón vettek részt. A szocialista országok irodalmának egymáshoz való viszonyát a baráti kapcsolatok elmélyülése jellemzi. A szó mestereinek gyümölcsöző együttműködése újabb és újabb formákkal gazdagodik. Az írószövetségek vezetőinek részvételével rendezett találkozók, az irodalom művelői között kifejlődő kapcsolatok, a prózaírók, költők és kritikusok alkotásainak kölcsönös megismerése mind hozzájárul az alkotó szellemű megszilárdításához, az érintkezés tormái nak gazdagodásához. A szocialista országokban megjelenő irodalmi folyóiratok szerkesztőinek részvételével rendezett, a „Voproszi Lityeraturi“ és az „Inosztrannaja Lityeratura“ kezdeményezésére ősz szehívott, nemrég végétért találkozó a baráti népek irodalmának eszmei egységéről, a közöttük kialakult kapcsolatok kiszélesedéséről tanúskodik. Moszkvában a Szovjet írószövetség vezetőségének tanácstermében megrendezett kerekasz tat beszélgetésen nyolc ország irodalmának képviselői, vezető szerepet betöltő irodalmi folyóiratok szerkesztői vettek részt. A résztvevők között voltak: Bulgáriából Ka men Kalcsev (Szeptemvri), Jefrem Karanfilov (Plamk), Georgij Canev (Literaturna miszíj; Csehszlovákiából Jirí Hájek ITvorba), Ján Števőek (Slovenské pohlady); Lengyelországból Jerzy Lisowski (Twórczošč), Andrzej Lam (Miesiecznik LiterackiJ; Magyarországról Simon István (Kortárs}, Béládi Miklós (Kritika j, Elbert János (Nagy világ); a Mongol Népköztár saságból Dalantajn Tarva (Cog); a Német De mokratikus Köztársaságból Wilhelm Girnus (Sinn und Form), Heinz Plavius (Neue Deutsche Literatur), Anne lise Grosse (Weimarer Béiträ ge); Romániából Radu Boureauu (Viata Romä neascü I, Dan Häulicä (Cecolul 20). A Szovjetunióból részt vettek: M. Aiekszejev (Moszkva), Sz. Aiekszejev (Gyetszkaja Lityeratúra), Sz. Dangulov (Szovjetszkaja Lityeraturaj, V. Kozsevnyikov (Znamja), V. Koszolapov (No ■vij Mir), V. Kocsetov (Oktyabrj, A. Nyikolajev (Druzsba Národov), V. Ozerov (Voproszi Litve ŕaturíj, B. Polevoj (juiioszty), A. Poltorackij (Vszesz.vitj, A. Popov (Nyevaj, A. Szurkov, F. Taurin, N. Fedorenko (Inosztrannaja Lityeratu ra), G. Hotopov (Zvezdaj, K. jasen. A tanácskozást V. Ozerov, a Szovjet írószö Oetség vezetőségének titkára nyitotta meg. Méltatta a szocialista országok irodalmának á világirodalomban játszott szerepét, rámutatott (Megjelent a (.ityeraturnaja Gazeta 45 számában |
