A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-15 / 46. szám
A nehézvíz-tartály szerelésének utolsó maira natai A reaktor-terem A bohunicet atomerőmű Említettük, Hogy a csehszlovák atomerőmű építésénél érdekes műszaki megoldásokat választottak. A reaktor hőforrásául a természetes urán 235-bőt összeállított fűtőblokkok szolgálnak, a neutron-íossitó a nehézvíz, a hőelvezetés széndioxid segítségével történik. A 235 atomsúlyú urán hasadásával keletkező hő 425 C°-ra hevíti fel a szénsavat s ez hajtja a hőgenerátorok turbináit. Miért építették Bohunicében? Az építkezés helyének a kijelölése is igen fontos feladat volt. Bohunicét találták több szempontból is a legmegfelelőbbnek. Az egész vidék jól szellőzik, talajvíz csak húsz méter mélységben található, a közelben folyik a> bővizű Vág és itt található a madunicei vízierőmű, amely eleegyedűlóíló a maga nemében. Hogy rriiért? ÉZ majd a továbbiak sorárt kiderül. Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen milyen is a valóságban, csak úgy adhatunk kielégítő választ, ha legalább nagy vonalakban áttekintést nyerünk az atomenergia gyakorlati felhasználásának eddigi történetéről. A fejlődé; hatalmas tempójd, a villamosenergid-szükséglet Szüntelen növekedése arra kényszeríti az emberiséget, hogy új utókat, új energiaforrásokat keressen a villamosenergia előállítása számára. Elsősorban olyan megoldásokról van itt szó, amelyek nem túl költségesek, és amelyek valósággal korlátlan fejlődési lehetőséget biztosítanak. Ebből a szempontból az atomerőművek a legmegfelelőbbek és ezért építésük nálunk is igen fontos feladat a hagyományos hő- és vízierőművek építése mellett. Nemcsak arról van itt ízó, hogy o hagyományos energiaforrások (szén, víz, kőolaj és földgáz) kimerülőben vannak, hogy vl- Szonylcg nagy urántartalékokkal rendelkezünk, hanem arról is, hogy az atomerőművek építése és üzemeltetése sokkal olcsóbb. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség múlt évi bécsi tanácskozásán megállapította, hogy 1975-ben a világon már 283 atomerőmű fog működni és évente mintegy 130 000 megawatt villamos energiát fog termelni. Az 1100 megawattos nagy atomerőművek már ma is képesek konkurrálni a legolcsóbb szén felhasználásával működő hőerőművekkel. Ha e gazdasági szempont mellé még hozzávesszük azt is, hogy nálunk például a szénkészlet mór fogytán van, hegy hőerőműveink üzemeltetése kellő fűtőanyag híján igen költséges és hogy ezek az erőművek rendkívüli mértékben szennyezik a levegőt, a vizet stb., akkor nem lehet kétséges számunkra, hogy az atomerőművek építése nálunk is igen fontos feladat. Természetesen ezt a törekvésünket még sokan nein értik. Csupán ezeknek az értetlenkedőknek a számára soroljunk fel az atomerőművek mellett szóló további érveket. Ezek legfontosabbika: az atomerőmű lényegesen olcsóbban termeli az áramot. Ez a nagyfokú olcsóság nem egy olyan termelési folyamat (kohászat, vegyészet stb.) elektrifikáiására is módot nyújt, amely ma még igen költséges. De az olcsó villamosenergia nemcsak az ipari termelést teszi olcsóbbá, hanem az ember mindennapi életét is megszépíti és könnyebbé teszi. Tudnunk kell, hogy az energiaszükséglet a világ minden államában növekszik. Ezért mindenütt keresik az olcsó megoldásokat. A mi első atomerőművünk is jelentős lépés hazánk technikai fejlődésében. Ez a fejlődés kézzelfoghatóan bizonyítja, mennyire gyümölcsöző együttműködésünk a szocialista országokkal és a Szovjetunióval. Hiszen a csehszlovák atomerőmű szovjet tervek alapján szovjet tudósok, mérnökök és technikusok segítségével épül. Megosztották velünk eddigi gazdag tapasztalataikat és betanították szakembereinket. Milyen is a valóságban? Az első csehszlovák atomerőmű, amely a Nagyszombat melletti Jaslovské Bohunicében épül, h: A TERMÉSZETBEN előforduló hagyományos energiaforrásokat az ember a maga természetes eszével ismerte fel és vette birtokába. Nem így volt ez az atomenergiával, amely kellő műszerek és eszközök nélkül tulajdonképpen felismeŕhetetlen. Az ember csak fokozatosan fedte fel a titkot, csak a harmincas évek vége felé találja meg a nukleáris energia felszabadításának útját és csak az utóbbi évtizedekben látott hozzá felhasználásához. 1396-aan Henry és Becquel megállapítja aZ urán sugárhatását, két évvel később pedig Pierre Curie és felesége Marie Curie-Sklodowská felfedezi a rádium magas radioaktív tulajdonságát. E kezdeti lépések után a fizikában és a vegyészeiben valóságos forradalom indult, amelynek eredményeként 1938-1940-ben mesterségesen előidézik az első maghasadást és felfedezik az ennek sarán fellépő láncreakciót. A magfizika és a nukleáris kémia megalapozásától már csak egyetlen lépés választotta el a tudósokat az atomreaktorok megépítéséig. Az „atomgép" első változatát 1940-ben Franciaországban találták fel. A feltalálók: Halban, Joliot Curie és Marie Curie. Sajnos a második világháború elszabadítja azt a folyamatot, amely az atomenergia háborús célokra való felhasználásának őrületébe torkoll. Mindenről sokat beszélhetnénk, most azonban az atomenergia békés felhasználására fordítjuk a figyelmünket. Az első csehszlovák atomerőmű Ismertetése előtt rövidesen át kell tekintenünk az atomenergia békés felhasználásának legfontosabb eseményeit: — az első atomreaktort 1942. december 2-án Euriio Feimi irányításával építették meg Chicagóban;- Európában az első atomreaktort Moszkva meleltt 1946. december 25-én helyezték üzembe Igor Vasziljevics Kurcsatov irányításával;- Franciaországban 1948. december 25-én Joliot Curie iiányításával építették fel az első atomreaktort;- laboratóriumi úton a nukleáris energiát villomosenergiává először 1951-ben az Egyesült Államokban alakították át;- az első atomerőművet Moszkva mellet 1954. június 27-én helyezték üzembe;- az első csehszlovák atomreaktor szovjet segítséggel 1957-ben kezdte meg működését a Prága melletti Ŕeziben;- az első csehszlovák atomerőmű terveit 1962- ben készítették el;- az első csehszlovák atomerőmű építését 1970 decemberében fejezik be. Ez azt jelenti, hogy az első atomerőművünk igen hosszú ideig, összesen nyolc évig épült. aielső
