A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-15 / 46. szám
Szép magyar komédia 9. folytatás gyobb jártasságra tegyek szert... hogy kegyel' mell famulusa lehessek. Mikiás deák kérdő grimaszt vágott, hogy már balejozta-e, majd valamit odasúgott Bálintnak, aki meglopatve maga elé nézett, aztán „őrá. maian" hátrahanyatlott. Egy kis ideig mozdulatlanul feküdt, de arca lassan felengedett, körülnézett és megkérdezte: Elmentek?!!!? — majd kényelmesen levette feléről a borogatá turbánt ás derűsen mondta: ... Hozzátok a ruhámat! 4». Hartyánvl és a jegyző egy kisebb szobába értek, ahol egy faragott ágyon, a párnák között csaknem elveszett Bálint sápadt, borostás arca. Bálint zsémbes»» fogadta Őket, mert az ágy ebben az esetben Inkább pszichikai menedékként szolgált u problémák elől. A jegyző közelebb settenkedett Bálinthoz: Nagyságos uram, kérem itt írja alá... meg kell mondanom, hogy amíg az Infámia fennáll, addig ez a hagyatkozás! dekrétum provizórikus. Nagyságod törvényen kfvill áll, miután a causa: duoru so* rorrum natis confugium. Trlpartiti prime partis, tltulo 1116, 107 ... Bálint leplezetlen dilhvol hallgatta a félénk ember fecsegését, majd kelletlenül felült, miközben Hartyányl viaszt és gyertyát készített elő. 30. Bálint csak most vette észre az ismeretlent és kíváncsian szélt hozzá: Kegyelmed mit kíván? — Segítséget Balassi Bálint uramtfll és... — felelt őszinte teatralitással Rlmoy — ... mert híre bejárta mindkét magyar hazát... Bálint keserűen olaevetta magát, s vele együtt Pribék és Hartyányl Is elmosolyodott, de Rimay csak folytatta: ... mórt tudja ezt minden tudós ás olvasni tudó, hagy Balassi Bólint Úrnál különb poéta nem élt « földön...» mert magam is foglalkozom versek szerzésével.,, Bálintnak jól esett a szózat, de gyanakodva félbeszakította: Nagyon megtisztel... Adjatok bárom aranyat intett Hartyónylnak -- és legyen a vendégünk — » átvette » végrendeletet 31. A közben megérkezett Miklós deák Is végre szólni akarna, de Kimay ünnepélyesen megakasztotta ... Kimay János a «evőm, nemest Atyám jó embere volt kegyelmed ntyaurának és.., — de egy pillanatra megállította Őt a beszédben Mátyás, aki Bálinthoz hajolt, hogy egy hfrt súgjon a fülébe, majd tovább folytatta: .... Nem zsoldot kérek én, csupán kegyelmes tanítását, társaságát ~ ami sokkal több hogy a dalok szerzésében és Ismeretében na-52. Egy pucér csecsemőt három gondterhelt tekintély vizsgált, s a kanonok ezt diktálta: Hitelt érdemlően és Igen gondosan megvizsgáltuk és tanúsítjuk: hogy Bellas! Bálint Jánosnak nevezett fia — pogány szertartás szerint nincs körülmatélve, s tanúk által állíthatjuk, hogy keresztény... — A demonstrációra Bálint emelte a csendes, beteges csecsemőt —miközben az egyik öreg gondosan betakarta a zsenge szemérmet —, aztán leengedte magzatát, s indulatosan közbevágva az Írnok fölébe diktálta: ... és hamis az, hogy e pogány Muszlala név adalék neki. A kanonok Bálint mellé lépett és ünnepélyesen mondta: A fent nevezett megutálván korábbi tanult és vallott eretnekségét, előttünk az igazi római és katolikus hitvallást tette. 53. A szartartás után Balassi Andrással és egy luteránns pappal beszélgetett. Fainak vetve fejét szinte folytatta a kápolnában elhangzottakat: Credlmus Im verum deum patron omnipotentem (actorem coeli et terrae visibilium omnium et Invlslbiltuni, et ln unum dominum Nostrum fésűm Christum fillum del unlgsnitum ... Az asztalfönél András elismerően nézett Bálintra ás megjegyezte: Szépen megtanulta! — majd Etréhez, a luteránus paphoz fordult, aki az utolsó szavakat együtt mondta Bálinttal: .. .Hát kegyelmed? — Felszentelt pápista pap voltam — felelte a csodálkozó Andrásnak Étre 34, — Egész éjszaka olvastam... — kezdte a beszélgetést Bálint — aláírjam vagy sem .. . Csodálkoztam, mikor reggel olvastam a nevem végén. — Jól tette öcsém! — nyugattá András. — így, csak így lesz törvényes a házassága, s a iia ist... Meg a hozomány, — talán?! ... A többi? ... Mit se teszi — s öreges cinimzussal poharát Bálintra emelte. — fin most már halálomig vallom, s hitet többé nem változtatok — s ő Is szájához emelte poharát. — Többé talán nem is kell — válaszolta András.
